161808. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 3-acetoxi-2-metilén-propionsav- alkilészter előállítására

1618 3 nyösen lényegében kén-, nitrogén- és halogén­mentesek, mint amelyen a palládium fém, a palládiumoxid, a vashidroxid, aranyhidroxid, majd a katalizátort mosással szabadítjuk meg a nitrogén-, kén- és halogénvegyületektől. A 5 szerves palládium- és adott esetben vasvegyü­leteket felitathatjuk szerves oldószerben, szá­rítjuk, majd az alkáliacetátokat vizes oldatból itatjuk fel. A szárítási körülmények között a szerves palládium- és vasvegyületek bomlása 10 és átalakulása vagy részlegesen vagy teljes mér­tékben bekövetkezhet. Az így. kapott katalizá­tort folyékony vagy gáz alakú redukálószerrel — vizes hidrazin, hidrogén, etilén kezelhet­jük, mimellett a palládium vegyületek fém 15 palládiummá redukálódnak. A találmány szerinti eljárást normál nyomá­son, vagy annál nagyobb, előnyösen 1—10 atü nyomáson végezhetjük. Az elkészült katalizátor 20 litere előnyösen 1—10 g palládiumot, — fém­ként számolva —, valamint 1—50 g alkáli­acetátot tartalmaz. Abban az esetben, ha ada­lékul vasvegyületeket alkalmazunk, a kész ka­talizátor ezenkívül mégelőnyösen pl. 0,1—10 g 25 fémre számolt vasat tartalmazhat. Más fém­adalékok mennyiségére ez megfelelően érvé­nyes. A 3-acetoxi-2-imetilén-propionsavalkilész­ter előállítására szükséges nyersanyagoknak elő­nyösen halogén-, kén- és nitrogénvegyületektől 30 menteseknek kell lenniök. A reaktorba lépő gáz a metakrilsavalkilészteren, oxigénen és ecetsavon kívül vízgőzt tartalmazhat, valamint közömbös alkotókat is, pl. nitrogént, argont vagy széndioxidot. A reaktorba lépő oxigén- 35 koncentrációt előnyösen úgy választjuk meg, hogy a reaktorban levő gázelegy robbanási határértéke alatt legyen. A reaktorba táplált ecetsavat a sztöchiomet- 40 rikusan szükséges mennyiséghez képest feles­legben alkalmazhatjuk. Az ecetsav, metakril­savalkilészter és adott esetben a víz mennyisé­gét úgy választjuk meg, hogy a reakció kom­ponensei a reakció körülményei között gáz- 45 fázisban legyenek. A reakció körülményei között az alkálive­gyületeket, hacsak azokat már nem alkáliacetát­ként adagoltuk, teljesen alkáliacetáttá alakít­juk át. 50 Az alkáliaoetátnak a reakció körülményei között van egy bizonyos, jóllehet nagyon csekély gőznyomása. Ez okozza azt, hogy a katalizátor­ból állandóan távozik kismennyiségű alkilacetát. A katalizátor aktivitásának fenntartására elő- 55 nyösnek bizonyult, hogy ezt az alkáliacetát veszteséget folyamatos vagy szakaszos alkáli­acetát hozzáadásával ellensúlyozzuk. Az alkáli­acetát adagolását például oly módon végezhet­jük, hogy kismennyiségű ecetsavas vagy vizes 60 alkáliacetátoldatot folyamatosan a reaktor előtti túlhevítőbe táplálunk. Az alkáliacetát a forró gázáramban az oldószerrel együtt elpárolog és így egyenletesen kerül a katalizátorhoz. Az al­káliacetát mennyiségét előnyösen úgy választ- 65 4 juk meg, hogy azzal a katalizátorból kihordott veszteség kompenzálódjak, illetőleg a katalizátor aktivitása és szelektivitása mindig kielégítő legyen. A reakciót előnyös módon csőreaktorban vé­gezzük, amelynek megfelelő méretei pl. 4—8 m hosszúság és pl. 20—50 mm belső átmérő. A reakció hőt előnyös módon elpárolgó hűtő­folyadékkal, pl. nyomás alatti vízzel vezethet­jük el, amely a reaktoresövet köpenyben veszi körül. A reakciót például oly módon is végezhetjufek hogy a lényegében nitrogént, széndioxidot %s\ oxigént tartalmazó körfolyamatban tartott gázV^ nyomáson vezetjük egy elpárologtatón keresz­tül, amelyben az ecetsav, a metakrilsavalkil • észter és a víz van, és az elpárologtatóban levő folyékony termék összetételének alkalmas meg­választásával a körfolyamatban tartott gázt a kívánt mennyiségű ecetsavval, metakriläavalkil­észterrel és vízzel telítjük. Az elegyet ezután nyomáson hevítjük a reakció hőmérsékletére és adagoljuk a reakcióhoz szükséges oxigént. A re­akció lezajlása után a gázelegyet a reakció nyomásánál kisebb nyomáson lehűtjük és el­választóban folyékony fázisra — amely lénye­gében az át nem alakult ecetsavat, a változat­lan metakrilsavalkilésztert, a vizet és a kelet­kezett 3-acetoxi-2-metilén-propionsavalkilésztert tartalmazza, — és lényegében nitrogénből, szén­dioxidból és oxigénből álló gázfázisra választ­juk szét, amely utóbhit azután a körfolyamat­ba visszavezethetjük. Mivel a 3-acetoxi-^2-me­tilén^propionsavaikilészter reakciójánál mellék­termékként kismennyiségű széndioxod keletke­zik, célszerű az eljárás ipari megvalósításánál ezt a körfolyamatból eltávolítani az egyensúly érdekében. Lehetséges az is, hogy körfolyamat­ban tartott gázként a lényegében széndioxidot és át nem alakult oxigént tartalmazó gázelegyet használjunk. A reakció folyékony termékéből a keletkezett 3-acetoxi-2-metilén-propionsavalki]észtert tiszta formában állíthatjuk elő desztillálással. A re­akcióban keletkezett vizet az eljárás ipari meg­valósításánál a folyékony reakciótermék desz­tillációs feldolgozására különíthetjük el és szennyvízként kivonhatjuk a körfolyamatból. Az át nem alakult metakrilsavalkilésztert és ecetsavat visszavezethetjük a reakcióba. Metakrilsavalkilészterként a metakrilsav leg­különbözőbb alkilészterei jöhetnek szóba, példa­képpen említhetjük az alábbiakat: Metilészter, etilészter, izopropilészter, butil­észter vagy magasabb pl. 8 szénatomszámú észter. Előnyösen kivitelezhető a reakció a könnyen hozzáférhető metakrilsavmetilészterrel, ebben az esetben 3-aoetoxi-2-metilénpropionsavmetil­észtert kapunk. A 3-acetoxi-2-metilén-propion­savalkilészterek alkalmasak a módosított poli­észterek előállítására. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom