161768. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szubsztituált 1-fenetil-3-fenilszulfonil- karbamidok előállítására

161768 6 csapott palládiummal, eltávolíthatónak kell len­ni, hogy ezt az eltávolítható csoportot hidroge­nolizissel lehasíthassuk. R1 és R 2 közül legalább az egyik előnyösen benzil-, benziloxi- vagy ben­ziloxikarbonilcsoport. C-i) Egy XV vagy XVI általános képletű vegyü­letet redukáhinlk. Ezekben ia képleteikben B oxi­gén- vagy kénaitamot jelent. A redukciót katali­tikus hidirogénezéssel végezhetjük, például pal­ládium vagy Raney-nikkel jelenlétében. Egy —SH képletű merkiaptocsoportoit szerves sav, például ecetsav jelenlétében cinkkel is eltávolít­hatunk. C3) Egy XVII általános képletű vegyületet —­ebben a képletben W1 és W 2 közül az egyik halogéhatoimot, a másik hidrogén- vagy halogén­atomot jelent — a W1 és/vagy W 2 csoport el­iminálására redukálunk, célszerűen katalitikus hidrogénezéssel vagy Raney-nikkellel és alkáli­fémhidroxid-oldaittal. C4) Egy VIII általános képletű vegyületet a cMopropángyűrű felnyitására vagy egy XIX. általános képletű vegyületet az aziridin-gyűrű felnyitására redukálunk. Az utóbbi esetben olyan I általános képletű vegyületet kapunk, amelyben R hidrogénatom. Ezt a redukciót te­hát előnyösen katalitikus hidrogénezéssel végez­zük. C5) Egy XX általános képletű kationt — eb­ben a képletben W3 és W 4 egyike diazóniumcso­portot és a másik hidrogénatomot vagy diazó­niumcsoportot jelent — tartalmazó vegyületet a diazóniumcsoportok eltávolítására alkalmas re­dukálószerrel, előnyösen hipofoszforsavval re­dukálunk. Ce) Egy XXI általános képletű vegyületet re­dukálunk, előnyösen katalitikus hidrogénezéssel vagy Raney-nikkel ötvözettel és alkálifémhid­roxid-oldattal. d) Egy XXII általános képletű vegyületet — ebben a képletben m értéke 0 vagy 1 — oxi­dálunk, előnyösen hidrogénperoxiddal. e) A XXIII általános képletű vegyületből az „A"-val jelölt kénatomot vagy iimino- vagy imi­no-étercsoportot eltávolítjuk, és oxigénatommal helyettesítjük. „A" előnyösen kénaitamot jelent, ebben az esetben a helyettesítést higany (II)­vagy ezüstoxiddal végezhetjük, vagy ha A imi­no- vagy iminoétercsopontot jelent, a helyettesí­tést hidrolízissel végezzük. f) Egy olyan I általános képletű vegyületet, amelynek képletében X, X1, Y és Y1 közül leg­alább egynek a jelentése a kívánttól eltérő, át­alakíthatunk a kívánt I .általános képletű vegyü­letté. Előnyös átalakítások az aminocsoport át­. alakítása halogénatommá vagy hidroxilcsoport­tá, a hidroxücsoport átalakítása kevés szénato­mos alkoxicsoporttá vagy egy halogénatom be­vitele (hidrogén kicserélése halogénre). Az aminocsoportokat a diazotálás szokásos módszerével és a diazóniumcsoportoak halogén­atommal való helyettesítésével alakítjuk át ha­logénatommá vagy hidroxilcsoporttá (például káliumfluoroboráttal, ikáliumjódiddal, rézbro­middal vagy kloriddal). A hidroxilcsoportra való kicserélést egyszerű melegítéssel végezzük (ha a diazotáláshoz savként kénsavat haszná­lunk). Egy hidroxil-csoport alkilezőszerrel, pél­dául dialkilszulfáttal, és alkálihidroxid-oldattal 5 alakítható át kevés szénatomos alkoxicsoporttá. Halogén például mint X 1 vagy Y 1 csoport halo­génnel vagy a gyűrűhalogénezést katalizáló vagy elősegítő hordozóval vihető be. Az előzőekben leírt eljárások egyikével előál­ló Irtott I általános képletű vegyületek végül is­mert módon, például ailkálifémhidroxiddal mint a nátriumhidroxid, reagáltatva farmakológiailag elfogadható sóikká alakíthatók át. Az I általános képletű vegyületeket ós farma-15 koilógiailag elfogadható sóikat a gyógyászatban balraforgató alakjukban alkalmazzuk, habár jobbraforgató alakjukban vagy racemátként is felhasználhatók. A gyakorlatban előnyösebb az optikailag aktív vegyületeket az a) és b) eljárás-20 ,ban optikailag aktív kiindulási anyagokból (pél­dául d-amfetaaninból) előállítani. Ha azonban raoém keveréket kapunk, azt szokásos módsze­retekéi könnyen szétválaszthatjuk. A következő példák szemléltetik a találmány 25 szerinti eljárást anélkül, hogy azt ezekre korlá­toznánk. 30 60 1. példa l-(d-a-Metilfenetil)-3-(3-p-tolilszulfonil)4carba­mid 5 g d-amfetamint 35 iml tokióiban keverés köz­ben lassan hozzáadunk 7,5 g etil-N-tolilszuIfo-35 nilkarbamétnak 75 ml toluollal készült oldatá­hoz. A keveréket 3 óra hosszat visszafolyatással foirraljuk, ezután az oldószert vákuumban le­desztilaljuk, és a maradékot forró alkoholban oldjuk. A forró alkoholos oldatot erélyes keve-40 rés közben hozzáadjuk 10 ml 5%-os sósavhoz, és a kapott terméket szűrjük, vízzel mossuk és acetoniból átkristályosítjuk. l-(d-ct-Metilfenetü)­-3-(p-toliüszulfonil)-karbamidot kapunk. Olva­dáspontja: 180—181 C°; 45 [al^D — —33 ° (c=2, dioxánban). 2. példa l-(d-Metilfenetil)-3-(p-tol'ilszulfonil)-karba-50 mid 7 g d-amfetaminmak 200 ml toluollal készült oldatához keverés közben hozzácsepegtetjüik 9,8 g p-metilfenil-szulfonil-izocianátnak 75 ml to­luollal készült oldatát. A keveréket 30 percig vízfürdőn melegítjük, lehűt|jük, a csapadékot szűrőre visszük, vízzel mossuk, és acetonból át­kristályosítjuk. A címűben megnevezett vegyüle­tet kapjuk. Olvadáspontja 180—181 C°; [a]26 D = 33 ° (c=2, dioxánban). 3. példa d-l-Metil-l-(a-metilfenetil)-3-(p-.tolilszulfonil)-65 -karbamid 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom