161889. lajstromszámú szabadalom • Szegélyén kiálló hurkokkal ellátott szalag, eljárás annak előállítására és tűs szövőgép az eljárás foganatosítására
161889 6 A találmányt az alábbiakban a csatolt rajzok alapján ismertetjük részletesen, amelyeik az eljárás egy előnyös foganatosítása módját érzékeltetik, a tűs szövőgép két előnyös kiviteli példáját, valamint a találmány szerinti eljárással és szövőgéppel előállítható szalagot mutatják. A rajzokon az 1. ábra a találmány .szerinti eljárás megértését megkönnyítő vázlatot mutat; a 2. és 3. ábrák egyszerűsített felülnézetben és oldalnézetben mutatják a találmány szerinti tűs szövőgép egy részletét; a 4. ábra felülnézetben, nagyobb méretarányban tünteti fel a 2. és 3. ábra szerinti géppel előállított szalagot; az 5., 6. és 7. ábráik a 2. és 3. ábrákon feltüntetett szövőgép egy különleges szerkezeti .elemének első változatát mutatják, ahol az 5. ás 6. ábrák felülnézetek, a 7. álbra pedig a 8. ábrán hejelölt VII—VII vonal mentén vett metszetet ábrázol; a 8. és 9. ábrák az 5—7. ábrák szerinti különleges szerkezeti eleimnek egy második változatát tartalmazzák; a 8. ábra felülnézetben, a 9. ábra pedig a 8. ábrán bejelölt IX—IX vonal mentén vett metszetben tünteti fel az elemet; a 10. és 11. ábrák ugyanennek a különleges szerkezeti elemnek egy harmadik változatát tartalmazzák; a 10. ábra felülnézetben, a 11. ábra pedig a 10. ábrán bejelölt XI—XI vonalnak megfelelő metszetben mutatja az elemet; ' a 12. és 13. ábrák villámzárat tüntetnek fel, amely a találmány szerinti eljárással készíthető; a 12. ábra oldalnézetet, a 15. ábra pedig felülnézetet mutat; a 14. ábra a 13. ábrán bejelölt XIV—XIV vonal mentén vett keresztmetszetet tüntet fel; a 15. ábra a 2. és 3. álbrák szerinti gép említett különleges szerkezeti eleiméniek e gy negyedik változatát felülnézetben, valamint több keresztmetszetben tünteti fel; ez a negyedik változat az előbbieknél még megfelelőbb a találmány szerinti eljárás foganatosítására; a 16-^21. ábrák a találmány szerinti eljárás foganatosítására alkalmas további különleges szerkezeti eleim néhány kiviteli változatát tartalmazzák ; a 22—24. ábrák nézetben tüntetik fel egy segédelem három kiviteli példáját, amely a 2. és 3. ábrák szerinti gép részeként a találmány szerinti eljárás előnyöselbb foganatosítását teszik lehetőivé; a 25. ábra vázlatos, die részletesebb nézetben mutatja a találmány szerinti eljárással előállított szalag szövetszerkezetének egy részletét; a 26. és 27. ábrák a 25. ábra szerinti szalagszövetszerkezetet vázlatos keresztmetszetben, ill. vázlatos hosszmetszetben mutatják; ezeket a metszeteket a 25. ábrán bejelölt A ós B nyilaknak megfelelő irányokban vettük fel. A találimány szerinti eljárást érzékeltető vázlatot az 1. ábra tartalmazza. Az álbrán 1 és 2 hivatkozási számokkal jelöltük a két fő-láncfonialrendszert, amelyeik a 3 láncfoinalafcból vannak felépítve. Tételezzük fel, hogy a láncfanalak váltakozva tartoznak a két lő-láncfonalrendszerhez, mimellett a páratlan lekötőfonalak, így a 3|, 3;i. . . 3,ji) fonalak az 1 főláncfonalrendszer-5 hez tartoznak, míg a páros lekötőfonalak, így a 3i, 3/,.. . 3;)8 fonalak a 2 láncfonalrendszerhez. A szalag vetülékét kettős vetülékek alkotják, így a 4 vetülék, amelynek 5 feje köti össze a két 4i és 42 szárat. Ezek a kettős vetülékek a 10 szalag 6 szegélye felől vannak bevezetve, a 7 nyílnak megfelelő irányból. A 2 fő-láncfonalrendszer felett a 9 segéd-láncfonalrendszer — úgynevezett fedőnfonalrendszer helyezkedik el, amelyet a 82 , 8/;. . . 8| 2 segéd-lánofonalak alkot-15 nak; ez utóbbiak a 2 fő-láncfonalrendszer 3-j, 3/,... 3j2 fonalai fölötti helyzetet foglalnak el, és közvetlenül azok felett futnak, és amely segédláncfoinalrendszer a 1-0 szalag azon 6 szegélye mentén helyezkedik el, amely felől a 4 kettős 20 vetülékek bevezetése történik. A 9 segéd-lánafonialrendszer a 2 fő-láncfonalrendszerhez viszonyítva állandó helyzetű, és követi a szádképző mozgásokat, amelyeket a fő-25 lánofonalrendszer hajt végre a szalag szövése során. Bizonyos szádkiépző mozgásoknál, például minden második ilyen mozgáskor a 2 és 9 láncfonalrendszerek közé egy segéd-lánefonalrendszer, ún. szegélyiánctfonalrendszar két 111 és llj 30 szárból álló, a 1:2 hurokkal egymáshoz csatlakozó fonala van bevezetve. Ez a 12 hurok képezi a két llj és 11-2 szár által alkotott 11 fonalpár fejrészét. Ennek a 11 fonalpárnak a bevezetése kettős vetülékként történtik, ezért nevezzük 35 a fonalpárt „kettős szegélyfonal-vetüléknek", noha a szegélyfonal a szövött szalagon belül láncfonalként viselkedik, amelynek cifck-cafckos vonalvezetése van, nem pedig vetülékfonalként. A szegéry-kettőstvetülék bevezetése a 13 irány-40 nak megfelelően történik, azaz, a szalagvetülék 4 kettős vetülékének 7 bevezetési irányával ellentétesen. Ennek a 11 szegély-kettősvetüléknek a 12 feje a 2 és 9 lánofonalrendszereken kívül van tartva legalább addig, ameddig több szád-45 képző mozgás befejeződik egy ilyen bevezetést követően, tehát a lekötés bizonyos távközökben történik; ezután a fejet eloldjuk. Ezeknek a 11 tottős vetülékeknek a fejei, miután oldásuk megtörtént, a 15 szegélyhurkoikat alkotják, ame-50 lyek kinyúlnak a 10 szalag I16 szegélyrészének a 6 szövetszéléből. A fentiekben azt a rendkívül egyszerű esetet írtuk le, ahol a 3 lánefonalak egyenlően van-55 nak elosztva a két 1 és 2 fő-láncfonalrendszer között; magától értetődő azonban, hogy a láncifonalak bármilyen más módon is eloszthatók. A 16 szegélyszalag szélessége is tetszőlegesen/választható meg; különleges esetekben ez a 60 szegélyszalag elérheti a 17 szegélyrészt, amely azzal a szegélyrésszel ellentétes oldalon helyezkedik el, amelyből a 15 hurkok kinyúlnak. Végül a váltakozás szabálya, amellyel a vetülék 4 kettős vetülékei, valamint a szegélyfonal által 65 alkotott 11 kettős vetülékei (a leírt példában 3
