162028. lajstromszámú szabadalom • Eljárás laktámvegyületek (azetidin-4-on-származékok) előállítására
13 savval, főleg egy erős, adott esetben heteroatomokkal vagy heteroatomokat tartalmazó gyökökkel szubsztituált, előnyösen halogénatomokkal szubsztituált rövidszénláncú alkánkarbonsavakkal, pl. egy cMhalogén-acetsavval vagy 5 o-halogén~propiansavval, melyben a halogén előnyösen fluor- vagy klóratam, elsősorban trifiuorecetsavval, továbbá egy aril-iszulfonsavval, pl. p-toluolszulfoinsavval, vagy savak, pl. ip-toloulszulfonsav és ecetsav elegyével végezzük. 10 Inert oldószerek, pl. dioxán vagy hígítószerelegyek jelenlétében dolgozunk, vagy ezek nélkül, előnyösen hűtés közben, pl. —<30 és +10 °C közötti hőmérséklettartományban, előnyösen —25 és 0 °C között, ha szükséges, inert- 15 gáz-, pl. nitrogénatmoszférában. Egyik, a találmány szerinti eljárással előállított II általános képletű vegyületet egy másik II általános képletű vegyületté alakíthatunk át, 20 az ilyen átalakítást a gyűrűzárás savas körülményei között is végezhetjük. Így egy savas körülmények között könnyen lehasítható Ac° acilgyököt, főleg egy karbo-t-ibutilűxicsoportot, és/vagy egy savas körülmények között köny- 25 myan hasítható ^GOORL észtercsoportot, pl. egy karbo-t-butuoxicsoportot hajítunk, ill. szabad ikanboxi csoporttá alakíthatunk át. Így egy megfelelő I általános képletű vegyületben Ae° karboit-ibutiloxicsoportoit és/vagy —GOORi 30 karbo-t-butiloxicsoportot, pl. trilfluorieoetsavval kezelve hasíthatunk le, áll. alakíthatunk át szabad karboxilcsopoirttá. Ezenkívül a savas reakciókörülmények között egy R gyököt, pl. egy ciklopropilidénesoportot égy másik R cso- 35 porttá, pl. utóbbit ,3-hidfoxi-ll,l-iproipilidénosoporttá alakíthatunk át. A II általános képletű vegyületekben az észterezett karboxiksoportok a fentiek szerint 40 szabadíthatók fel, mikoris a savas körülmények között lehasítható észtercsoportakait, a gyűrűzárással egyidejűleg, pl. trifluoracetsavival távolíthatjuk el. Szabad karboxikeoportökat, pl. a fentiekben leírt módon észterezheitünk. 45 Szabad aminocsoiportot tartalmazó vegyületekben az amitnocsaportokat az önmagukban ismert módszerekkel, pl. valamely savval, főleg szerves karbonsavval, vagy valamely reak- 50 cióképes Savszármazékokkal, pl. halogeniddel, pl. kloriddal vagy fluoriddal, anhidriddel (ideértve valamely szerves karbonsav belső anhidridjét, azaz egy ketént, vagy egy karbaminvagy tiokarbaminsav belső anhidridjét, pl. egy 55 izocianátot vagy izotiocianiátot, valamint valamely vegyes anlhidridet is), vagy egy aktivált észterrel kezelve acilezhetjük. Ha szükséges, pl. ha szabad savat használunk acilezőszerként, megfelelő kondemzálószereket, pl. karhodiiimi- 60 deket, pl. diciklahexilkarbodiimidet alkalmazhatunk. Ezért, ha szükséges, a találmány szerinti gyűrűzárás során keletkezett szabad aminesoportoit a reakciótermék izolálása nélkül acilezhetjük. 65 14 Egy keletkezett vegyületben R2 acíigyököt az önmagában ismert imádon, pl. valamely imidhalogenid-tképző szerrel kezelve, a keletkezett iminohalogenidet megfelelő iminoéterré átalakítva, és az iminoétert hasítva hidrogénatommal helyettesíthetjük. A találmányt a következő példák kapósán részletesebben ismertetjük. A hőmérsékleti értékeket Celsius fokokban adjuk meg. 1. példa: 2 g a-(2-karbo-terc.-butiloxi-3,3-dimetil-7--oxo-tia-S^-diaza-^-hioiklo [3,2,iO]heptil)-oH(trife,niMoszforanilidén)-ecetsav-terc.Hbutilészter és 0,7 g benzilglioxál (enol alakban) 30 ml abszolút toluolos oldatát nitrogénaimosziférában 23 órán át 80 °C fürdőhőmérsékleten melegítjük, majd további 0,2 g benzilglioxált adunk hozzá; a keveréket ezután i22 órán át 80°-oin melegítjük. ~Az oldószert csökkentett nyomásom eltávolítjuk, a viszkózus maradékot pedig 60 g, savval mosott szilikagéllel töltött oszlopon kromatografáljuk. A ibenzilglioxál feleslegét 450 m benzollal kimossuk, az oszlopot 10 részletben, összesen 250 ml benzol-etilaoetát (95:5) eleggyel mosva, a IX képletű ct-^2^karibo-Jtere.-ibutiloxi-3,3-idiimetál-7-oxo-4-tia-2,i6^diaza^6--biciklo [3,2,0] lheptil)-toH(fenilacatilmetilén)^ecetsav-terc.butilészter izomerjeinek 1,347 g keverékét kapjuk, majd ugyanennek az oldószernek egy további mennyiségével egy poláros anyagot nyerünk. A fenti izomerelegyet ismét 60 g, savval mosott szilikagélen kromatografáljuk, és az oszlqpot benzol-etilaoetát i(99:il) eleggyel mossuk. Ennek során egy főként banzilglioxáLból álló terméket, majd 125 ml, főleg A izomert tartalmazó I frakciót, termelés: 0,í2814a, 250 ml mindkét izomert tartalmazó II frakciót (termelés: 0,5412g) és 300 ml, főként B izomert tartalmazó III frakciót kapuink {termelés: 0,512g). A fenti három frakciót hexánból átkristályosítjuk; az I frakcióból kapjuk az A izomert (transz); o.p. 109—110°; [«]20D = •——452° ±1° i(ct==il kloroformban); vékonyrétegkromatogram: Rf == 0,49 (szilikagélen; hexán^etilaoetát 2:1 rendszerben), ultraibolya abszorpciós spektrum: lmax — 2;2i9 m/t (etanolban), 3i37mj" (káliumhidroxid/etanol elegyben) é? 337 rcijj. (egy bázikuis etanolos oldat megsavanyításakor); infravörös abszorpciós spektrum (metilénkloridhan): jellemző sávok 5,63 p- és 5,83 ,«-niál (váll), 5,Í85—i5,;95 /*- és Í6,I2I9 /*-Jiál, a II és III frakcióból a B izomert (cisz) kapjuk; o.p. 157—158°; [a]20D = — 363° ±0,7° (c = 1 kloroformbam); vékonyrétegkromatogram: Rf — = 0,42 (szilikagélen, hexán-etilaeetát 2:1 rendszerben), ultraibolya abszorpciós spektrum: ^)nax: =294 m^ (£=li9 300) (etanolban), 335 mpi (káliumhidroxid/etanol elegyben) és 335 m^ (egy bázikus letanolos oldat megsavanyításánál); infravörös abszorpciós spektrum (me-7
