162132. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kívánt felületi karakterisztikájú üveg előállítására
162132 5 6 Arra a megállapításra jutottunk, hogy a fémek legnagyobb részének az üvegfelületbe való behatolása akkor történik, amikor a még kezeletlen üvegfelület az olvasztott ötvözet vezető széle alá jut. Ezt követően a már kezelt üvegfelület elektromos tulajdonságai gyorsan megváltoznak és ezt követően a két fémanyagnak az üvegfelületbe való behatolását, ami az egyes ionok mozgékonyságától függ, az adott körülmények között, oly módon szabályozzuk, hogy az üvegfelület elektromos feltételeit állandóan változtatjuk, valamint változtatjuk az üveg kezelésének időtartamát is, ami az olvasztott fémötvözet alatt való áthaladás során meghatározza a kezelt üvegfelületű rétegbe hatoló kétféle fémanyag végleges mennyiségét. A behatolt fémek egymáshoz viszonyított aránya teljesen eltérő lehet a két fémanyagnak az olvasztott ötvözetben meglevő arányától. A fentiekben már említett előnyös találmány szerinti kiviteli változat esetében, amennyiben az előállított úsztatott üveg bronz színezését kívánjuk elérni, az alkalmazott olvasztott ötvözet, előnyösen réz-ólom ötvözet, melyet rézből készült tartószervhez erősítve érintkeztetünk az üveg felületével, az ötvözet hőmérsékletét 400—900 C° közötti értékre állítjuk be és az üvegre vezetett elektromos áram > mennyisége cm2 -ként 0,0078 és 0,078 coulomb között van. A 600 és 900 C°-ok közötti hőmérsékleti tartomány a legelőnyösebb, melyen keresztül az üvegszalag az úsztatott előállítási eljárás során végighalad az olvasztott fémfürdőn, amikoris lehűlése végbemegy. Az üvegszalag kialakítása szokványosán az olvasztott üvegnek az olvasztott fémfürdőn oldalirányú szétfolyásával megy végbe, abban az időben, amikor hőmérséklete 900 C° körül van, ill. amíg 650 C°-ig hűl le. Ezen a hőmérsékleti értéken, ill. ennél alacsonyabb hőmérsékleten az üveg sérülés veszélye nélkül eltávolítható az olvasztott fémfürdő felületéről, A találmány szerinti eljárás alkalmazásával azonban az üveg kezelése olyan hőmérsékleti értéken történhet, amikor az üveg hőmérséklete nagyobb mint 900 C° vagy adott esetben 600 C°-nál alacsonyabb hőmérsékleten is, így példaképpen amikor az üveg hőkezelő kemencén halad át, azonban még kellően meleg ahhoz, hogy elektromosan vezetőképes legyen ahhoz, hogy a találmány szerinti kezelési eljárás elvégezhető tegyen. A hőkezelő kemencében általában az üveg alsó felületével létesítünk elektromos kapcsolatot olvasztott ólom alkalmazásával, mely az azt tartó tartószervhez van erősítve és az üveg alsó felületével az olvaszrtott fémötvözet alatt érintkezik, mely olvasztott fémötvözet a kezelendő üveg felső felületével érintkezik. Az üveg színezése, amennyiben átbocsátott fényben vizsgáljuk, eltér attól a színtől, melyet az üvegnek kezelt felülete visszavert fényben mutat és a találmány egy további jellemzője szerint az üveg kezelt felületének visszavert fényben mutatkozó színét az üveg hőmérsékletének az olvasztott ötvözet hőmérsékletétől független szabályozásával állíthatjuk be, közvetlenül mielőtt az üveg elhaladna az ötvözött anyag alatt. Az üvegbe juttatott fémanyagok az üvegben ionok álal előhívott színeket keltő fémek lehetnek. Általában azonban az üvegbe bevezetett fémanyagok, így példaképpen réz és ón, olyan fémek, melyek kolloid diszperzióban biztosítják az üveg színezését. Az üveg színező és fényáteresztő karakterisztikájának további szabályozása az üvegben a fémelem kolloid diszperziós fokának beállításával történhet. Ez úgy végezhető el, hogy az üveg további kezelését szabályozzuk, redukáló körülmények között. Ebben a vonatkozásban a találmány szerinti eljárás során a fémelemeket, melyek kolloid színező anyagok, a kezelendő üvegfelületen megfelelő ideig hidrogéntartalmú atmoszférának tesszük ki, kellő hőmérsékleten, hogy ily módon az üvegben az elemek kolloid diszperziójának megfelelő arányát alakítsuk ki. Így az elektrolitikus eljárás során az üvegbe juttatott két fémanyag szabályozása úgy történik, hogy figyelembe vesszük az üveg utólagos, a színt kialakító kezelését, ami az üvegszalagnak az olvasztott fémfürdőn való továbbhaladása során történik, amikoris az üveg továbbhalad az olvasztott fémötvözet alól és amely továbbhaladás során az üveg fokozatosan lehűl a fürdőről való eltávolítása előtt. A továbbhaladás során az üveg a fémfürdő fölött 'kialakított gáztérben levő atmoszféra hatásának van kitéve. Ez az atmoszféra rendszerint redukáló atmoszféra, mely 2—10%-ban hidrogént tartalmaz és feladata a kívánt redukálókörülmények biztosítása az üvegfelületen a fémek kolloid diszperziójának létesítésére. A találmány körébe tartozik síküveg és egyéb üvegtermékek, így öntött üvegáruk, mint televízió képcsövek előállítási eljárása is, melynek során a találmánynak megfelelően a kívánt színezést és fényáteresztő tulajdonságot biztosítjuk. A találmány világosabb ismertetése céljából a továbbiakban egy példaképpeni kiviteli változatot írunk le a csatolt rajz alapján. A rajzon az 1. ábra a találmány szerinti, úsztatott üveg előállításával kapcsolatban alkalmazott berendezés hosszanti metszete, mely berendezés segítségével az üveg kívánt színezését és fényáteresztő képességét létesítjük, a 2. ábra pedig az 1. ábra II—II vonalában vett metszet. A csatolt rajzon az 1 olvasztott fémfürdő a tartályban van elhelyezve. A tartályt a 2 menynyezet, a belépő végen lévő 3 végfal és a tartály kilépő végén levő 4 végfal, továbbá az azokkal összefüggő 5 oldalfalak határolják. A tartály 3 végfalára illeszkedve a szájnyílás van elhelyezve, mely a 6 talpból és a 7 oldalakból áll. A talp és az oldalak együttesen alkotják a négyszög keresztmetszetű szájnyílást. A szájnyílás a folyamatos működtetésű üvegolvasztó 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3
