161941. lajstromszámú szabadalom • Villámzár

SZABADALMI 161941 MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS jÉÉÉk Nemzetközi osztályozás A 44 b 19/40 lfP?w Bejelentés napja: 1969. XII. 22. (OI—125) ^ß Német Szövetségi Köztársaság-beli elsőbbsége: 1968. XII. 27. (P 18 17 134.1) ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1972. V. 28. Megjelent: 1974. IV. 30. l# *J -"' Feltaláló: Fröhlich Alíons mérnök. Essen. Német Szövetségi Köztársaság Tulajdonos: Opti—Holding AG, Glarus, Svájc Villámzár 1 A találmány villámzár, amely két egymással azonos, vagy adott esetben bal, illetve jobb ol­dalán egymástól eltérő folytonos zárláncból áll. és műanyag monofil szálból torzított csavar­rugó formájában van kialakítva, továbbá textil- 5 anyagú tartószalagja és "zárkocsija van. Ilyen jellegű húzózárak különböző kialakítási formákban ismeretesek, különösen jól ismertek azok, amelyeknél a' zárláncok a villámzár sík- 10 jára merőleges síkra vetítve két hosszanti ol­dallal, két domborított kapcsolófelülettel, vala­mint ahhoz csatlakozó (lényegében a villámzár síkjára merőleges síkban elhelyezkedő) menet­résszel bíró zártagokkal rendelkeznek, és a zár- 15 tagok a menetrészekből göribített, hátrafelé irá­nyuló, vagyis a kaipcsolófelülettel ellentétes oldal felé hajlított zárláncokká vannak egyesítve. Az ilyen jellegű és gyakorlatban is megvalósított zárláncoknál a kapcsolófelületekhez csatlakozó 20 rcienetrészek általában a kapcsolófelületek befo­gadására szolgáló kapcsok, amelyekhez a másik zárláncfél mindenkori zártagjai vannak hozzá­rendelve. Az ilyen villámzárak önmagukban beváltak, 25 mégis a zárlánook, valamint a tartószalagök kö­zötti statikus összeköttetés nem volt kielégítő. Az ismertetett jellegű villámzáraknál ezt a kap­csolatot varratok segítségével létesítik, amelyek a zárláncokat a zártagok hosszanti oldala men- 30 lén a tartószalagokhoz rögzítik, miközben a kapcsolófelületek a tartószalag élein gyakran túlnyúlnak, a varrófonalak pedig a zártagokon fekszenek. E módszernél nem lehet megakadályozni, hogy a zártagok a varrott kapcsolatból egyöntetűen hátrafelé ki ne nyomódjanak. Ez akkor követ­kezik be például, ha az ilyen villámzár nyitott állapotában valamilyen ruhadarabbal vagy ha­sonlóval együtt mosási, vagy más tisztítási eljá­rásnak van alávetve. Noha ezt a hátrányosságot a zártagok kapcsaiba befektetett folytonos ki­töltőbél segítésével meg lehet szüntetni, mégis az ilyen kitöltőbélnek mint járulékos elemnek az alkalmazása előnytelen. Mind az említett módon készülő villámzárak­nál, ahol a zárlánook vetülókfonalakként a tartó­szalagba be vannak szőve, vagy lánofonaiakként a szövött tartószalagba vannak bevezetve, a rög­zítőfonalakként szolgáló tartószalagfonalak zár­tagokon fölifekszenek. Ezek az idegen anyagokkal való érintkezés következtében — és ezen idegen anyagok közé számít a zárkocsi is — idő előtti kopásnak vannak kitéve. Történt már javaslat e rögzítő fonalaknak a villámzár magjába való kíméletes behelyezésére, ezen elképzelések azon­ban az igen finom műanyag monofilszálból készült villámzáraknál egyáltalán nem voltak megvalósíthatók. mm

Next

/
Oldalképek
Tartalom