161724. lajstromszámú szabadalom • Villanófénylámpa

MAGTAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1970. II. 18. (Pl—334) Hollandiai elsőbbsége: 1969. II. 21. (6902808) Közzététel napja: 1972. V. 28. Megjelent: 1974. III. 30. 161724 Neirizetközi osztályozás: F 21 k 5/02 Feltalálók: Johannes Coimelis van der TAS mérnök, Charles Cornells Eduard MEULEMANS vegyész, Eindhoven, Hollandia. ken, Eindhoven, Hollandia. Tulajdonos: N. V. Philips' Gloeilampenfabrie-Villanófénylámpa A találmány tárgya villanófénylámpa, amely fényáteresztő anyagból levő ballont tartalmaz, amelyen belül fotokémiai hatású éghető anyag, égést tápláló gáz és egy tartószár van elhelyez­ve és a tartószár; két áramvezetőt tartalmaz, 5 amelyek a lámpaféjbe vannak forrasztva és a ballonon belül villamosan szigetelő anyagból le­vő test útját rögzítve vannak egymáshoz képest és ezen a szigetelő anyagból levő testen gyújtó massza van elhelyezve, amely az áram vezetők 10 végeit összeköti és amelyet villamos átütés gyújt meg, majd ezt követően robbanásszerűen ég el, ha feszültség van az áramvezetők végeire kötve. A robbanásszerű égő massza következtében reakció jön létre a fotokémiai hatású éghető 15 anyag és az égést tápláló gáz között. Ilyen fajta égéssel működő villanófénylámpá­kat ismertet a 6.613.815 számú holland szabadal­mi bejelentés. Ezeknek a villanófénylámpáknak áram-feszültség karakterisztikájuk olyan, hogy a 20 feszültségnek áram szerinti első differenciálhá­nyadosa negatív a görbe azon részén, amely a feszültség és áram közötti kapcsolatot mutatja. Ezért ezen lámpák olyan tárakban használhatók, amelyekben a villanófénylámpák egymással pár- 25 huzamosan vannak kötve. A gyújtás azáltal tör­ténik, hogy feszültséget helyeznek a párhuzamo­san kötött villanófény lámpákra, és ez a feszült­ség rövid idő alatt nagy értékre növekszik, ami­kor a kamera zárja, amelyhez a tár kötve van, 30 nyit. Amikor a feszültség eléri annak a villanó­fénylámpának az átütési feszültségét, amelyik­nél ez a tárban levő villanófénylámpák közül a legkisebb, ebben a villanófénylámpában megtör­ténik a gyújtó massza átütése és ezáltal áram fo­lyik, miközben ezen a villanófénylámpán a fe­szültség olyan értékre csökken, amely a tárban levő többi villanófénylámpát már nem tudja be­gyújtani. Ez a folyamat ismétlődik a következő fényképfelvételnél. Azt találták, hogy különböző okoknál fogva ennek a rendszernek a 'működésénél zavarok fordulhatnak elő és ezeknek eredményeként ún. „kihagyások" történnek. Az előbb említett 6.613.815 számú holland sza­badalmi bejelentés már ismertette, hogy az égés­sel működő villanófénylámpáknak konstrukció­ját oly módon kell kialakítani, hogy ne alakul­hasson ki zárlati útvonal a használt villanófény­lámpában az áramvezető között a villamosan ve­zető égéstermékek következtében. Ezek a villa­mosan vezető égéstermékek a lámpa töltését ké­pező olyan fémhuzal részecskékből állhatnak, amelyek nem léptek teljes reakcióba a gázat­moszférával. A gyújtómassza villamosan vezető részecskéi is hozzájárulhatnak ilyen rövidzárlati út kialakításához. Amennyiben egy tárban elhelyezett felhasz­nált villanófénylámpában ilyen természetű rö­vidzárlat keletkezik, ahol a tárban a villanó-161724

Next

/
Oldalképek
Tartalom