161777. lajstromszámú szabadalom • Eljárás timföldgyári vörösiszap alkália tartalmának csökkentésére
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1970. XII. 04. (TA—1097) Közzététel napja: 1972. V. 28. Megjelent: 1974. II. 28. 161777 Nemzetközi osztályozás: C 01 f 7/04 Feltalálók: Dr. Kapolyi László oki. bányamérnök, 22,5%, Budapest, Lázár Tulajdonos: Ferenc oki. vegyészmérnök, 22,5%, Tatabánya, Galauner Béla oki. kohó- Tatnhánvaí c 7 A„ h ánvák mérnök, 12,5%, Tatabánya, Dzsida László oki. bányamérnök, 15,0%, Bu- ^íahánva özenDanyaK> dapest, Vámos György oki. vegyész, 12,5%, Tatabánya, Wagner László * alanya oki. mérnök, 7,5%, Budapest, Pogány Alfréd oki. vegyészmérnök, 7,5%, Tatabánya Eljárás timföldgyári vörösiszap alkália tartalmának csökkentésére Á találmány timföldgyárakban képződő vörösiszap kémiai kötésű alkáliatartalmának csökkentésére vonatkozik, amely egyszerű fizikai módszerrel, pl. mosással nem távolítható el. A Bayer-féle timföldgyártási eljárás vörösiszapja az egyik legnagyobb mennyiségben képződő vastartalmú ipari melléktermék, amelynek számottevő alkáliatartalma is van. A vörösiszap szárazanyagtartalmának 35—50%-a vas Ili-oxid és így számításba jöhet nagy vastartalmú kiindulási anyagként. Gazdaságos hasznosítását azonban ipari méretben ezidáig nem sikerült megoldani, elsősorban a jelenlevő nagy alkáliatartalom (6—10% nátriumoxid) miatt. A nátriumoxid önmagában is értékes anyag, ezért a vörösiszapból való kinyerése ebből a szempontból is célszerű. Az alkáliatartalomnak minél tökéletesebb eltávolítása a vörösiszapból elsősorban a kohászati hasznosítás szempontjából kívánatos, mert jelenléte a kohósítást zavarja. A zavaró hatás elsősorban a vas kinyerésére használt kemence vagy nagyolvasztó falának idő előtti tönkremenetelében nyilvánul meg, mivel a nátriumoxid a kohósítás folyamán elgőzölög, egy része a falazatra szublimálva behatol a téglák hézagaiba és pórusaiba ahol erős duzzadást okoz, és így tönkreteszi, illetőleg elmállasztja a tűzálló falazatot. A vörösiszap nátriumoxid tartalmának viszszanyerésére a timföldgyárakban elterjedten használják a mésszel történő kausztifikálási műveletet, amelynek eredményeként a vörösiszap alkáliatartalma egy részének kinyerése nátriumhidroxid oldat alakjában lehetséges. A 5 szokásos eljárás Szerint a Bayer-féle timföldgyártásban képződött vörösiszap kausztifikálása során az égetett mészből és vörösiszapból álló zagyot 85—100 °C-ra melegítik fel és 6—12% égetettmész adagolással és 4—8 órai reakció-10 idővel is csak mintegy 15—25% illetve 10—25% kinyerési hatásfokot érnek el. A lúg visszanyerésének értéke bizonyos fokig növelhető a mészadagolás fokozásával, azonban az alkáliakoncentráció növekedése a zagyban egyensúlyi 15 állapotra vezet, ezért a mészadagolás bizonyos határon túl már nem jár eredménnyel és az eljárás gazdaságossága is romlik. A mésszel történő nátriumhidroxid regene-20 rálásnak az a hátránya, hogy a vörösiszap a kausztifikálás után is tartalmaz még jelentős mennyiségű (3—7%) nátriumoxidot szodalit, nátrolit vagy egyéb kémiailag kötött formában. A kausztifikálás során lejátszódó reakciók re-25 verzibilisek és a keletkező nátriumhidroxid a reakció teljes lefolyását meggátolja. A találmány célkitűzése kohósítható vörösiszap előállítása, olyan technológiai előkezelés-30 sei hogy az alkália tartalom nátriumoxid alak-161777
