161785. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alkil-(7-0-alkil1-tio-alfa-linkozaminid)-származékok előállítására

161785 5 mány szerint, tercier amid jellegű dipoláris aprotikus oldószerben dolgozunk, akkor szá­mottevő mennyiségben a-anocmert tartalmazó reakcióelegyet kapunk; ha olyan típusú tercier amid dipoláris aprotikus oldószerben dolgo­zunk, mint a hexametil-foszforsav-triamid, alt­kor a reakciótermékben az et-anomernek a 'ß­-anomerhez viszonyított mennyiségi aránya 1 : : 2 vagy még ennél is kedvezőbb. Az a-anomernek a '/?-anomertől való elvá­lasztása ismert módszerekkel történhet; pl. fo­lyadék/folyadék frakcionálási módszerek, mint ellenáramú megosztás vagy megosztásos kroma­tográfia alkalmazhatók erre a célra. Kívánt esetben az a-anomernek a yff-anomertől való elválasztása már az izotiouróniumsó állapotá­ban, tehát az alkalikus hidrolízis előtt is lefoly­tatható, előnyösebb azonban, ha ezt az elvá­lasztást az alkilezési reakciólépés után folytat­juk le. Ez azért előnyösebb, mert előfordulhat, hogy az elkülönítési művelet az anomerek bi­zonyos mértékű egyensúlybahozatalával jár. A védő acilcsoportok könnyen eltávolíthatók hidrazinolízis útján, a szakmában jól ismert módszerekkel (vö. pl. 3179 565 sz. amerikai szabadalmi leírás). B) eljárásmód. csoportot előzetesen még nem távolítottuk el, akkor e savas hidrolízis során ez is lehasad. A fenti eljárásmódok bármelyike szerint ka­pott (I) képletű vegyületet azután kívánt eset» 5 ben a megfelelő 7-O-alkil-linkomicin vegyü­letté alakíthatjuk át a transz-l-metil-4-propil­-L-2-pirrolidin-kárbonsavval vagy valamely analog vegyülettel történő acilezés útján; a megfelelő L-2-pirrolidin-karbonsav-származé-10 kot a szakmában jól ismert szempontok sze­rint választjuk meg (vö. pl. 3 380 992 sz. ame­rikai szabadalmi elírás). Az így kapott 7-0--alkil-linkomicinek és analógjaik ugyanolyan célokra alkalmazhatók, mint a linkomicin és 15 analógjai; felhasználásuk is ugyanolyan módon történhet, adott esetben azonban figyelembe vehetjük a 7-O-alkil származékok nagyobb mértékű aktivitását. így a 7-O-metil-linkomi­cin kétszer olyan hatásos, mint a linkomicin, 20 és így a gyógyászatban ennek megfelelően csökkentett adagolásban alkalmazandó. A találmány szerinti eljárás gyakorlati ki­viteli módjait közelebbről az alábbi példák szemléltetik; a példákban a „részek" — ameny-25 nyiben más megadva nincs — súlyrészeket je­lentenek. 30 A B) eljárásmód sikeres keresztülvitelét az a felismerésünk tette lehetővé, hogy az oxazolin­gyűrű felnyitható anélkül, hogy a 2-O-acil vé­dőcsoportot károsodás érné; ez katalizálatlan hidrolízissel, vagyis víznek 7 pH-értéken, sav 35 vagy bázis hozzáadása nélküli alkalmazásával történhet. Elegendő, ha az acilezési reakció­lépésben kapott reakcióelegyhez egyszerűen vi­zet adunk és az elegyet enyhén, pl. vízfürdőn melegítjük. 40 Az alkilezési reakciólépést a jól ismert mód­szerekkel folytathatjuk le. így pl. metiljodiddal vagy más rövidszénláncú alkiljodiddal dolgoz­hatunk, a képződő hidrogénjodid lekötésére pe- 45 dig pl. ezüstoxidot, ezüstkarbonátot, bárium­oxidot vagy báriumkarbonátot alkalmazhatunk. Oldószerül az alkiljodid feleslege szolgálhat; kí­vánt esetben azonban a reakciót valamely más, a reakció szempontjából közömbös oldószerben, 50 mint éterben, tetrahidrofuránban vagy dioxán­ban is lefolytathatjuk. Az alkilezési reakció meggyorsítására enyhe melegítés (pl. 60 °C-ig) alkalmazható. Az N-aeetil-csoport eltávolítása ugyanolyan 55 módon történik, mint az A) eljárásmód eseté­ben. Ha a 2-O-acil-csoportot előzőleg még nem távolítottuk el, akkor az N-acetil-csoport eltá­volításában egy műveletben ez is lehasad. A 3,4-O-izopropilidén-csoport eltávolítására 60 savas hidrolízist alkalmazunk. Elegendő erre a célra, ha az acetonidot egyszerűen híg só­savval hozzuk érintkezésbe melegítés nélkül. Kívánt esetben azonban gyenge melegítést, pl. vízfürdőn, is alkalmazhatunk. Ha a 2-O-acil- 65 1. példa: , a) 2'-hidroxietiHN-acetil-2',2,3,4-tetra-0--acetil-7-O-metil-l-tio-alfa-linkozaminid (II. általános képletű vegyület, ahol Ac ace­til csoportot jelent) 1,0 g 2'-hidroxietil-(l-tio-alfa-celesztózami­-nid) — vö. 3 255 174 sz. amerikai szabadalmi leírás, 3. példa — 25 ml piridin és 12 ml ecet­savanhidrid elegyével készített oldatát éjjelen át állni hagyjuk. Az oldószert azután vákuum­ban elpárologtatjuk; maradékként színtelen olajat kapunk. Ezt kloroformban oldjuk, az ol­datot vízzel, majd híg vizes sósavoldattal, az­után telített vizes nátrium-hidrogénkarbonát­oldattal, végül ismét vízzel mossuk és vízmen­tes nátriumszulfáttal szárítjuk. Az oldószert vákuumban elpárologtatjuk; maradékként 2,03 g szirupszerű terméket kapunk, ezt etilacetát és „Skellysolve B" (techn. hexán) elegyéből kristályosítjuk. Ily módon zömök színtelen prizmás kristályok alakjában kapjuk a (II) ál­talános képletnek megfelelő (Ac = acetil) 2-'­-hidroxietil-(N-acetil-2',2,3,4-tetra-0-acetil-7--O-metil-1-tio-alfa-linkozaminid) terméket, amely 143—144 C°-on olvad. Elemzési adatok: a C21H33NO11S képlet alap­ján számított: C 49,68%, H 6,54%, N 2,76%, S 6,32%.; talált: C 49,66%, H 6,50%, N 2,91%, S 6,34%. [ah = + 216° (c = 0,7746, kloroform). 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom