162199. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2,6-DI-(rövidszénláncú)-alkil-3-karbonil-1,4- dihidropiridin-5-karbonsav észterek előállítására

162199 3 4 mazékokat (amelyeket aldehidek és acilzsírsav­észterek kondenzációjával állítottunk elő) — ahol Rí, R2 és R3 a fenti jelentésűek — VII álta­lános képletű /?-keto-vegyületekkel — ahol R4 a fenti jelentésű — és ammóniával vagy IV álta­lános képletű aminokkal vagy azok sóival rea­gáltatunk a fenti körülmények között — ahol R a fenti jelentésű — adott esetben a keletkező VIII általános képletű enaminok elkülönítése után, ahol R és R4 a fenti jelentésű. Azoknak a vegyületeknek az előállítását, ame­lyekben R nem hidrogénatomot jelent, előnyösen valósíthatjuk meg az 1 923 990 sz. NSZK-beli nyilvánosságra hozott bejelentés (DOS) szerint úgy, hogy a reakciót piridinben végezzük. Ezeknek a vegyületeknek egy további előállí­tási módja abban áll, hogy a Helv. chim. Acta 41, (1958) 2066 irodalmi hely szerint az 1,4-di­hidropiridineket, amelyekben R hidrogénatomot jelent, oxidálószerekkel oxidáljuk, a kapott piri­din-származékokat alkil-észterekkel kvaternizál­juk és ezeket alkalmas redukálószerekkel újra 1,4-dihidropiridinekké redukáljuk. Kiindulási anyagokként például az alábbi ve­gyületéket alkalmazhatjuk: Aldehidek: benzaldehid, 2-, 3- vagy 4-hidroxibenzaldehid, 2,4- vagy 2,6-dihidroxibenzaldehid, 2-, 3- vagy 4-metoxibenzaldehid, 2-izopropoxibenzaldehid, 3-butoxibenzaldehid, 3,4,5-trimetoxibenzaldehid, 2-, 3- vagy 4-klór (bróm) fluorbenzaldehid, 2,4-vagy 2,6-diklórbenzaldehid, 2-metilbenzaldehid, 2,4-dimetilbenzaldehid, 3,5-diizopropil-4-hidroxi-benzaldehid, 2-, 3-vagy 4-nitrobenzaldehid, 2,4- vagy 2,6-dinitro­benzaldehid, 2-nitro-6-brómbenzaldehid, 2-nitro­-3-metoxi-6-klórbenzaldehid, 2-nitro-3-hidroxi-4-klórbenzaldehid, 3-nitro-4-hidrobenzaldehid, 2-nitro-5-hidroxibenzaldehid, 2-nitro-4-klór­benzaldehid, 2-nitro-4-metoxibenzaldehid, 2-nit­ro-5-metoxibenzaldehid, 2-, 3- vagy 4-trifluor­metilbenzaldehid, 2-, 3- vagy 4-ciánbenzaldehid, 2-nitro-4-ciánbenzaldehid, 3-klór-4-ciánbenzal­dehid-2-(3- vagy 4-)-szulfonsav, 5-nitro-benzal­dehid-2-szulfonsav, benzaldehid-2-(3-vagy 4-) -karbonsav, benzaldehid-2-karbonsavas etilész­ter, benzaldehid-3-karbonsavas izopropilészter, benzaldehid-4-karbonsavas butilészter, 2-nitro­benzaldehid-4-karbonsav, 3-nitrobenzaldehid-4--karbonsavas etilészter, fahéjaldehid, hidrofa­héj aldehid, 2-, 3- vagy 4-metilmerkaptobenzalde­hid, 2-metilmerkapto-5-nitrobenzaldehid, 2--butilmerkaptobenzaldehid, 2-, 3- vagy 4-metil­szulfinilbenzaldehid, 3-, 2- vagy 4- metilszulfo­nil-benzaldehid, dihidrofahéjaldehid, formilcik­lohexán, l-formil-ciklohexán-3,l-formil-ciklohe­xin-3,l-formil-cikloheptán-3, a, ß- vagy y-piri­dinaldehid, 6-metilpiridin-2-aldehid, piridin-5--aldehid, 4,6-dimetoxi-pirimidin-5-aldehid, fu­ránk-aldehid, tiofén-2-aldehid és pirrol-2-alde­hid. Acilzsír savészter ek: Formilecetsavas etilészter, formilecetsavas bu­tilészter, acetecetsavas metilészter, acetecetsavas etilészter, acetecetsavas propilészter, acetecetsa­vas izopropilészter, acetecetsavas (a-vagy /?-)­-hidroxietilészter, acetecetsavas (a- vagy /?-)-me­toxietilészter, acetecetsavas (a- vagy /?-)-etoxi­etilészter, acetecetsavas (a- vagy /?-)-propoxietíl­észter, acetecetsavas furfurilészter, acetecetsavas tetrahidrofurfurilészter, acetecetsavas allilészter, acetecetsavas propargilészter, ecetecetsavas cik­lohexilészter, propiomilecetsavas etiléseter, buti­rilecetsavas etilészter, izobutirileoetsavas etilész­ter. Dionok: Pentándion-(2,4), heptándion-(3,5), nonándion­-(4,6), 2,6-dimetil-heptándion-(3,5). Aminők: Metilamin, etilamin, propilamin, izopropil­amin, butilamin, allilamin, propargilamin, 1-hid­roxietilarnin-2, 1,3-dihidroxi-izopropilamin, cik­lohexilamin, benzilamin, 4^klórbenzilamin, 3,4--dimetoxibenzilamin, fenetilamin. Az új vegyületeket gyógyszerként alkalmaz­hatjuk. Széles és sokoldalú farmakológiai hatás­sprektummal rendelkeznek. Állatkísérletben az alábbi fő hatásokat bizo­nyítottuk. 1. A vegyületek parenterális, orális és perlin­guális adagolás esetén a koronáriás erek észre­vehető és hosszantartó tágulását okozzák. Ezt a koronáriás erekre kifejtett hatást egyidejűleg egy nitrinhez hasonló, szívet tehermentesítő ha­tás erősíti. Az energiamegtakarítás értelmében befolyásolják, illetve megváltoztatják a szív­anyagcserét. 2. Csökkentik az ingerképző- és ingervégző rendszer ingerlehetőségét a szíven belül, így te­rápiás adagokban kimutatható antifibrilláns ha­tást eredményeznek. 3. A vegyületek erősen csökkentik az erek si­ma izomzatának tónusát. Ez az érspazmolitikus hatás felléphet a teljes érrendszerben vagy töb­bé vagy kevésbé izoláltan bizonyos árterületeken (így például a központi idegrendszerben) figyel­hető meg. 4. A vegyületek csökkentik a normális vérnyo­mású és hipertóniás állatok vérnyomását, ezért antihipertenzív szerekként alkalmazhatók. 5. A vegyületek erős spazimolitikus hatást fej­tenek ki az izomzatra, ez a gyomor- bél traktus, az urogenitális traktus és a légző rendszer sima izomzatán figyelhető meg. A találmány szerinti eljárás foganatosítására az alábbi kiviteli példákat adjuk meg. 1. példa 4-(2'-Piridil)-2,6-diimetil-3-aceto-l,4-dihidro­piridin-5-karban.savas etilészter 21,4 g piridin.-2-aldehid és 20 g acetilaceton 250 cm3 benzollal készített oldatát 2 cm 3 piperi­din hozzáadása után körülbelül 12 órán keresz­tül szobahőmérsékleten keverjük, majd a vizet elválasztjuk, a szerves fázist szárítjuk és az ol­dószert vákuumban ledesztilláljuk. A maradékot 26 g /?-aminokrotonsavas etilész-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom