162131. lajstromszámú szabadalom • Eljárás amino-S-triazoloil-benzolszulfonamid-származékok előállítására

162131 tű vegyület vagy só alakjában különíthetjük el a reakcióelegyből, a reakcióelegy pH-értékének megfelelő beállítása útján. A (II) általános képletű vegyület ciklizálása le­folytatható a szabad bázis alakjában alkalma­zott vegyület oldatban történő egyszerű melegí­tése útján is, bázis hozzáadása nélkül. Ilyen ese­tekben nem föltétlenül szükséges a bázis hozzá­adása, minthogy a kiinduló szulfamoil-benzoe­sav-2-amidinohidrazid szabad bázis alakjában eléggé bázisos ahhoz, hogy az intramolekuláris gyűrűzárási reakció lefolyását elősegítse. A gyű­rűzárási reakció ilyen módon történő lefolyta­tása esetén oldószerként ugyancsak a fentebb említett oldószerek, de ezeken kívül még aro­más szénhidrogének, mint benzol vagy toluol is jól alkalmazhatók. Ha oldószerként benzolt vagy toluolt használunk, a reakció előrehaladását el­lenőrizhetjük azáltal, hogy a reakcióelegyet for­raljuk és a reakció melléktermékeként képződő és átdesztilláló vizet felfogjuk és mérjük e víz mennyiségét. A találmány szerinti eljárás kikidulóanyagai­ként felhasználásra kerülő (II) általános képletű szulfamoilbenzoesav-2-amidinohidrazid vegyüle­tek és sóik oly módon állíthatók elő, hogy vala­mely (III) általános képletű szulf amoilbenzoesav­hidrazidot — ahol Rí, R2 és X jelentése még­egyezik a fenti meghatározás szerintivel — vala­mely reakcióképes guarudin-származék savaddí­ciós sójával, előnyösen 3,5-dimetil-pirazol-l-kar­boxamidin-initráttal reagáltatunk. A reakcióter­mékként kapott szulfamoilbenzoesav-2-amidino­hidrazid kiindulóanyagot a találmány szerinti ciklizálási reakció lefolytatása előtt só alakjában elkülönítjük az előállítási reakció elegyből, elő­nyösebb azonban, ha ezt a kiindulóanyagot „in situ" állítjuk elő nitrát-só alakjában, amikor is 3,5-dimetilpirazol-l-karboxamidin-nitrátot a (III) általános képletű hidrazinnal reagáltatunk, a kapott terméket közvetlenül valamely bázissal reagáltatjuk, és így a közbenső termék elkülö­nítése nélkül folytatjuk le a találmány szerinti ciklizálási reakciót. A (III) általános képletű szulfamoilbenzoesav­hidrazid közbenső termékek előállítása oly mó­don törtéinhet, hogy valamely (IV) általános kép­letű benzoesav-származékot — ahol X jelentése megegyezik a fenti meghatározás szerintivel — klórszulfonsawal reagáltatunk, majd az így ka­pott (V) általános képletű klórszulfonil-banzoe­sav-származékot ammóniával vagy metilamin­nal reagáltatjuk és az ezúton kapott (VI) általá­nos képletű szulfamoilbenzoesav közbenső ter­méket — ahol Rí és X jelentése megegyezik a fenti meghatározás szerintivel — vagy metanol­lal reagáltatjuk hidrogénklorid jelenlétében és így a (VII) általános képletű szulfaimoilbenzoe­sav-metilésztert kapjuk, vagy pedig klóraeeto­nitrillel reagáltatjuk trietilamin jelenlétében és így a (VIII) általános képletű szulfanioilbenzoe­sav-cianometilészterhez jutunk, majd e két köz­benső termék bármelyikét hidrazinnal vagy mo­nometil-hidrazinnal való reagáltatás útján ala­kítjuk át a kívánt szulfamoilbenzoesav-jhidrazid­dá, tehát a (III) általános képletű közbenső ter­mékké, amelyben Rí, R2 és X jelentése a fen-5 tivel egyező. A találmány szerinti eljárással előállítható (I) általános képletű vegyületek szabad állapotban vagy só alakjában fordulhatnak elő. Az (I) álta­lános képletű vegyületek gyógyszerészeti szem-10 pontból elfogadható savakkal képezett addíciós sóit vagy a fentebb leírt módon képezzük, vagy oly módon állíthatjuk elő, hogy a szabad amino­^s-triazolil-benzolszulfonamid vegyületet vala­mely gyógyszerészeti szempontból elfogadható 15 savval reagáltatjuk. Az ilyen célra alkalmas só­képző savak példáiként a sósav, brómhidrogén­sav, jódhidrogénsav, salétromsav, kénsav, fosz­forsav, ecetsav, benzoesav, szalicilsav, metán­szulfonsav, benzolszulfonsav, borostyánkősav, 20 maleinsav, borkősav és citromsav említhetők. Képezhetők gyógyszerészeti szempontból elfo­gadható sók oly módon is, hogy a szabad ami­no^triazolil-benzokzulfonamaidökat valamely erős bázissal reagáltatjuk. Erős bázisként erre a 25 célra pl. alkálifémhidroxidok, mint nátriumhid­roxid, káliumhidroxid vagy lítiumhidroxid, al­kálifém-hidridek, mint nátriumhidrid, alkáli­fém-alkoxidok vagy alkáliföldfém-hidroxidok jönnek tekintetbe. A szabad amiiKMSr-triazolil-30 -benzolszulfonamid vegyületek és sóik bizonyos fizikai tulajdonságaik, mint poláros oldószerek­ben való oldhatóságuk szempontjából némileg különbözhetnek ugyan egymástól, egyébként azonban egyaránt alkalmasak az e találmány ke-35 rétében történő felhasználásra. A találmány szerinti eljárással előállítható ve­gyületek vízmentes alakban, valamint szolva­tált, pl. hidratált alakban fordulhatnak elő. A 40 hidratált vegyületek, valamint a gyógyszerészeti szempontból elfogadható oldószerekkel szolva­tált_ vegyületek a találmány szempontjából egyenértékűek a vízmentes ill. szolvatálatlan alakban levő vegyületekkel. 45 A találmány szerinti eljárással előállítható új vegyületek értékes farmakológiai tulajdonsá­gokkal rendelkeznek, elsősorban vírusellenes szerekként alkalmazhatók gyógyászati célokra. E vegyületek számos különféle vírus ellen hatá-5Q sósak, így jó hatást mutatnak a Coxsackie vírus és poliomyelitis-vírus, valamint a rhinovírus kü­lönféle törzseivel szemben. A találmány szerinti eljárással előállítható ve­gyületek vírusellenes aktivitása kimutatható és 55 mennyiségileg is mérhető a Right&el és mtsai (J. Immunol, 76, 464—474, 1956; Univ. Mich. Med. Bull, 24, 222—234, 1958) módszerén ala­puló kísérlettel; ezt a kísérletet H. Ep. 2 sejtek egysejtes rétegét hordozó vinilgyanta-lapok al-60 kalmazásával folytatjuk le. A kísérlet során mikroszkópiai úton értékeljük a vizsgált vegyü­letnek a gazdasejtre gyakorolt hatását ós a vírus citopatikus hatásának (CPE) befolyásolását; a vírust e kísérletben oly mennyiségben alkalmaz-65 zuk, amely harminckétszerese a sejtszövet-kul-2

Next

/
Oldalképek
Tartalom