161788. lajstromszámú szabadalom • Merevkapcsolóként kiképzett középütköző-kapcsoló vasúti jáművekhez

11 „C" központosító pontot alkot. Ezen „C" köz­pontosító ponttól kiindulva, ütközési irányban egy emelkedő és kifelé a 4 húzókörmöt leélező hátsó 38 oldal-vezetőfelület fut, amely a 6 kap­csolósík előtt egy meredekebben hajló, felfelé emelkedő elülső 37 oldal-vezetőfelületbe megy át. A 4 vonóköröm középső része ütközési irány­ban el van látva egy lényegileg háromszög alakú, előrefelé emelkedő hajlású 39 középső vezetőrésszel, amely a 4 vonóköröm homlok­felületét leélező 36 homlok-vezetőfelületben vég­ződik. Befelé a 3 kapcsolónyílás felé irányítottan a középső 39 vezetőrészhez egy azonos felfelé irányított lejtésű 40 belső megfogófelület csat­lakozik. A belső 40 megfogófelület és a kap­csolófej-alsóoldalból merőlegesen kiálló 31 ve­zetőfal közötti kapcsolatot 41 hátfelület alkotja, amely a 35 vonóköröm-alsófelületen indulva és felfelé emelkedőén futva a 3 kapcsolónyílás tartományáig terjed és ezen tartományban, a 4 vonóköröm alsó oldalát befelé leélezi. Az alsórésze kialakításánál a különlegesség abban áll, hogy itt is annak közös, az egyes egymásnak ütköző felületek által alkotott le­törési élei, — például a 38 hátsó oldalfelület, 39 középső vezetőrész, 40 belső megfogófelület, 41 hatfelület, valamint a 35 vonóköröm-alsó­felület között levők közös „C" központosító­pontban végződnek, amely egy elülső és ol­dalsó, a 35 vonóköröm-alsófelületen kifelé fekvő elhatárolópontban van elrendezve. Egy további kivitelnél például a „C" köz­pontosítópont a középütköző-kapcsolón levő 6 kapcsolási síktól közelítőleg 3X merőleges tá­volságban és az 5 kapcsolóhossztengelytől kö­zelítőleg 4X merőleges távolságban van elren­dezve. A mindenkor egymáson felfekvő felüle­teken adódó letörési élek lehetnek — amint ez példaként meg van említve — együttesen, azonban szükségképpen legalábbis a 39 középső vezetőrész, 40 belső megfogófelület, 41 hátfe­lület, valamint 35 vonóköröm-alsófelület közötti felületektől ezen „C" központosító pontban együttesen kifutó módon kialakítottak. Egy másik kivitelnél a 36 homlokvezetőfelü­let — amely a 4 vonókörmön az ütközőfelüle­tet alkotja — valamint az alatt fekvő 39 ve­zetőrész közötti törési egyenes közelítőleg a 9 vezetőszarvon jelrendezett 26 támasztófelület magasságában van elhelyezve, és a 6 kapcsolási sík előtt, azzal részben párhuzamos lefutással kialakított, és a 35 vonóköröm-alsófelület előtt, a 31 vezetőfaltól kiindulóan elrendezett 41 hát­felület, a 9 vezetőszarvon levő 12 homlokfelü­lettel szemben ellentétesen hajló felületsíkjával a 6 kapcsolási síkkal egyszersmind párhuzamos futással van kialakítva. Végül ismét egy másik kiviteli példánál terv­be vettük, hogy a 9 vezetőszarvon az ütközési irányban elrendezett, a kapcsolóközéppont felé 12 futoan kialakított 10 ütközőfelület az 5 kap­csoló-hossztengely és 6 kapcsolási sík vonat­kozásában azonos szöggel elhelyezetten van el­rendezve. Szabadalmi igénypontok: 1. Merevkapcsolóként kialakított középütkö­ző-kapcsoló sínhez kötött járművek részére, amely egy vonó- és egy ütközőkörömmel, to­vábbá ezen körmök között elrendezett kapcsoló­szájnyílással van ellátva, s amely az ütköző­köröm meghosszabbításában az alatt elhelyezett, annak homlokfelületén előre túlnyúló vezető­szervvel rendelkezik, lényegében a kapcsolóféj felé emelkedő felületekkel, s egy ezekhez csat­lakozó vízszintes fedőlappal, továbbá amely­nek vonókörme az alsó oldalán a kapcsolófej 20 irányában lefelé haladó felületek útján piramis­szerűen van leélezve, amelyekhez hátulról egy lényegileg vízszintes alsó határolófelület csat­lakozik, továbbá amely a kapcsolófej alsó ol­dalán egy járulékos vezetőtaggal van ellátva, 25 amely vezetőtag egy, az ütközőkörmön talál­ható oldalsó vezetőszerv ütközőfelületéhez ké­pest lényegileg párhuzamosan futó, az alsó ol­dalból függőlegesen kinyúló, lényegileg derék­szögű vezetőfalból, valamint ezen vezetőfal 30 alsó végén kiálló vezetőtoldattal — amely egy sík felületből és az ehhez csatlakozó, előre és lefelé hajló irányítófelületekből áll — van ki­alakítva, mimellett ezen vezetőtoldat a vonó­körmön levő vízszintes alsó határolófelülettől 35 a vezetőszerv magasságának megfelelő távol­ságban van elrendezve, amely vezetőszerv to­vábbá összekapcsolt állapotban a vonóköröm alsó oldalán található vízszintes alsó határoló­felülettel, valamint egy azonos fajtájú ellen-40 kapcsoló vezetőfalából kiálló vezetőtoldat sík felületével működik együtt és a vonóköröm vagy a vezetőtoldaton való felfekvés útján elő­segíti az összekapcsolódó kapcsolófejek irányí­tását, megakadályozza az egymással összekap-45 csolt kapcsolófejek függőleges relatív mozgásait, azzal jellemezve, hogy az önmagában véve is­mert vezetőszerv (9) elülső felső részén levő felület egy, a kapcsolófej felé hajló, az ütköző­köröm (2) elülső homlokfelülete felett előreálló 50 homlokoldali vezetőfelületből (18) és egy, az ütközőkörmön (2) levő oldalsó homlokfelület­nek mintegy a közepéig terjedő oldalsó vezető­részből (19); egy, az oldalsó vezetőrészhez (19) csatlakozó, egyenlőszárú háromszög alakban fel-55 felé a kapcsolófejhez hajló központosítófelület­ből (22); egy oldalra és előrefelé csatlakozó, hasonlóképpen egyenlőszárú háromszög alakú, a kapcsolófej felé emelkedő kiegyenlítőfelületből (21); egy ezen kiegyenlítőfelülettel (21) határos, 60 előre és oldalra elnyúló, lényegében véve tra­péz alakúan kiképzett, a kapcsolófej felé lapo­san emelkedő fedőlapból (20) és ezen egy, az ütközőfelületet (10) leélező, a kapcsolófej felé emelkedő ütközőfelület-letörésből (11); egy 65 homlok-vezetőfelületből (12); egy, az oldal-ha-6

Next

/
Oldalképek
Tartalom