162087. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 1-hidroxi-6-(kisszénatomszámú)- alkoxi-fenazin-5,10-dioxidok előállítására

162087 aprotikus poláros szerves oldószerként hexametálifoszforsavtriamidot alkalmazhatunk. A találmányunk szerinti eljárás kevésbé előnyös foganatosítási módja szerint a jodidint a szokásos ismert módszerekkel, vizes közegben 5 alakítjuk a megfelelő monoalkáliifémsóvá, a sót izoláljuk, majd aprotikus, poláros szerves oldószerben (pl. dimetiiformamidban, dimetilszultfoxidban, vagy hexametilffoszforsavtriamidban) monoalkilezzük. Eljárhatunk oly módon 10 is, hogy a sót aprotikus poláros szerves oldószerben (pl. dimetUíormamidlban vagy dimetilszulfoxidban; ezek az oldószerek kevésbé előnyösek, mint a hexametilfoszforsavtriamid) állítjuk elő, majd ugyanebben a reakcióközeg- 15 ben alkilezzük. Ezek az eljárások a kizárólag vizes közegben végrehajtott ismert módszereknél jobb kitermelést biztosítanák. A találmányunk tárgyát képező eljárás elő- 20 nyös foganatosítási módja szerint a jodinint olyan körülmények között alakítjuk a megfelelő mono-ifkisszénatomszámú) alkil-származékká, melyek jó kitermelést és gyakorlatilag ekvivalens mennyiségű aHtilezőszer alkalmazá- 26 sát teszik lehetővé. Az eljárást a jodinininak aprotikus, poláros szerves oldószerben történő szelektív monoalkilezése útján hajtjuk végre. Az eljárás különösen előnyös foganatosítási módja szerint a 3G' monoalkálitfémsót oly módon állítjuk elő, hogy a jodinint a további lépésnél felhasznált réakcióközegben ekvivalens mennyiségű kisszénatomszámú alkálifém-alkoholáttal reagáltatjuk. Találmányunk kiterjed azonban a jodininből 36" bármely megfelelő módszerrel előállított monoalkálifémsó felhasználására. A sót vizes vagy szerves közegben képezhetjük. A sóképzést a jodinin és valamely alkálifémvegyület reakciója útján végezhetjük el. ÍW> Előnyösen járhatunk el oly módon, hogy a jodinint olyan aprotikus poláros szerves oldószerben diszpergáljúk, mely a jodinint részben és a jodinin monoalkálifémsáját teljesen oldja (pl. hexaimetiMosaforsavtriamidban). majd «s a jodinint kisszénatomszámú alkálitfémalkoholáttal reagáltatjuk, mikoris az oldatban monoalkálifémsó képződik. Az alkilezési eljárásnál a jodinin monoal- m» kálifémsójának előállításánál alkalmazott oldószertől eltérő más aprotikus poláros oldószereket (pl. dimetiiformamidot vagy dimetilszulfoxidot) is alkalmazhatunk reákcióközegként. Az említett oldószerek a jodinin monoalkáli- s,*. fémsóját csak részben oldják, így heterogén reakció-közeget alakítanak ki és ezért nem olyan előnyösek, mint a homogén reakció-közeget képező hexametilfoszforsavtriamid. Bármely aprotikus poláros szerves oldószer fel- • -eo használása esetén azonban a jodinim-só izolálás nélkül monoalkilezhető, minthogy a találmányiunk szerinti eljárásnál a monoalkilezési lépésnél reakció-közegként aprotikus poláros szerves oldószert alkalmazunk. < 65 Amennyiben á' jodinin monoalkálifémsójának képzésénél vizes reakcióközeget alkalmazunk, a sóképzést pl. oly módon végezhetjük el, hogy a jodinint vizes alkálifémhidroxidban szuszpendáljuk. A sóképzést és -kicsapás végrehajtásához nagy feleslegben alkalmazott tömény lúgra van szükség. A kapott sót a monoalkilezési lépésnél alkalmazott aprotikus, poláros szerves oldószerrel való összekeverés előtt szűrés és szárítás úíján izolálnunk kell. A fenti foganatosítási mód elvégzendő ugyan, azonban az eljárás legelőnyösebb foganatosítási módjához viszonyítva gyengébb kitermelést ad. Mindkét foganatosítási mód azonban jobb eredményeket biztosít az ismert eljárásoknál, melynek során mindkét lépésnél vizes közeget alkalmaznak. Eljárásunknak a fentiekben tárgyalt foganatosítási módjai ugyanis az ismert módszerekhez képest nagyobb méretekben könnyebben elvégezhetők, jobb kitermelést biztosítanak és mellékreakciójuk kevésbé játszódnak le (az alkilezőszer hidrolizise, valamint a kiindulási anyag és a termék termikus bomlása nem következik be). A találmányunk tárgyát képező eljárásnál szerves oldószerként a jodinin monoalkálifémsójának oldására képes, aprotikus, poláros szerves oldószereket alkalmazhatunk. Az aprotikus poláros szerves oldószereknek a jodininmonoalkáHfémsót felodó-képessége különböző. Aprotikus poláros szerves oldószerként különösen előnyösen hexametilfoszforsavtriamid alkalmazható, mely a jodinin^monoalkálifémsót teljesen oldja és ezért a részben oldódó jodinin átalakulása után homogén egyfázisú rendszer képződik. Ez igen előnyös, mivel a monoalkálifémsót monoalkilezés előtt nem kell izolálnunk, a mellékreakciók minimális értékre visszaszorulnak és jó kitermelést kapunk. Aprotikus poláros szerves oldószerként továbbá dimetiiformamidot és dimetilszulfoxidot alkalmazhatunk. Ezek az oldószerek heterogén rendszert képeznek és a kitermelés gyengébb, mint homogén rendszer esetében. A jodinin monoalkálifémsójának előállításánál akalmazott reakciókörülményeket változtathatjuk. A reakció-hőmérséklet kb. 10 °C és kb. 70 °C közötti érték lehet, előnyösen szobahőmérsékleten ](kto. 20—25 °C-on) dolgozhatunk. A jodinin kisszénatomszámú alkálifémalkoholát, ill. alkálifémhidroxid mólarány is változtatható, azonban az alkoiholátot nem alkalmazhatjuk olyan nagy feleslegben, mely a jodinin dialkálifémsQJának és/vagy a monoalkilezett termék monoalkálifémsójának képződéséhez vezethet; ez esetben ugyanis nemkívánatos dialkileződés játszódhat le. A monoalkálifémsó-képződés biztosítása céljából a komponenseket célszerűen ihozzávetőlegesen ekvomoláris arányban alkalmazhatjuk. Kisszénatomszámú alkálifémalkoholátként előnyösen egyenes- vagy elágazólánoú, 1—4 szénatomos nátrium- vagy káliumalkoholátokat 2 *•