162214. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 3H-pirido [2,3-d] pirimidin -4-onok előállítására

3 162214 4 azotálással és eííőzéssel valósítjuk meg. Az alk­oxi-, ariloxi-, merkapto-, illetőleg alkilmenkapto­csoportokat hidrolízissel alakítjuk át hidroxil­csopanttá, előnyösen alkalikus közegben. Az (I) általános képletű vegyületeket, például vizes oldatban, a fiziológiailag elviselhető savak vagy bázisok számított mennyiségével alakítjuk át addíciós sókká és azokat vákuumban szá­razra pároljuk. A találmány szerint hatóanyagok gyógyszer­ként való alkalmazására, a diuretikus és nátri­uretikus hatás elérésére alapjában véve min­den szokásos enterális és parenteráiis alkalma­zási mód alkalmas. Erre a célra a hatóanyagot szilárd vagy folyékony hordozóanyagokkal ke­verjük össze és a megfelelő alkalmazási alakban elkészítjiük. Szilárd hordozóanyagként például a tejcuk­rot, mannirtot, keményítőt, talkumat, metilcel­lulózt, zselatint, stb. említhetjük meg, amelyek­hez kívánt esetben színező és/wagy ízesítő anya­gok adagolhatok. A találmány szerinti anyagok kis oldhatósága miatt injektálható oldat készítésére csak kevés oldószer jöhet számításba, például a dimetil­szulfoxiid. Ezért nagyobb töménységet előnyösen szuszpenzióban érünk el. Embargyágyászatban enterális adagolásnál a hatóanyag mennyisége 10—öOO mg/map, 1—4 egyedi dózisban elosztva, intravénás alkalmazás esetén a hatóanyag leg­kedvezőbb mennyisége 5—,100 mg naponta. A találmány szerinti anyagok, amelyeknek igen jó és meglepően hosszan tartó (6—-24 órás) a diuretikus hatásuk, a szervezetben erőtelje­sebben választják ki a nátriuimáonokat, anélkül azonban, hogy befolyásolnák a káliumionók ki­választását, így a találmány szerinti anyagok különböznek az eddig ismert diuretikumoktól, amelyeknek vagy egyaránt erős a nátrium- és káHiumkiválasató hatásuk, vagy nátriumkivá­lasztó és egyidejűleg káliumrietenciós hatásuk volft. Áz orvos ezzel egy olyan új szert kapott, amelyet a betegnek zavart nátrium-, de nor­mális kálium-háztartás esetén tud adagolni. A találmány szerinti eljárást a következő példák kapcsán részletesen ismertetjük: 1. példa: 2-Metoxi-3iH-piriido [2 ,i3-d]tpirimidin-4-on 4,53 g 245lór-3.H-ipirido[i2,3-t d]pirii)miidin-4-ont (leírva a 2697 710 lajstromszámú USA szaba­dalomban) 1,15 g nátriumból és 100 ml metil­alkoholból készített nátriiummetilát oldatban melegítünk 25 órán át, visszafolyaitó hűtő al­kalmazásával. A kapott reakcióterméket vá­kuumban szárazra pároljuk, a maradékot 40 ml vízzel felvesszük, aktív szénen derítjük és a szűrlet pH-ját 2 n sósavval 5—6-ra állítjuk be. Leszívatás és metilalkoholos átkrisitályosítás után 2,2 g saínitelen kristályt kapunk (kiter­melés az elméleti érték 50%-a); a kapott ter­mék 272 °C felett zsugorodik és mintegy 290 °Cnon elbomlik. Az előállított vegyület szokásos módon só-5 savas (olvadáspont: 300 °C felett), ihletve kén­savas addíciós sóvá alakítható át ((utóbbi mint­egy 290 °C-on Ibomlik). Képezhető továbbá a nátriumsó is, amely 180^210 °C-on bomlik. 10 2. példa: 2-Etoxi-3HHpiridof2,3-d]pirimidin-4-on 15 3,62 g 2-iklór-3H-ipirido[i2,3-d]pirir0Ídin^l-ont l,li5 g nátriumból és 75 ml etilalkoholból ké­szített nátriumetilát oldattal 3 órán át mele­gítünk visiszafolyató hűtő alkalmazásával. A re­akcióterméket vákuumban szárazra pároljuk, a 20 imaradékot vízzel felvesszük, az oldatot 2 n só­savval 6 pHnra állítjuk be, és kloroformmal ex­tralháljuk. A klorofonm-invaradékot vízből át­krisitályosítwa, aktív szén felhasználásával, 0,8 g színtelen kristályt kapunk, (kitermelés az elmé-25 leti érték 21%-a), melynek olvadáspontja 173— 175 °C, a sósavas sóé 300 °C-nál nagyobb. Az anyag polimorfiát mutat, egy további kristály­módosulata 194—195 °C-on olvad (vizes ímetil­alkoholból kristályosítva). 30 A fenti eljárással analóg módon állíthatjuk elő a 2-klár-3HHpiirido[2,3-d]pirimidin-4-oniból ki­indulva nátriumpropiláttal n-propüalkoholban, illetőleg náftráuimizoproipiláttal izoipropilalkohol­ban a: 35 2in-piropoxi-3H-ipirido [i2,3-d]piriiirÉdin-4-ont, színtelen kristályok alakjában, amelyek olvadás­pontja 166—ili88 °C (vízből kristályosítva), il­letve a 2-izoproipoxi-£iH-pirádo[í2v3-d]pirimMin-4-ont 40 színtelen kristályok alakjában, amelyek olvadás­pontja 160—162 °C (benzolból kristályosítva). 3. példa: 45 2^-Hidroxi-etoxi) -3H-piri do [2, 3Hd]pirimi din­-4-on 1,01 g nátriumot feloldunk 50 ml etilénglikol-50 ban, majd 3,6 g 24dór^3H-pirido[i2,i3^]pirijmi­din^4-ont adagolunk hozzá és -5 órán át forró vízfürdőn melegítjük. Víz hozzáadása után a pH-t kétszer normál sósavval 5-re állítjuk be és a lassan kristályosodó terméket leszívatjuk. 55 3,0 g színtelen kristályt kapunk (kitermelés: az elméleti érték 72,5%^a), amelyek víziből átkris­tályosítva 240—,242 °C-on olvadnak. 4. példa: 60 2^rMietoxi-eitoxi)-3H-pirido[i2,3-d]piirimidin­-4non 3,6 g 2^klór-3H-ptóicto|2i,3-d]pirimidin-4-ont 65 l,3i8 g nátriumból és 100 ml etilénglükol-indno-1

Next

/
Oldalképek
Tartalom