161927. lajstromszámú szabadalom • Eljárás többrétegű gyöngyházfényű pigment előállítására

MAGTAB NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEI RAS Bejelentés napja: 1970. XI. 28. (ME—1292) Német Szövetségi Köztársaság-beli elsőbbsége: 1969. XI. 29. (P 19 59 998.5) Közzététel napja: 1972. VI. 28. Megjelent: 1974. III. 30. 161927 Nemzetközi osztályozás: C 09 c 1/28 Feltalálók: Dr. Brand Dieter oki. vegyész, Dr. Esselborn Reiner oki. vegyész, Darmstadt, Német Szövetségi Köztársaság Tulajdonos: Merck Patent Gesellschaft, Darmstadt, Német Szövetségi Köztársaság Eljárás többrétegű gyöngyházfényű pigment előállítására Ismeretes az, hogy a titándioxiddal rétege­zett csillámpikkelyek különösen előnyös gyöngyházfényű pigmentek. Ismeretes továbbá az is, hogy az ilyen pigmentek világítóerejét javítani lehet, ha a titánoxid rétegre még egy további olyan réteget hordanak fel, amely leg­alább 10 súly% további fémoxidokat, pl. cir­koniumdioxídot, alumíniumoxidot, cinkoxidot, antimonoxidot, ónoxidot vagy színes oxidokat, mint vasoxidokat, rézoxidot, nikkeloxidot, ko­baltoxidot vagy krómoxidot tartalmaz. Ismere­tessé váltak végül olyan pigmentek is, amelyek megfelelő csillámpikkelyekre felhordva inter­ferenciaképes vas-III-, króm-III- és vanádium­-V-oxid-rétegeket tartalmaznak. A fenti bázison felépített pigmentek azonban a követelményeket nem elégítik ki minden te­kintetben. Meglepő módon azt láttuk, hogy a fémoxiddal bevont csillámpikkelyek világító­ereje és színe jelentős módon tökéletesíthető, ha a rétegeket meghatározott módon építjük fel és a rétegeket pontosan meghatározott és egyenletes vastagságban hordjuk fel. Az ismert eljárások szerint vizes szuszpen­ziókban finomeloszlású csillámpikkelyeket sa­vas titánszulfát oldatokból hidrolízissel készí­tett titándioxidhidráttal a víz forrpont hőmér­sékletén rétegezték. Ezzel a módszerrel azon­ban nem lehetséges egyenletesen vastag és ho­mogén titándioxid réteget a csillámfelületen kialakítani. Ezért viszonylag kis világítóerejű fakó pigmientszínezékeket lehetett előállítani. Egyenlőtlen rétegezés esetén a különböző ré-5 tegtávolságban kialakított színtónusok részben fehér színben interferáltak és így csekély vi­lágítóerejű, fakó színtónusok képződtek. Az eddigi eljárásmódok hátrányai különösen ak­kor jutnak érvényre, ha a titánsó oldatokhoz 10 színező fémiónokat adagolnak. Az egyetlen ré­tegezés folytán főként az arany, vörös, kék és zöld színtónusok színezékereje gyenge. A szük­séges egyenletes rétegeket eddig csak gázfázis­ban lehetett előállítani, ilyen eljárások azon-15 ban technikai szempontból bonyolultan kivite­lezhetők és gazdaságosságuk is kedvezőtlen. A tapasztalatok alapján kiderült az, hogy a feleslegben és a változó koncentrációban je-20 lenlevő fémsók, a hidrolízis közben kialakuló, nem konstans pH-értékek és a változó felhor­dási sebességek okozzák főként a csekély vi­lágítóerejű fakó interferencia színeket és az ennek megfelelően fakó és nem kielégítő szín-25 tónusokat, amelyek a fémoxidok saját színéből és az interferencia színből tevődnek össze. Be­bizonyosodott az is, hogy a pigmentre számít­va 8 súly!% feletti mennyiségben alkalmazott színező fémoxid-adalékok saját színük folytán 30 az interferencia színeket erősen elnyomják és 161927

Next

/
Oldalképek
Tartalom