161949. lajstromszámú szabadalom • Eljárás üveg szívóssá tételére

3 161949 4 Előnyösen alacsony forrpontú folyadékként széntetrafcloridot, toluolt, ibenzolt, acetomit vagy xilolt használunk, megállapítottuk, hogy kü­lönösen széntetraklorid használata rendkívül hatásos. Az alkalmazott olaJHaiacsonyforrpontú folyadék keverékében az alacsony forrpontú folyadék részaránya 0,01—0,05%. Ugyancsak előnyösein az olaj-ailacsonyforaipantú keverék hőmérséklete 150—240 °C között van, és a ke­verék alkalmazásával az üvegben 500—s 1200 kg/cm2 belső húzófeszültséget létesítünk, míg a felületi nyomófeszülitség és a belső húzófe­szültség viszonya 2:1—4:1. Az üveget előnyö­sen 650—740 °C hőmérsékletre hevítjük. A találmány szerintd eljárás különösképpen 6 mm vastagságú nátronnmész-szilákát üveg szívóssá tételénél bizonyult hatásosnak, olyan üveglapok gyártása során, melyek szuperszo­nikus repülőgépeknél használhatók. A kívánt vastagságú üveg a már említett vastagsága ha­tárok között az úsztatott eljárással állítható elő és az .ilyen úsztatott üveg szívóssá tétele során a keverékbe adagolt alacsony forrpontú folyadék részaránya OjQlfi—0,05 súlyP/o között van. Ebben az esetben az olaj-alacsonyforr­pontú folyadék keverék használatával az üvegben létesített belső húzófeszüiltség 630 kg/cm2 és 840 kg/cm 2 között van. A találmány szerinti eljárás egy változata esetében az alkalmazott olaj-alacsonyforrpoin­tú folyadék keverék hőmérsékilete 150 és 200 °C között van, a keverék segítségével az üveg­ben 500 kg/óm2 —840 kg/íom 2 belső húzófe­szültséget létesítünk, míg a felületi nyomófe­szültség és a belső húzófeszültsiég viszonya 2:1—4:1 között van. Ennél a változatnál az üveget 685—730 °C közötti hőmérsékletre he­vítjük. A találmány szerinti eljárás alkalmazható 4—8 mm vastagságú nátron-miész-szüikát üvegből készült táblák szívóssá tételére is, amikor is az olaj/alaesony forrpontú folyadék­keverék segítségével az üvegben 500—900 kg/cm2 4g terjedő belső húzófeszültséget léte­sítünk, a felületi nyomófeszültség és a belső húzófeszültiség viszonya pedig 2:1—4:1 között van. Ugyancsak a találmány körébe tartozik az olyan szívóssá tett, nátron-Hmész-szilükát üveg­ből készült üvegtermék ás, melynek vastagsá­ga 4—,12 mm, a belső húzáfeszültsége 500— 1200 ; kg/cm 2 között van, a felületi nyomófe­szültség és a belső hiúzófeszültség viszonya pedig 2:1—4:1. Az említett üvegből készült termék vastag­sága 4—18 mm, a belső húzófeszültség pedig 500 és 900 kg/cim2 közötti. Ugyancsak a találmány körébe tartozik az olyan nátron-mész^sziűiikát üvegből készült termák is, melynek vastagsága 4—8 mm, a belső húzófeszültsége 500 és 840 kg/cm2 kö­zött van, míg a felületi nyomófeszültség és a belső húzófeszültség viszonya 2:1—4:1. Az üvegtermék vastagsága 6 mm, a belső húzófe­szültség pedig 630 és 840 kg/iom2 között van. Ugyancsak a találmány körébe tartozik az olyan rétegelt üveg is, mely legalább egy, a 5 találmány .szerinti eljárással szívóssá tett üveglapot foglal magába. A találmány világosabb szemléltetése érde­kében a továbbiakban néhány példaképpeni 10 eljárási változatot, valamint az eljárás segít­ségével szívóssá tett üveget fogunk ismer­tetni. Üveglapokat, példaképpen négyzetes alakú 1") mésznátron-iszilikát üveget, .melyek mérete 30x30 cm, szívósítunk a találmány szerinti el­járás alkalmazásával. Az üveglapokat először a széleiken kikészítjük, hogy így fényes szé­leket alakítsunk kd. Ezt a műveletet úgy vé-20 gezzük, hogy az üveglapokat karboruindum szíjjal .(szalaggal) munkáljuk meg, majd ezt követően az üveglapokat cérium-piirossal imp­regnált parafából készült szalaggal kezeljük. Megállapítottuk, hogy a szélek' ilyen termé-25 szetű kikészítése mellett a már korábban em­lített 650—740 °C közötti tartomány alacso­nyabb szakaszában tartható az üveg hőmér­séklete, előnyös azonban, amint azt a továb­biakban ismertetett példák egy részénél is fel-30 tüntetjük, az üveget 700 °C körüli hőmérsék­letre hevíteni, az edzési művelet előtt. A kezelendő üveglapokat ezután függőleges olvasztókemencében pofák segítségével felfüg-35 gesztjük és amikor az üveg hőmérséklete el­éri a kívánt kezdeti hőmérsékletet, így példa­képpen a 700 °C körüli hőmérsékletet, a fel­hevített üveglapokat másodpercenként 30 cm sebességgel lefelé mozgatjuk egy szájnyíláson 40 keresztül a kemence fenékrészébe és a száj­nyílás közelében elhelyezett, a megfelelően megválasztott edzőolajat tartalmazó tartályba. Az alkalmazott olaj kezdeti lobbanáspontja magas és az olaj a kívánt részarányban olyan 45 folyadékot tartalmaz, melynek forráspontja alacsonyabb, mint az olaj lobbanáspontja. Az alkalmazott olaj/alacsony forrpontú fo­lyadékkeveréket a leírt kiviteli változatok ese-50 tében 150—240 °C közötti hőmérsékleten tart­juk. Miinél alacsonyabb a keverék hőmérsék­lete, vagyis minél jobban megközelíti az alsó 150 °C-os hőmérsékleti értéket, annál kisebb az alacsony forrpontú folyadék elpárolgása a 55 keverékből. Olyan hőmérsékletnél azonban, mely kb. 200 °C vagy ennél magasabb, amint azt számos kiviteli példa esetében alkalmaz­zuk, az alacsony forrpontú folyadék arányát a keverékben oly módon tartjuk fenn, hogy 60 külön folyamatosan ilyen alacsony forrpontú folyadékot adagolunk a keverékbe, amikor azt hőcserélőn keresztül áramoltatjuk. A hőcse­rélőn való áramoltatás segítségével biztosítjuk az olaj/alacsonyforirpontú folyadékból álló ke-65 verek állandó hőmérsékletét. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom