162053. lajstromszámú szabadalom • Eljárás béta-amino-béta-hidroxifenil-alkánkarbonsavak és ezek sói előállítására

3 Beilstein 14 I 672—«74. Chem. Abstracts i53, 20505. Chem. Abstracts 52, 3141. Chem. Abstracts 61, .87©4b. Ohem. Abstracts 54, .10650a. Chem. Abstracts 5i5, 6431d. Chem. Abstracts 58, 3501<f. A találmány szerint előállított új vegyületek értékes gyógyászati hatással rendelkeznek. Sze­datív hatáson kívül főként vérnyomáscsökkentő hatást mutatnak, ami állatkísérletekkel, pl. re­nálisan hipertóniás patkányokon 0,ll—0,3 g/kg perorális dózisoknál kimutaitható :(a halálos adag, LD50 patkányoknál perorálisan 9000 mg/kg fe­letti). A gyógyászati hatás mellett azt is meg­állapítottuk, hogy az a^amtaokaribonsav-csopor­tokat tartalmazó, szerkezetileg hasonló vegyüle­tekkel ellentétben a találmány szerint előállí­tott vegyületek adagolása a szív kateeholamin­tartalmát nem befolyásol ja, így ezek elsősorban vérnyomáscsökkentő gyógyszerekként használ­hatók. A találmány tárgya elsősorban az (la) általá­nos képletű vegyületeknek — ímely képletben R2 és R3 szubsztituens jelentése megegyezik az (I) általános képletben megadottakkal —, vala­mint az (Hb) általános képletű vegyületeknek — mely képletben R2 szubsztituens rövidszénlán­cú alkil-csoportot jelent, R3 jelentése pedig megegyezik az ;(il) általános képletben megadot­tal —, izomerkeverékek vagy tiszta izomerek, valamint sóik — főképpen gyógyászatilag al­kalmazható, nem toxikus sóik — alakjában vaió előállítása. A fenti vegyületek sorából kiemeljük a '/?­-amino-^H(2,i3-dihidroxitfenil)-propioniSav, a /?­-amino-j8M(i3,4-dihidroxifenil)-vajsav, a '/?-amino­-^-l(3-hidroxifenil)-a-metilprop:ionsav és a 'j?-ami­noH|ff-((i3,4-dihidroxifenil)-a-Jmetilpropionsav izo­mierkeverékek vagy tiszta izomerek, valamint sóik — főképpen gyógyászatilag alkalmazható, nem toxikus sóik — alakjában való előállí­tását. Az új vegyületéket önmagában ismert módon állíthatjuk elő pl. oly módon, hogy valamely (Ha) általános képletű savszármazékot — mely képletben R2 , R3, n jelentése megegyezik az (I) általános képletben megadottakkal és Y szubsz­tituens valamely észterezett vagy amidált kar­boxil-csoportot, amidált tiokarboxil-csoportot, vagy ciano-esoportot jelent —, vagy ennek vala­mely sóját hidrolizáljuk. Észterezett karboxil^csoportokként pl. karbo­-(rövidszénláncú)-alkoxi-, így karbometoxi- vagy karboetoxi-csoportok, amidált karboxil- vagy tiokarboxü-csoportokként ipl. adott esetben N­-szubsztituált, így N-alkilezett, karbamii- vagy tiokarbamil-esoportok említhetők. A hidrolízist az Y csoport jellegétől függően lúgos vagy sa­vas anyagok jelenlétében végezzük. Az új vegyületeket önmagában ismert módon úgy is előállíthatjuk, hogy pl. valamely (IIb) 4 általános képletű fahéjsavat vagy 'ennek vala­mely sóját — az általános képletben R2, R3 és n jelentése megegyezik az i(l) általános képlet­ben megadottakkal — melegen ihidroxilamin fe-5 lesleggel reagáltatjuk, adott esetben valamely rövidszénláncú alkanol jelenlétében. Az új vegyületek önmagában ismert módon előállíthatók továbbá úgy is, hogy valamely 1° (He) általános képletű i/S-amino-^->hidroxiifenil­-alkárnkarbonsavból vagy ennek valamely só­jából — mely képletben X szubsztituens vala­mely hidrolitikuisan lehasítható csoportot és B.-z és R3, valamint n az i(I) általános képletben 15 megadottakat jelenti — az X szubsztituenst hid­rolitikusan lehasítjuk. Hidrolitikusan lehasítható csoportokként fő­képpen a karbon- vagy tiokarbonsavak, így a 20 rövidszénláncú alkánkarbonsavak, pl. a hangya­sav, ecetsav vagy trifluoreoeetsav, a szerves szulíonsavak, így az aromás szulifansa vak, pl. a p-toluolszulfonsav, vagy a szénsav-félszárma­zékok, mint a megfelelő szénsav-félészterek, 25 vagy -félamidok, így a szénsav-mono-i(rövid­szénláncú)-alkil-, pl. szénsav-Jmonometil- vagy szénsav-monoetilészterek könnyen lehasítható acil^csoportjai említhetők meg. A felsorolt acil­csoportok savas vagy lúgos hidrolízissel hasít-30 hatók le. Ha az X szubsztituens tercier butil­oxikarbonilamino-csoportot jelent, úgy ezt víz­mentes reakciókörülmények között is lehasít­hatjuk megfelelő sav, pl. tritfluorecetsav segít­ségével. 35 Az új vegyületeket önmagában ismert módon még úgy is előállíthatjuk, hogy valamely (IIc) általános képletű /^-amino-/Wiidroxitfenil-alkán­karbonsavból vagy ennek valamely sójából — e képletben X szubsztituens valamely hidrogé-40 nézéssel lehasítható csoportot és R2, R3, vala­mint n az (I) általános képletben megadottakat jelenti — az X szubsztituenst hidrogénezéssel lehasítjuk. Hidrogénezéssel lehasíthatok egyes, az amiino-45 csoportot szubsztituáló ű-aril-alkil-gyökök, így a benzil- vagy tritilngyökök, vagy egyes, az amino-csoportot acilező éterezett hidroxikarbo­nil-, pl. karbobenziloxi-csoportok, amelyek pla­tina vagy palládium katalizátorral katalitikusan 50 aktivált hidrogénnel lehasíthatok. Egyes szén­sav-félészterekkel, így a karlxH/$-fhalogén-(rö­vidszénlánoú)-alkoxi-, főképpen a kanbo-í2,2,2--triklóretoxi-csoportokkal acilezett amino-cso­portok naszcens hidrogénnel dezacilezhetők. A 55 naszcens hidrogént fémek, pl. cink, vagy fém­vegyületek, pl. króm)(II)^acetát és hidrogént le­adó anyagok, előnyösen víztartalmú eoetsav re­akciójával állítjuk elő. 60 Az új vegyületeket önmagában ismert mó­don oly módon is előállíthatjuk, hogy vala­mely (líd) általános képletű maionsavat vagy ennek valamely sóját — a képletben R2, R3 és n az (I) általános képletben megadottakat je-65 lenti — dekarboxilezünk. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom