161810. lajstromszámú szabadalom • Eljárás primer alkenolok előállítására

3 A reakcióban keletkező metilaoetátot a felesleges metilalkoholtól desztillációs úton, metilalkohollal alkotott azeotróp-elegy formájában választhatjuk el. Ebből a metilacetátot ismert módon savas katalizátorral, hidrolízissel metilalkohollá és ecetsavvá hasíthatjuk. A- metilalkoholt a reakciókeverékből ismert módon visszanyerjük és visszavezetjük a primer alkenilacetátokat alkenollá alakító reakcióba. A metilacetát hidrolízisénél kapott ecetsavat tisztán, vagy vizes ecetsav alakjában különböző kémiai célokra használhatjuk. Az ecetsavat például visszavezethetjük abba a reakcióba, amelyben az olefineket oxigénnel és ecesavval alkenilacetátokká alakítjuk. Ebben az esetben a primer alkenolok előállításához sztöchiometrikusan csak olefinre és oxigénre van szükség, illetőleg a primer alkenolokat végeredményben az olefin + V2öxigén • primer alkenol egyenlet szerint állítjuk elő. Az alkenilacetátok metilalkonolos reakcióját előnyösen gyakorlatilag vízmentes közegben hajtjuk végre. Az igényelt katalizátorokat különböző módon kaphatjuk. Az alkálihidroxidokat pl. káliumhidroxidot vagy nátriumhidroxidot feloldhatjuk metilalkoholban. Az alkálioxidokat, ahogy Meerwein és Berin az Annales 476, 11—150. oldalán leírták, előállíthatjuk az I—III. főcsoport féméinek oldásával alkoholokban. A komplex alkoholátokat a megfelelő fémek sztöchiometrikus mennyiségű alkoholos oldásával állíthatjuk elő, vagy egyszerűen két egyszerű alkoxid sztöchiometrikus mennyiségét egyesítjük. Példaként a következő katalizátorokat említjük: Lítiumhidroxid, káliumhidroxid, nátriumhidroxid, lítiummetilát, nátriummetilát, káliummetilát, magnéziummetilát, kálciummetilát, alumíniummetilát, lítiummagnéziummetilát, litiumkálciummetilát, lítiumbórmetilát, lítiumalumíniummetilát, nátriummagnéziummetilát, nátriumkálciummetilát, nátriumbórmetilát, nátriumalumíniummetilát, káliummagnéziummetilát, káliumkálciummetilát, káliumbórmetilát, káliumalumíniummetilát, kálciumbórmetilát, kálciumalumíniummetilát, magnéziumbórmetilát, magnéziumalumíniummetilát, stb. A katalizátorokat észterkeverékben oldjuk vagy szuszpendáljuk, amikoris a metilalkoholra vonatkoztatva pl. 0,1—10 s% katalizátort adagolunk. A katalizátorokat, ha szobahőmérsékleten oldhatatlanok, mechanikusan választhatjuk el, és egy új reakcióban ismét alkalmazhatjuk, vagy az alkenol újradesztülálásánál fenéktermékként kapjuk és ebben a formában vezetjük vissza további reakcióba. Előfordulhat, hogy teljesen elállunk az olcsó katalizátor visszanyerésétől. A szerves komponensek mennyiségi viszonyát széles határok között variálhatjuk. Előnyös módon azonban a metilalkoholt moláris 61310 4 feleslegben adagoljuk annak érdekében, hogy az alkenilacetátot mennyiségileg átalakítsuk. A reakció szakaszos vagy folyamatos lehet. A szakaszos reakciót célszerűen úgy végezzük, hogy 5 egy reakcióedénybe az alkenilacetátot, metilalkoholt és a katalizátort előre behelyezzük és a reakcióelegyet a visszafolyatási hőmérsékletre hevítjük. A felhelyezett kolonnán a metilacetátot olyan ütemben, ahogyan a reakció előrelő halad, ledesztilláljuk mindaddig, amíg a betáplált alkenilacetát tökéletesen át nem alakul. Az így kapott aikenolt az át nem alakult metilalkohol felesleg ledesztillálása után egyszerű újtradesztillációval választjuk el, adott esetben 15 a" nem oldott katalizátor-részek előzetes leválasztása után. A szűrési maradványként, ill. a desztillációs iszapban levő katalizátort további átalakítás során ismét felhasználjuk. Az eljárás szakaszos vagy folyamatos meg-20 valósításánál úgy is dolgozhatunk, hogy mindenekelőtt egy reakcióedényben az alkenilésztert metilalkohollal és a katalizátorral reagáltatjuk, majd a metilalkoholból és metilacetátból álló elegyet ledesztilláljuk egy második, illetőleg 25 további lépcsőben. A képződött alkenol metilalkohol- és metilacetátmentes elegyét és az át nem alakult alkenilacetátot metilalkohollal és katalizátorral újra reagáltatjuk. Sok esetben mód van arra, hogy ilyen kétlépcsős munka-30 módszerrel olyan alkenólt kapjunk, amely gyakorlatilag az alkenilacetáttól mentes. Az ilyen munkamódszerrel kapott, metilalkoholból és metilacetátból álló elegyből a metilaoetátot ismert módon, deszillációs úton választjuk el. 35 A reakció folyamatos kivitelezésekor például a katalizátornak az alkenilacetát és metilalkohol elegyével készített oldatát desztillációs kolonnába adagolhatjuk, és e kolonna fejrészé-40 nél folyamatosan desztillálhatjuk le a metilacetát és metilalkohol azeotrop elegyét. Ezen első kolonna fenékrészét egy második desztillációs kolonnában mentesíthetjük a metilalkoholtól, és ennek fenéktermékeként olyan ter-45 méket kapunk, amely újradesztillálás után tiszta primer alkoholból áll. A találmány szerinti eljárás foganatosítására az alábbi kiviteli példákat adjuk meg. 50 1. példa: Egy négyliteres, keverővel és desztillációs feltéttel ellátott háromnyakú lombikba 300 g (3 55 mól) alkilacetátot, 1600 g (50 mól) metilalkoholt és 3 g vízmentes KOH-t helyezünk és 1 órán át keverés közben visszafolyató hűtő alatt forraljuk. A kolonna fejrészénél 54 °C, fenékrészénél 55,5 °C hőmérséklet áll be. A fenék-60 termék elemzése szerint a beadagolt alkilacetát 95%-a allilalkohollá észtereződik át. Ettől kezdve 4 és fél órán át a metilacetátot metilalkoholos azeotropként 54 °C (azeotrop forrpont) és 65 °C (tiszta metilalkohol) közötti forrponttar-65 tományban ledesztilláljuk, miközben az allil-2