161973. lajstromszámú szabadalom • Eljárás N-helyettesített acetaldiminek előállítására
. 3 161973 4 ra tolódik el. Ily módon az aioetaldehid és a primer amin közötti ekvimolekuláris arány alkalmazásánál az át 'nem alakult reakaiópaiitnerek tekintetében semmiféle probléma nincs vagy abban az esetben, ha a reakeiópartnerek között nem ekvimolekuláris az arány, oaak egy reakcióparitnert kell visszanyerni. Mindenekelőtt előnyös efcvimolekuiárás arány alkalmazása a reakcióparitnerek között. A találmány szerinti eljárásnál előnyös'en használható oldószerek példáiiként a benzol, toluol, xilalok, éter, jpenitán, heptán és ciklohiexán említhetők. Ezek között- az oldószerek között legelőnyösebb a benzol és a toluol használata. Az oldószernek nem szükséges mindjárt a reakció kezdetén jelen lennie, hanem később is használható a reakcióelegyhez. Az oldószer mennyisége változtatható. Magától értetődően azomlban olyan mennyiségekről kell gondoskodni, hogy a képződött aoetaldiamn feloldható legyen benne. Nagyon kielégítő eredményt kaphatunk, ha 1—5 -g oldószert használunk 1 g képződött aoetaldiminre számítva. Valamely — a nitrogénatomhoz kapcsolódó szekunder vagy tercier szénatommal rendelkező — alifás vagy oiikloaíitfás primer aminként oiklo-Jhexdlamin vagy fercjbotilaimin nagyon alkalmas. Egyéb primer aminők, mint izoproipdllamin, szek.butilamin és izobutilamin is használhatók. A találmány szerinti eljárást különböző hőmérsékleteken végezhetjük. Előnyösen —i5 és +160 °C közötti peakid'óhőmiórisékletet alkalmazunk. Ebben a hőmérséklettartományiban optimális eredményt lelhet elérni. A nyomás nem döntő tényező és ezért előnyösen légköri nyomáson dolgozunk. Valamely aldehidnek primer aminnal való reakciójánál a reakcióelegyben levő vízmennyiséget általában a reakció során képződött vízre korlátozzák. Kiderült azonlban, hagy a találmány szerinti eljárás nagyon jód végezhető akkor is, ha nagyobb vízmennyiségeket használunk. Így például a primer amint vizes oldat formájában is alkalmazhatjuk. Primer aminők sok esetiben nagyon kedvezően kaphatók vizes oldatok alakjában például az előzőekben említett y-cÉánbutiralldehidnielk valamely Nnhelyettesítetít y-ciánbutiraldiimin hidrolízise útján történő előállításánál. Az acetaldehidnek primer aminnal való reakciója során a hatásfokot az aioetaldehid aldolkondenzáciiája hátrányosan befolyásolja. Ilyen aldolkondenzáoió könnyen elkerülhető, ha gondoskodunk arról, hogy az acetaldehid a reakcióelegyben ne legyen feleslegben jelen. Lehetséges az is, hogy a hatásfok az aoetaldehid oxidációja következtében bizonyos fokig gyengül. Ez elkerülhető azáltal, hogy a reakciót semlegesgáz atmoszférában, például nitrogéngáz atmoszférában, hajtjuk végre. A találmány szerinti eljárásnál keletkező szerves folyladéknéteg szárítása például alkálihidroxiddal vagy más szervetlen szárítószerekkel történhet. MolekiulaBziták is felhasználhatók szárításra. Ha az oldószer a vízzel azeotrop elegyet alkot, ami különböző — a találmány szerinti eljáráshoz alkalmas — oldószereknél gyakran 5 előfordul, a vizet célszerűen azeotrópos desztiliáicdó útján is eltávoüítíhatjuk. Víznek a szerrves oldászernétagből történő elkülönítése után az aaeltaldámki oldata képződik a szerves oldósaeriben. Az oldószer azután ledesztillállható, azon-10 ban az acetaldoxim oldaita magálban is felhaszöálíhaitó egy ilyen'szintézishez, például acetaldimiimek akrilrátrmLlel való, fent említett reakciójához. A következő példák a találmány közelebbi be-15 mutatására szolgálnák és semmiképpen nem korlátozzák a találmány oltatom köriét. 1. példa: 20 Egy keverővel és visszafolyató hűtővel ellátott 5 literes lombikba Ibeviszünk 1I23I2 g benzolt. Ezt a benzolt 45 °C-ra melegítjük, majd utána ezen a hőmérsékleten keverés köziben és nitrogéngáz 25 atmoszférában egy óra leforgása alatt 495 g (5 mól) ciklohexilaamnt és 220 g (ö mól) aoetaldehidet adunk egyidejűleg hozzá. Ezt követően a két folyadékréteget egymástól elválasztjuk és a benzolréteget csökkentett nyomáson 30 ledeSztüLáljuk. Először 100 Hgimim nyomáson és körülbelül 40 °C-on 1270 g benzolból és vízből álló elegy desztillál áit, majd utána 8 Hgmm-es nyomáson és 39 °C-os hőmérsékleten 587 g N-dikdohexilaoetaldiimin megy át. A hatásfok 35 95,6*/0 -os. 2. példa: 40 Egy keverővel és visszafolyató hűtővel ellátott 5 literes lombikban 49i5 g (5 mól) ciklohexilamrint 2 °C-ra hűtünk. Ezt követően egy óra leforgása alatt 0—Í5 °Cnon 2.20 g (5 mól) acetaldöhidejjfodunk hozzá keverés közben nitrogén-45 gáz atmoszférában. Az aoetaldehid beadagolása után a keverést további 30 percig •nitrogéngáz atmoszférában folytatjuk mükiözben a reabaióelegy hőmérsékletét körülbelül 0 °C^on tartjuk. Ezt követően 1000 g benzolt adunk hozzá és az 50 elegyet ugyancsak nitrogéngáz atmoszférában 10 percig körülbelül 5 °C-os hőmérsékleten 'behatóan keverjük. A vizes réteget (65 g) elválasztjuk a benzoios fázistól. A ibenzolos réteget légiköri nyomáson és 65— 55 80 °C^os hőmérsékleten azeotrópos desztillációnak vetjük alá. Eközben 670 g desztillátumot kapunk és 972 g oldat marad vissza. Ez az oldat 63 súlyl%i N-diklahiexiilaioetaldimiint és csak 0,1 sűly»/0 vizet tartalmaz. A hatásfok 98%^os. 60 3. példa: Egy keverővel és visszafolyató hűtővel ellátott 65 5 literes lombikban 11500 g toluolt 35 °C-ra me-2
