162190. lajstromszámú szabadalom • Kötélkorong

MAGTAR NfiPKOZTARS ASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1970. XI. 24. (AU—231) Közzététel napja: 1972. VII. 28. Megjelent: 1974. VIII. 31. 162190 Nemzetközi osztályozás: F 16 h 55/00 Ács Gyula oki. gépészmérnök, 14n / 0l Mohás György oki. gépészmérnök, 14%, Pancsovai János oki. gépészmérnök, 15%, Schnitta Antal oki. ve­gyészmérnök, 14%, Dr, Szamosvölgyi Ottó oki. gépészmérnök, 9%, Szőts Géza oki. gépészmérnök, 17%, Dr. Varga László oki. gépészmérnök, 17%, Budapest Kötélkorong A találmány kötélkorong, a kötéltartó betét befogadására való kerületi hornyot közrefogó ismert módon összeerősített korongtárcsákkal, amely korongtárcsák kerületükön kifelé szű­külő vályút fognak közre, amelybe a betét cse- 5 rélhétően helyezhető el és azt a vályúban kör­bemenően alkalmazott fenékgyűrű rugalmas fe­szítéssel támasztja alá és szorítja a korong­tárcsák közötti szűkülő vályúba a betétet. A vályú feneke a fenékgyűrűt rézsútosan alátá- 10 masztó felületű, melyben elhelyezett betétgyű­rűnek a tárcsák közé benyúló, a betét csúszá­sát, illetve vándorlását akadályozó akasztónyul­ványokkal ellátott gerince van.A korongtárcsák közötti kötéltárcsahordozó betét nem fémanya- 15 gú, előnyösen metamid vagy más megfelelő műanyag. Ismeretes, hogy a kötél és a kötélkorong élet­tartamát adott üzemi körülmények és adott 20 kötélszerkezet mellett a kötélkorong szerkeze­te, anyaga és tömege, ill. tehetetlenségi nyo­matéka szabja meg. A sodronykötelekben — a kötélkorong és a kötél között ébredő nyomó­erő hatására — olyan változó jellegű Hertz- 25 feszültség ébred, amelynek értéke annál ki­sebb, minél nagyobb a sodronykötél és a betét anyagát jellemző rugalmassági modulus hánya­dosa. Ezen hányados értékének növelésére a betét anyagaként ezideig gumit, erősítő váz- 30 anyagot tartalmazó gumit, fát, bőrt. könnyű­fémet, ill. műanyagot is használnak. A betétet rendszerint úgy erősítik fel a kötélkorongra, hogy cserélhető legyen. A felerősítés módja döntő hatású mind a kötélkorong élettartamá­ra, mind az üzemzavar és balesetmentes mű­ködésére. Ismeretes, hogy a nemfémanyagú be­téteket gyakran ragasztott kötéssel rögzítik a kötélkoronghoz. Gumianyagú betét esetében a ragasztással egyidejűen vulkanizálással más megoldásokban mechanikus módszerekkel igye­keznek a betéteket a kötéltárcsák közötti ho­ronyba beerősíteni. Az eddigi betétek általában olyan gyűrűszegmensekből vannak, amelyeket vagy a kötélkorongba bemunkált horony vagy a szegmenseken elhelyezett horgok (kiugrá­sok), ill. ékek vagy egyéb szerkezetek rögzíte­nek a kötélkoronghoz. Gyakori eset, hogy a mechanikus betétfelerősítésre alkalmas kötél­korong szerkezetek a nagy súlyuk, ill. tehetet­lenségi nyomatékuk és a kis szilárdsági iner­ciájuk miatt csökkent értékűek, és körülmé­nyesen gyárthatók, ül. szerelhetők. Műanyag betétek esetében megkísérelték azt is, hogy a betétet kémiai folyamattal, polimerizációval pá­rosított öntéssel mintegy „ráöntsék", ,,rápoli­merizálják" a kötélkorongra. Gumianyagú betéteket vulkanizálással befog­lalt fémbetétekkel, így pl, csavarrugóval, rá-162190

Next

/
Oldalképek
Tartalom