161694. lajstromszámú szabadalom • Eljárás (-) cisz-1,2-epoxipropilfoszfonsav előállítására
161694 elő, hogy az ammóniumsó vizes oldatához kalciumhidroxidot adunk, és a kapott oldatot csökkentett nyomáson melegítjük. Egy másik megoldás szerint a kalciumsót úgy is előállíthatjuk, hogy az antibiotikum egy másik sójának oldatát kalciumciklusú kationcserélő gyantán vezetjük át. A 10 mg/ml koncentrációjú vizes oldatokból állás közben vagy keverés hatására kikristályosodik a kalciumsó. A szabad sav fehér kristályos szilárd anyag, amely 170 °C-on bomlik. A (-) cisz-l,2-epoxipropilfoszfonsav és sói hasznos mikrobaellenes szerek, amelyek egyaránt aktívak a Gram-pozitív és Gram-negatív patogén baktériumok növekedésének gátlásában. Ez az antibiotikum és különösen sói aktívak patogén Bacillus-, Escherichia- Staphylococcus-, Salmonella- és Proteus-féleségekkel és ezek antibiotikum-rezisztens törzseivel szemben. Az ilyen patogének jellegzetes képviselői a következők: Escherichia coli, Salmonella schottmuelleri, Salmonella gallinarum, Proteus vulgaris, Proteus mirabilis, Proteus morganii és Staphylococcus aureus. így a (-) cisz-l,2-epoxipropilfoszfonsav és sói antiszeptikus ágensként használhatók érzékeny organizmusoknak a gyógyszerészeti, fogászati és orvosi felszerelésről és egyéb, az ilyen organizmusokkal való fertőződésnek kitett területekről való eltávolítására. Hasonlóképpen használhatók bizonyos mikroorganizmusoknak mikroorganizmus-keverékekből való kiválasztására. A (-) cisz-l,2-epoxipropilfoszfonsav sói ugyancsak használhatók baktériumos fertőzések által okozott betegségek emberben és állatokban való kezelésére, és különösen értékesek ilyen vonatkozásban, mivel aktívak rezisztens patogéntörzsekkel szemben. Ezek a sók különösen értékesek, mivel hatékonyak orális adagolásban, bár parenterálisan is bevihetők. A következő példákat illusztrálás céljából, és nem korlátozás gyanánt adjuk meg. 1. példa A foszfátadagolás hatása kémiailag definiált közegben. Streptomyces fradiae NRRL B—3360-at tenyésztettünk az alábbi összetételű ferde agar táptalajon. „Ferde" táptalaj kukoricakeményítő aszparagin K2 HP0 4 agar csapvíz pH = 7,0 Mennyiség 10,0 g 1,0 g 1,0 g 20,0 g 1000 ml 10 15 20 25 30 35 40 Ezt a tenyészetet használtuk fel egy 40 ml következő összetételű inokulum-táptalajt tartalmazó 250 ml-es terelőlapos Erlenmeyer-lombik beoltására: 45 50 55 60 65 i) Inokulum-táptalaj Mennyiség kukoricakeményítő 20,0 g K2 HP0 4 0,3 g nátriumcitrát 4,0 g bakto-aszparagin 5,0 g DL-metionin 1,0 g mononátriumglutamát 1,0 g CaCl2 . 2H 2 0 0,5 g MgS04 . 7H 2 0 0,2 g FeS04 . 7H2 0 0,1 g 2 sz. nyomelemkeverék* 10 ml deszt. H2 0 1000 ml pH = 7,1 Edényzet és térfogat: 40 ml/terelőlapos 250 ml lombik *2. sz. nyomelemkeverék: Koncentráció: FeS04 . 7H2 0 1,0 g MnS04 . 4H 2 0 1,0 g CuCl2 . H 2 0 25 mg CaCl2 100 mg H3BO3 56 mg (NH4 ) 6 Mo 7 0 24 . 4H 2 0 19 mg ZnS04 . 7H2 0 200 ml deszt. H2 0 1000 ml g g Mennyiség 20,0 g 4,0 g 5,0 1,0 1,0 g 0,5 g 0,2 g 0,01 g 0,1 g 1000 ml Az inokulumlombikot két napon át 28 °C-on inkubáltuk egy 5 cm löketű, 220/perc fordulatszámú körrázógépen. 12 db 250 ml-es Erlenmeyer-lombikot készítettünk elő, amelyek mindegyike 30 ml, alábbi öszszetételű táptalajt tartalmazott: B) Termelő táptalaj kukoricakeményítő nátriumcitrát bakto-aszparagin DL-metionin mononátriumglutamát CaCl2 . 2H 2 0 MgS04 . 7H 2 0 FeS04 . 7H2 0 CaCl2 . 6H 2 0 deszt. H2 0 pH = 7,1 Edényzet és térfogat: 30 ml/250 ml-es lombik Ezután vizes K2 HP0 4 -oldatot adagoltunk a lombikokhoz oly módon, hogy a következő táblázatban feltüntetett K2 HP0 4 -végkoncentrációkat érjük el. Ezeket a lombikokat azután sterileztük, lehűtöttük és 1,0 ml, fent leírt módon előállított inokulummal oltottuk be. A beoltott lombikokat 28 °C-on inkubáltuk egy 5 cm löketű, 220/perc fordulatszámú körrázógépen. Egy lombikot háromnapi, egy másik lombikot négynapi inkubálás után vettünk le. A lombikok tartalmát 10 percen át 8500 ford./perc sebességgel centrifugáltuk és a felülúszót dekantáltuk. A felülúszót tesztorganizmusként Proteus vulgaris MB—838 alkalmazásával határoztuk meg. A 3., illetve 4. napi inkubálás után kapott fermentlevek vizsgálatának eredményeit a következőkben mutatjuk be:
