161826. lajstromszámú szabadalom • Eljárás pentaciklusos vegyületek előállítására

161826 8 hidrogénatomot, rövidszénláncú alkil-, hidroxi­-(rövidszénláncú)-alkil- vagy fenilcsoportot je­lent- ultraibolya fénnyel besugárzunk, vagy f) valamely IV általános képletű vegyület­ben — ahol Phi, PI12, R3 jelentése a fenti, R| hidrogénatomot, rövidszénláncú alkil- vagy fe­nilcsoportot jelent és R2 hidrogénatomot vagy rövidszénláncú alkilcsoportot jelent, míg Y és Z szubsztituens mindegyike reakcióképesen észterezett hidroxilcsoportot képvisel — több­vegyértékű nem-nemes fémekkel vagy ezek öt­vözeteivel vagy keverékeivel gyűrűzárást vég­zünk, és kívánt esetben valamely kapott primer vagy szekunder aminban az Am aminocsopor­tot valamely fentiekben meghatározott szekun­der vagy tercier Am aminocsoporttá alakítjuk át és/vagy valamely előállított bázist egy rö­vidszénláncú alkanoil-származékká, N-oxiddá, rövidszénláncú alkil-kvaterner-ammónium-ve­gyületté vagy sóvá alakítunk át és/vagy kívánt esetben valamely kapott sót szabad vegyületté, vagy valamely más sóvá alakítunk át és/vagy kívánt esetben a kapott izomerkeveréket egyes izomerekké választjuk szét. A II általános képletű kiindulóanyag X szubsztituense az a) eljárásváltozatnál egy re­akcióképes észterezett hidroxi-(rövidszénláncú)­-alkil-csoport, amelyben a hidroxilcsoport a következőkben felsorolt erős szervetlen vagy szerves savakkal van észterezve. Ezek a savak pl. erős ásványi savak, mint a halogénhidro­génsavak, így a sósav vagy a hidrogénbromid, továbbá kénsav, vagy az erős szerves szulfon­savak, mint a rövidszénláncú alkánszulfonsa­vak vagy benzolszulfonsavak, mint a metán­szulfonsav, etánszulfonsav, vagy p-toluolszul­fonsav. Az X szubsztituens foszfónium-(rövid­szénláncú)-alkil-csoportot is képviselhet, pl. tri­fenilfoszfónium-(rövidszénláncú)-alkilhalogenid­csoportot. A II általános képlet X szubsztituense a b) el járás változatban főként alkálifématom, pl. li­tiumatom, vagy egy halogénmagnézium-, pl. klórmagnézium- vagy brómmagnéziumcsoport. A megfelelő fémorganikus vegyületeket vala­mely HO-alk-Am, általános képletű amino­-(rövidszénláncú)-alkanol — ahol Ami vala­mely fentiekben meghatározott tercier Am ami­nocsoportot jelent. — egy reakcióképes észter­származékával, így valamely megfelelő amino­-(rövidszénláncú)-alkilhalogeniddel, pl. -klorid­dal vagy egy amino-(rövidszénláncú)-alkilszul­fonáttal, pl. -toziláttal reagáltatjuk. A II általános képletű kiindulóanyag c) eljá­rásváltozatban megnevezett X szubsztituensét redukcióval alakítjuk át a kívánt -alk-Am­képletű amino-(rövidszénláncú)-alkil-csoporttá. A redukciót enyhe és ellenőrzött reakciókörül­mények között végezzük, hogy a ciklopropán­gyűrű felhasadását meggátoljuk. A megfelelő amid-, izocianát- vagy uretán kiindulóanyagokat előnyösen egyszerű vagy komplex könnyűfémhidridekkel, így bórhidri­dekkel, alkálifémbórhidridekkel vagy alkáli­f émalumíniumhidridekkel, pl. diboránnal, li­tiumalumíniumhidriddel vagy nátriumbórhid-5 riddel redukáljuk. A redukció során a karba­moil-csoportok aminometil-, az iconianát- vagy észterezett karboxi-amino-csoportok metilami­nocsoportokká alakulnak át. A fenti Schiff-bá­zisok (vagyis az amino-hidroxi-(rövidszénlán-10 cú)-alkil-csoportok), valamint a rövidszénláncú alkenil-vegyületek, előnyösen kémiai redukáló szerekkel (vagyis naszcens hidrogénnel) redu­kálhatok. Erre a célra savak vagy alkoholok jelenlétében redukáló fémeket, pl. ásványi sa-15 vak, mint sósav, vagy rövidszénláncú alkán­karbonsavak, mint ecetsav jelenlétében cinket vagy vasat használunk. Redukáló szerként fel­használható még a fémnátrium vagy alumí­nium, illetve ezek amalgámjai is rövidszénláncú 20 alkanolok jelenlétében és redukálhatunk elekt­rolitikus úton előállított hidrogénnel is. Meg­felelő ellenőrzés mellett a redukcióhoz kataliti­kusan aktivált hidrogén, pl. nikkel-, pallá­dium- vagy platina-katalizátor jelenlétében hid-25 rogéngáz is alkalmas. A d) eljárásváltozat sze­rint az izocianátokat és uretánokat hidrolízis­sel, pl. vizes ásványi savakkal vagy alkálifém­hidroxidokkal is hidrolizálhatjuk. Az e) eljárásváltozatot szokásos módon ibo-30 lyántúli fény besugárzásával végezzük, amely­nek főhullámhossz-tartománya előnyösen 300 nv* alatt van. A besugárzási reakciót fotoszen­zibilizálö szerek, előnyösen megfelelő ketonok, így alifás ketonok, pl. rövidszénláncú alkano-33 nok, elsősorban aceton vagy aromás ketonok, pl. acetofenon vagy ibenzofemon jelenlétében végezzük. Az f) el járás változatban a gyűrűzárást a 40 klasszikus, ciklopropán-szintézis szerint hajtjuk végre. Előnyösen olyan kiindulóanyagokat használunk, amelyekben Y és Z szubsztituens jelentése a fentiekben X szubsztituens jelenté seben előforduló reakcióképes, észterezett hid-4S roxil-csoport, főként halogénatom, pl. klór­vagy brómatom. A gyűrűzárást fémek jelenlé­tében, főként több vegyértékű nem-nemes fé­mek, ezek ötvözetei vagy keverékei jelenlété­ben hajtjuk végre, ilyenek pl. a magnézium, 50 alumínium, nikkel és elsősorban a cink, ame­lyeket egyedül vagy más fémekkel, előnyösen rézzel, kadmiummal vagy higannyal együtt al­kalmazunk. Reakcióközegként előnyösen olyan oldószert választunk, amelyben a fémorganikus 55 közbenső termék és/vagy a felszabadított só oldható. Ilyen oldószer lehet egy vízmente& nyílt vagy zárt szénláncú, rövidszénláncú al­kánkarbonsavamid vagy -észter vagy egy rö­vidszénláncú alkánkaribonsavinitril, mint aceto-60 nitril, a dimetilformamid vagy dimetilacetamid. karbamid, butirolaktám, acetanilid, etilacetát vagy butirolakton, továbbá egy alkohol, így valamely alkanol, pl. metanol, etanol, propanol vagy n-dekanol, egy mono- vagy diéter, pl. 65 dietiléter, tetrahidrofurán, 1,4-dioxán vagy ani-4

Next

/
Oldalképek
Tartalom