161777. lajstromszámú szabadalom • Eljárás timföldgyári vörösiszap alkália tartalmának csökkentésére

3 161777 4 jában számítva a 1,5% lehetőleg 0,6—1% alá csökkenjen, amely már nem zavarja a kohó­sítási folyamatot. Az ilyen jó hatásfokú alkália­mentesítés az ismert eljárásokkal nem valósít­ható meg, mert sem az égetett mész adago­lásnak, sem a kausztifikálás műveleti idejének a növelésével nem lehet a vörösiszapnál ezt az alacsony alkáliatartalmat elérni. Azt találtuk, hogy ha vörösiszapból, égetett mészből és huminsavat és/vagy huminsavszár­mazékokat tartalmazó anyagból vizes közegben szuszpenziót készítünk és a szuszpenziót 80— 100 °C közötti hőmérsékleten 1—6 óra hosszat intenzíven keverjük, akkor a vörösiszap alkália­tartalmának nagy része alkáliahumátok alak­jában oldatba megy, a vizes oldattól elválasz­tott vörösiszap ismert módon komponenseire feldolgozható, valamint az oldat alkálihumátok szintén hasznosíthatók. Huminsavat és/vagy huminsavszármazékot tartalmazó anyagokként fekete kőszenet, barna kőszenet, lignitfélesége­ket, tőzeget, huminsav, vagy annak szárma­zékainak kivonatait illetve ezek keverékeit al­kalmazzuk. Az eljárás egyik célszerű kiviteli módja szerint vörösiszap alkáliatartalmára sztöchiometrikusan számított aktív égetett mész­nek célszerűen 1,5—2,5-szeresét, a huminsav­tartalmú szénféleségből pedig a vörösiszap nát­riumoxid tartalmának 2—10-szeresét alkalmaz­zuk. Huminsavtartalmú anyagként előnyösen legalább 20% huminsavat vagy annak szár­mazékait tartalmazó anyagot választunk. Találmányunk alapgondolatát az a felismerés képezi, hogy a vörösiszap fizikai úton el nem távolítható, kémiailag kötött alkáliatartalmával a bevitt anyagokban levő huminsavak vagy azok származékai rosszul disszociálódó, vízben oldódó alkálihumátokat főként nátriumhumátot képeznek, ezzel a kausztifikálás egyensúlyi reakcióját kedvező irányban tolják el, ez le­hetővé teszi a nátriumoxid tökéletesebb eltá­volítását. Az eljárás kivitelezése során az égetett me­szet és a huminsavat vagy huminsavszármazé­kot tartalmazó anyagokat pl. huminsav- és/vagy huminsavszármazék-kivonatot kisszemcséjű, porrá őrölt alakban a feldolgozandó vörös­iszaphoz keverjük, a szuszpenziót vizes vagy gyengén lúgos közegben 1—6, célszerűen 2—3 óra hosszat 80—100 "C közötti hőmérsékleten intenzíven kevertjük. Ezután a szuszpenziót le­szűrjük és a kinyert, csökkent alkáliatartalmú szilárd anyagot ismert módon kohósításra al­kalmassá tesszük. Az alkálihumátot tartalmazó szűrletet szintén további feldolgozásnak vetjük alá. Ha huminsavtartalmú kiindulási anyagként szenet vagy tőzeget használtunk fel, akkor an­nak karbontartalma a kohósítás során hasz­nosul. A találmány szerinti eljárással elérhető efö­nyök a következők: 1. A timföldgyártásból származó nagy alkália­tartalmú, egyébként gazdaságtalanul kohósít­ható vörösiszap kohósítására alkalmassá alakít­ható át, mivel alkália tartalma á kohósítás szem­pontjából elfogadható mértékre, vagyis 1,5% alá csökkenthető. A csökkent alkáliatartalmú 6 vörösiszap a nagyolvasztó vagy kemence fala­zatát nem rongálja. 2. Az alkáliatartalom visszanyerésének hatás­foka 80% feletti értékre növelhető, emellett a találmány szerinti módon végzett kausztifikálás 10 időben gyorsabban lefolytatható és azonos mér­tékű alkáliamentesítésre számítva a fajlagos égetett mész szükséglet is kisebb. 3. Az eljárás lehetővé teszi a timföldgyárak-15 ban nagy tárolási problémát jelentő vörösiszap­hányók megszüntetését. 4. Az eljárás melléktermékeként olyan alkáli­humát képződik, amely a mezőgazdaságban gaz­daságosan felhasználható. 20 A találmány szerinti eljárás egyik kiviteli változata szerint a mész adagolását oly mér­tékben megnöveljük, hogy a vörösiszapból és-a szénből származó összes sziliciumoxid tartalma kb. kétszeres, az alumíniumoxid tartalomra kb. 25 egyszeres molekulasúlynyi égetett meszet ve­szünk. Így a kapott érckészítményből kohósí­tás után a nyersvason kívül olyan összetételű salak nyerhető ki, amelyből kilúgozás után timföld, az így kapott kilúgozási maradékból 30 pedig cementalapanyag állítható elő. Az összes eljárási változatnál a szűrletből olyan humát anyagok nyerhetők ki, amelyek többlettermékként újabb eljárás során talaj-35 javításra vagy egyéb célra alkalmas értékes anyagot jelentenek. A vörösiszapnak a talál­mány szerinti eljárással való kezelése és a hu­mátoldat leszűrése után kapott alkáliaszegény termékben a tapadó nedvességgel visszamaradó 40 humátanyag növeli az érc darabosíthatóságát. A találmány szerinti eljárás kiviteli módjaira az alábbi példákat közöljük. 45 1. példa: 731% száraz vörösiszapot, 10% CaO-t és 17% szénport tartalmazó keveréket vizes szuszpen­zióvá alakítunk úgy, hogy ennek szárazanyag-50 tartalma 350 g/l legyen. A szénpor jellemzői: fűtőérték: 5205 kcal/kg 55 hamutartalom: 10,1% huminsav: 35 % fix carbon: 35 % egyéb: 20 % 60 Kiindulási vörösiszap jellemzői: (szárazállapotra számítva) Si02 =14% Al2 O 3 = 20% 65 Fe203 = 3a% 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom