161912. lajstromszámú szabadalom • Önszabályozó kényszeráramlású bepárlókészülék

MAGTAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS «SZOLGALATI TALÁLMÁNY 161912 #ra% Nemzetközi osztályozás: B 01 d 1/00 ISI Bejelentés napja: 1970. IX. 17. (MA—2143) ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1972. VI. 28. Megjelent: 1974. III. 30. i Feltaláló: Zsigmond András mérnök, Budapest Tulajdonos: Cukoripari Vállalatok Trösztje, Budapest önszabályozó kényszeráramlású bepárlókészülék A találmány tárgya olyan kényszeránámlású bepárló készülék, mely a sűrített lének önszabályozó módon szekciónként történő visszakeringtetésével a leveket az eddigieknél nagyabb hatásfokkal sűríti be, és alkalmas kétféle, eltérő szárazanyagtairteknú sűrített lé egyidejű előállítására. Minden olyan ipari és mezőgazdasági tevékenységnél, ahol híg oldatok keletkeznek és az oldószer' egy részét hő hatására csökkenteni kívánják, az oldószeiicsökkentést a bapárlás (besűrítés) műveletével érik el, melynek végrehajtására szolgáló készülékek a különböző bepárló készülékek. A fejlődés aocnrendjében először nyitott üstöt, később zárt gamibiválkuumokat használtak, majd a technika jelenlegi fokán már e műveletet csöves bepárlákkal végzik. Az ismert bepárlókészülékeknek csak kis százaléka tér el ettől a rendszertől. Különleges feladaitokra a lemezes és fiimlbapárlákat használják. A csöves készülékek két fő csaporitra. oszthatók: a cirkulációs és a kényszeráramlású rendszerű bepárlófcra. A cirkulációs Ibepárlók legismertebb típusai a Róbert-rendszerű Ibepárlók, lés az ezekkel elvileg megegyező, csupán szerkezetileg eltérő bepárlók. A Róbent-irendszerű foepárló működésének lényege, hogy az elfpárlást szolgáló, kívül fűtött csöveken az oldatot — .rendszerint mammutszivattyú hatásaira — többször keresztülvezetik (cirfouláltaitjáik) mindaddig, aimíg a kívánt sűrűséget (szárazanyagtartalmat) a víz elpárlásával el nem érik. Ez a több évtized óta már ismert 5 bapárió típus a legelterjedtebb az iparban. Az iparban alkalmazott bepárlókészülékeknek mintegy ©0—70 százalékát ez a fajta bepárlókészülék teszi ki. Hosszú fennimaradásának, a később ismertetett hátrányok mellett is az a:i 1° oka, hogy egyszierű szerlkezetű, könnyen kezelhető, a nagyüzemi változásokat, ingadozásokat jói kibírja és viszonylag kiicsá a beruházási igénye. ' A fcényszeránamlású bepárlók lisunarit, elterjedt 15 típusai: a Kestner-, a Buckau—Wolf- és a Zsigmood-irendszerű Ibepárlók. A Kestner-féle készüléktípust a „Vegyipari műveletek, gépeik és készülékek" című egyetemi tankönyv (szerzője: Ja. M. Bnajnesz) írja le i(a Tankönyvkiadó, Bu-20 dapest, 19&1. évi Madáis 314—316. oldailán) a Buckau^-Wolf-trendszerű ibepárlókat a 971 120, 971 270, 97)1 738, ll'067 030, 1 060 010 lajstromszámú német i(NSZK), ia Zsigmond-féle bepárlóberendezést á 149 940 lajstromszámú magyar 25 szabadalmi leírás dBtmenteti. Ezek a típusok a cirkulációs rendszerű típusoknál fejlettebbek, technikai mutatóik kedvezőbbek, rövidebb bennük a \Lé átfutási ideje. Emiatt, a hő hatásának 'kitett anyag kevésbé 30 boamik, mert azonos hőmérsékleten az idővel 161912