161889. lajstromszámú szabadalom • Szegélyén kiálló hurkokkal ellátott szalag, eljárás annak előállítására és tűs szövőgép az eljárás foganatosítására

7 161889 8 egy szegély-ikettősivetülék van .bevezetve minden két fő-vetülékibeivezeüéshez) ugyancsak tetszés szerint választható meg, a legkülönbözőbb feltételek függvényéiben: hogy milyen szalagot kívánunk előállítaini, milyen dekoratív hatást kívánunk elérni, milyen erősségű és szegélykialakítáBú szalagra van szükség, stb. A találmány szerinti eljárás foganatosítására szolgáló gép lényegében hagyományos:

, típusú tűs szövőgép, amelyet az alábbiakban leírtaknak (megfelelően, a 2. és 3. ábrákon feltüntetett szerkezeten látható módon fejlesztettünk tovább; a 2. és 3. ábrákon 20 hivatkozási számmal jelöltük az állványkeretet, amelyen a 21 tartó helyezkedik el; ez utóbbin van elrendezve a 22 szalagvezető. A 24 tű szokásos, isimert kialakítású tű, amely bánmilyen ilyen típusú szövőgépben alkalmazható, és a kettős vetülék bevezetésére szolgál. Ezt a tűt önmagában ismert — nem ábrázolt — mechanizmus periodikusan (mozgatja, úgyhogy a 27 kanalas tű a horgával belekapaszkodik a kettős vetülék fejébe, és a 24 tű 25 nyílba behatol a szádnyílásiba. A 27 kanalas tűnek ez a horga hosszirányban mozog, egy nem ábrázolt mechanizmus által működtetve, és s^egélyhurkolást alakít ki; ezek a hurkok alkotják a 23 szalag szegélyrészét. Ezek a leírt szerkezeti eleinek az isimert típusú tűs szövőgépeknél fellelhetők és önmagukban jól isimertek, úgyhogy részleteseibb leírásukra ezen á helyen nincs szükség. A találmány tárgyát képező továbbfejlesztett megoldásnak elsősoriban az a lényege, hogy egy 28 segédtűt alkalmazunk a szegélyfonal bevezetésére. Ezt a 28 segédtűt a 29 függőleges tengely tartja, amelyet egy .— nem ábrázolt — forgatómechanizmus hajt meg, és amely 30 geometriai tengelye körül elforog; ez a forgómozgás kényszeríti a 28 szegélyfonal-tűt, hogy a 3. ábrán teljes vonallal kihúzott nyugalmi helyzetéből a bevezetési helyzetbe mozogjon; a £ ábrán a tűt 28' hivatkozási számmal, és a bevezetési helyzetet pontvonalial jelöltük. A találmány szerinti továbbfejlesztett megoldás tárgyát képezi egy úgynevezett 31 szabad tű alkalmazása is, amely ennél a kiviteli változatnál horogszerűen van kiképezve. Ez a horog azzal a szalagszegéllyel párhuzamosan helyezkedik el, amelynek mentén a kiálló hurkokkal ellátandó 32 szegélyrészt ki kell alakítani. Ez a tű annyiban szabad, hogy a gép egyetlen részéhez sincs rögzítve: pusztán egy 33 támaszelem van előirányozva annak érdekében, hogy együttműködjék a tű 34 orrnrészével, és azt megtámassza; a 33 támaszelemlben a 35 rés van kiképezve, amelybe az említett orr-rész belekapaszkodik. A szabad tű 36 szárát a szegélykettosvetüMkiek fejei tartják meg helyében, amelyek bevezetése a szövési művelet előző szakasza folyamán történt. A 33 támaszelem a 37 csúszórúd végéhez van rögzítve, és arra csekély ide-öda mozgást ad át, párhuzamosan a 32 szegélyrészv peremével, möindáig akkor, amikor a 28 tű bevezető mozgását befejezi; e mozgás amplitúdója éppen ahhoz elegendő, hogy a 34 orr eloldódjék, miáltal a szegély-kettősvetülék feje elmozoghat és a szabad tűre történő ráburkolása 6 megtörténhet. Ezt a hátrafelé irányuló mozgást egy mechanizmus idézi elő, amelynek a 39 csap körül elforgatható kétkarú emelője van, amelynek egyik 40 'karját a 42 forgatható körhagyó működteti, amely utóbbin a 43 sík felület van kialakítva, és amely a 44 tengelyhez van csatlakoztatva. A tengely bármely erre alkalmas — nem ábrázolt — önmagában ismert szerkezettel tartható forgóimozgásiban. A 45 rugó húzóhatást fejt ki a kétkarú emelő másik 41 karijára, miáltal a 40 kart érintkezésben tartja a 42 körhagyóval. A gép működése világosabbá válik, ha a 4. ábrát vesszük szemügyre, amely felülnézetben mutatja a 23 szalagot annak gyártása közben, abban az időpontban, amikor a 24 tűvel a vetülék 4 kettős vetülékének a .bevezetése történik a szádnyílásba (az 1. ábra szerint az 1 és 2 főláncfotnalrendszeriek között), ugyanakkor, amikor a szegélyfonal 11 kettős vetülékének a bevezetése a 28 segédtű segítségével a 9 segédláncfonalrendszer alatt végbemegy, ez utóbbi és a 2 fő-láncfonalrendszer között. A 4 kettős vetülék fejrésze összekapcsolódik a 27 szegélyhurkoló horog orr-részével, míg a szegélyfonal 11 kettős vetülékének a 12 feje a 31 szabad tű 34 orr-részével kerül kapcsolatba, mimellett a 33 támaszelem hátrahúzott helyzetében található, amelyben a 34 orr-részt oldotta. Abban a pillanatban, amikor a 28 segédtű nyugalmi helyzetébe mozog vissza, a (nem ábrázolt) szegélyfonaltápláló rendszer által kifejtett feszültség hatására a 111 kettős vetülék 12 fejrésze átcsúszik á 31 szabad tű 34 orra alatt, és a 15 hurokhoz hasonló burkot alkot. Ezután a 33 támaszelem visszatér a 2. és 3. ábrán feltüntetett helyzetébe, és meggátolja, hogy a 31 szabad tűt a 46 irányba haladó 23 szalag magával vigye; a kiálló hurkok a 31 szabad tű 36 szára mentén csúsznak, és annak 47 végéről lecsúszva szabaddá válnak. Ezalatt a 24 vetülékfonal-tű (amely bevezeti a szalag vetülékét) szintén viszszabúzásra kerül, és a 27 kanalas tű végrehajtja azt az önmagában ismert mozgást, amely a 18 burkolás kialakulását eredményezi. Megállapítható tehát, hogy a találmány szerinti eljárás foganatosítására szolgáló tűs szövőgép egyik lényeges eleme a 31 szabad tű. A fent leírt kiviteli példában (ez a példa olyan szövőgépre vonatkozik, amellyel egyetlen szalagot lehet gyártani, magától értetődő azonban, hogy több szalagot gyártó gép is konstruálható, amely ? annyi 28 segédtűt és 31 szabad tűt tartalmazna, ahány szalagot kellene előállítani a géppel) ez a szabad tű külsőleg olyan, mint a 36 szár (amely ennek a tűnek a szárát alkotja), és amely a 34 orr-résszel van ellátva (amely a tű fejrészét alkotja). Ez azonban csak egy célszerű fc'viteli alak, és számos egyéb változat is lehetséges. 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4