162052. lajstromszámú szabadalom • Eljárás oxiecetsavszármazékok előállítására

162052 37 38 A matilénkloridban felvett infravörös abszorpciós színkép 3,45; 3,i50; 5,61; 5,78 (váll); 5,8i0—T5,95 ; 6,07 (váll) és 6,28 mikronnál mutat jellemző sávokat. Második eluálási termékként a fenti vegyü- 5 let (XXXVIII) képletű B (cisz) izomerjét kapjuk és ezt hexánból átkristályosítjuk; op. 154— 155°; [a]D =

232° ± ,1° (c=i0,8 kloroformban); ibolyántúli abszorpciós színkép: 10 2-max — 288 milümikiron etanolban), 333 millimikron i(káliumlhidroxidos etanolban), 333 millimikron (sósavnak az alkalikus mintához történő hozzáadása után). 15 A metilénkloridban felvett infravörös abszorpciós színkép 3,44; 3;53; 5,60; 5,75 (váll); 5,80—0,93; 6,05 váll) és 6,31 mikronnál mutat jellemmző sávokat. 20 A fenti eljárás kiindulóanyagául szolgáló ciklohexilmetilgIioxál4üdrát az alábbi módon állítható elő: 19,8 g ciklohexilklorid (fp. 98—100°/23 Hg mm) 150 ml száraz éterrel készített oldatát 25 élénk keverés és jeges vízfürdőben 0—6° hőmérsékletre történő hűtés közben hozzáadjuk 11 g diazometán 500 ml éterrel készített oldatához; A diazometán maradékát és az étert azután csökkenitett nyomás alatt ledesztilláljuk; 30 maradékként cMohexilmetil-diazometilketont kapunk, amelynek metilénkloridban felvett infravörös abszorpciós színképe 3,45; 3,52; 4,75 és 6,li2 mikronnál mutat jellemző sávokat. A terméket tisztítás nélkül dolgozzuk fel tovább. 35 32 triffenilfoszfin 450 ml éterrel készített oldatához keverés közben egyszerre hozzáadjuk 20 g ciklohexilmetil-idiazometilketan 100 ml éterrel készített oldatát. Az elegyet szobahőmérsékleten 30 percig keverjük, majd csök- 40 kemtett nyomás alatt elpárologtatjuk az oldószert. A kapott olajszerű maradék éterből hidegen kikristályosodik; az így kapott lncikloihexdl^3-i(Mfenilfoszforanil,idén-hidirazono)-<aoeton 58—62°-on olvad; ibolyántúli abszorpciós szín- 45 képe: ^max — 314; ,282—275 és 2213 millimikron (etanolban és káliumhidroxidos etanolban). 50 i257—1275 és 230 millimikron (sósavas etanolban). A métilénkloridlbain felvett infravörös abszorpciós színkép 3,43; 3,156; 4,76; 6,15 és 6,67 55 mikronnál mutat jellemző sávokat. 15 g l^ciklohexilH3-((itrifenilfoszforanüidén~hidrazono)-aceton és 7,37 g nátriumniitrit elegyéhez 130 ml tetrahidrofurán és 42 ml víz elegyében keverés és jeges vízfürdővel 10—il3° 60 hőmérsékletre történő hűtés közben lassan hozzáadunk 77 ml 2 n sósavoldatot. Az elegyet 30 percig szobahőmérsékleten állni hagyjuk, majd a szerves oldószeres fázist elkülönítjük, a vizes fázist pedig metilénkloriddal extraháljuk. 65 Az egyesített szerves oldószeres oldatot vízmentes nátriumszulfáton szárítjuk és csökkentett nyomás alatt bepároljuk. A kapott szirupszerű maradékot éterrel kezeljük, a levált trifenilfoszfinoxidot leszűrjük és a szürletet bepároljuk. A maradékot egy 120 g savval mosott szilikagélt tartalmazó oszlopon kromatográfiaijuk és kb. 3000 ml 97 :3 arányú hexán-etilaeetát eleggyel eluáljuk a szirupszerű tiklohexiknetilglioxálnhidrátot, amelynek metilénkloridban felvett infravörös abszorpciós színképe £<9Q— 4,1 (széles), 3,47; 3,53 és 5,80 mikronnál mutat jellemző sávokat. A terméket tisztítás nélkül dolgozzuk fel tovább. 30. példa: 2,65 g a-l(2jkarbo-terc.butiloxi-3,3-dimetil-7--oxo^-tiaH2,!6-diazaH6-!biciíklo[3,2j0]heptil)-ta-'(karboximetilén)-ecetsav-terc.butílészter 80 ml 9:1 arányú etilaoetát-váz eleggyel készített oldatához a redukció teljesséválásáig 15 percenként 0,5 g cinkport adunk szobahőmérsékleten, élénk keverés közben. 1 óra múlva már csak csekély mennyiségű változatlan kiindulóanyag jelenléte mutatható ki; ekkor a cinkpor hozzáadását beszüntetjük, az elegyet szobahőmérsékleten még .2 óra hosszat tovább keverjük, majd 60 ml vizet és 60 ml metilénkloridot adunk hozzá. Az elegyet vattán keresztül szűrjük és a vizes fázist 100—ilOO ml metilénkloriddal négyszer extraháljuk. Az egyesített metilénkloridos oldatot vízmentes nátriumszulfáton szárítjuk, majd 45° hőmérsékleten, csökkentett nyomás alatt bepároljuk. A maradékhoz benzolt adunk, ezt ledesztilláljuk és ezt a műveletet az ecetsav teljes eltávolításáig ismételjük. A kapott nyers maradékot egy savval mosott szilikagélt tartalmazó, 4 cm átmérőjű 10 cm magas oszlopon keresztül szűrjük és ,2:1 arányú hexán-etilacetát eleggyel eluálunk. Ilymódon a {XXXIX) képletű an(SHkarbo-terc.butik)xi-3,3-dimetU-7-oxo-4-tía-l2j6-diaza-6-biciklo[3,2,0]hepül)^a-^arboximetil)-ecetsav-terc.butilészter izomerjeinek elegyét kapjuk. Ez az izomerelegy éteriből és hexánból történő kristályosítás útján messzemenően szétválasztható. Elsőnek az A izomert kapjuk, amely éter és hexánelegyéből történő átkristályosítás után, még némileg szennyezett alakban 169—171°-on olvad; az analitikai tisztaságú készítmény olvadáspontja 172—173°; [a]20» = —295° ± 1° (c = = 1,1168 kloroformban); vékmyrétegJ

krotmatogram szilikagélen: R/ =i 0,35 (5 :4 :1 arányú toluol-eűetsav-víz rendszerben); a metilénkloridban felvett infravörös abszorpciós színkép 5,68; 5,72 és 5,00 mikronnál mutat jellemző sávokat. A kapott első anyákig túlnyomó részt B izomert tartalmaz, amely az alábbi módon tisztítható: Az anyalúg főként B izomert tartalmazó bepárlási maradékának 0,1983 g-ját 5 ml metilénkloridban oldjuk, 1,9836 g ciklohexilamin 100 ml éterrel készített oldatának 2,26 ml-jét ad-19