161651. lajstromszámú szabadalom • Eljárás P-alkilbenzolszulfonamid- származékok előállítására

21 161651 22 fonil]-2-imino-3-n-propil-imidazolidint 370 ml 2 n sósavoldatban oldunk, és az oldatot 6 óra hosz­szat forraljuk visszafolyató hűtő alatt. Azután a reakcióelegyet vákuumban bepároljuk szárazra és a kapott olajszerű maradékot etanolban old­juk. Hidegen kikristályosodik az l-[p-(2-amino­-etil)-benzolszulfonil]-2-imino-3-n-propiI-imid­azolidin-dihidroklorid, amely 255'—256°-on olvad. D2) 100 ml dimetilszulfoxid, 11,2 g porított ká­liumhidroxid, 23,65 g p-(2-amino-etil)-fenilszul­fonamid-hidroklorid — vö. E. Miller és mtsai, J. Am. Chem. Soc. 62, 2101 (1940) — és 16 g N-(2--klóretil)-N-propil-ciánamid elegyét 110° hőmér­sékletű olajfürdőben, keverés közben 1 óra hosz­szat hevítjük. Lehűlés után a reakcióelegyet víz­be öntjük. A kapott zavaros oldatot tömény nát­riumhidroxid-oldattal meglúgosítjuk, nátrium­kloriddal telítjük és metilénkloriddal háromszor extraháljuk. Az egyesített szerves fázist vízmen­tes nátriumszulfáton szárítjuk, szűrjük és a szűr­letet bepároljuk. A kapott olajszerű terméket (szabad bázis) alkoholban oldjuk és telített alko­holos hidrogénklorid-oldattal megsavanyítjuk. Lehűtés és esetleg éterrel történő hígítás hatá­sára kiválik az l-[p-(2-amino-etil)-f enilszulf onil]­-2-imino-3-propil-imidazolidin-dihidroklorid, amely 255—256°-on olvad. 16. példa 38,1 g l-[p-(2-amino-etil)-f enilszulf onil]-2--imino-3-izopropil-imidazolidin-dihidrokloridot 200 ml vízben oldunk és 300 ml 2 n nátrium­hidroxid-oldat hozzáadásával a bázist felszaba­dítjuk. A kivált bázist metilénkloriddal extra­háljuk, a metilénkloridos oldatot elkülönítjük, vízmentes nátriumszulfáton szárítjuk és 50,5 g trietilamint adunk hozzá. Az elegyhez szobahő­mérsékleten, 20 perc alatt hozzácsepegtetjük 7,9 g acetilklorid 100 ml metilénkloriddal készített oldatát. Az elegyet szobahőmérsékleten 1 óra hosszat keverjük, majd 100 ml 2 n nátrium­hidroxid-oldattal, azután kétszer 100—100 ml vízzel mossuk. A vizes fázisokat metilénklorid­dal kétszer extraháljuk; a metilénkloridos fázi­sokat egyesítjük, vízmentes nátriumszulfáton szárítjuk, szűrjük és a szűrletet bepároljuk. Ma­radékként 1-[p-(2-acetamido-etil)-f enilszulf onil]­-2-imino-3-izopropil-imidazolidint kapunk, amely etilacetátból történő átkristályosítás után 133— 135°-on olvad; hozam 84%. 17. példa 38,1 g l-[p-(2-amino-etil)-fenilszulfonil]-2--imino-3-izopropil-imidazolidin-dihidrokloridot 200 ml vízben oldunk, és 300 ml 2 n nátrium­hidroxid-oldat hozzáadásával a bázist felszaba­dítjuk. A kivált bázist metilénkloriddal extra­háljuk, A metilénkloridos oldatot vízmentes nát­riumszulfáton szárítjuk, majd 50,5 g trietilamint adunk hozzá. Az elegyhez szobahőmérsékleten, 20 perc alatt hozzácsepegtetjük 9,3 g propion­savklorid 100 ml metilénkloriddal készített olda­tát. Az elegyet szobahőmérsékleten 1 óra hosz­szat keverjük, majd 100 ml 2 n nátriumhidroxid­oldattal, azután 2x100 ml vízzel mossuk. A vi­zes fázisokat metilénkloriddal kétszer extrahál-5 juk. A metilénkloridos fázisokat egyesítjük, víz­mentes nátriumszulfáton szárítjuk, szűrjük és a szűrletet bepároljuk. Maradékként l-[p-(2-prop­iőnamido-etil)-f enilszulf onil]-2-imino-3-izo­propil-imidazolidint kapunk, amely etilacetátból 10 átkristályosítva 111—112°-on olvad; hozam 79%. 18. példa a) 38,1 g l-[p-(2-amino-etil)-fenilszulfonil]-2-15 -imino-3-izopropil-imidazolidin-dihidrokloridot 200 ml vízben oldunk és 300 ml 2 n nátrium­hidroxid-oldat hozzáadásával a bázist felszaba­dítjuk. A kivált bázist metilénkloriddal extrahál­juk, A metilénkloridos oldatot vízmentes nát-20 riumszulfáton szárítjuk, majd 50,5 g trietilamint adunk hozzá. Az elegyhez szobahőmérsékleten, 20 perc alatt hozzácsepegtetjük 10,7 g vajsavklorid 100 ml metilénkloriddal készített oldatát. Az ol­datot 1 óra hosszat keverjük szobahőmérsékleten, 25 majd 100 ml 2 n nátriumhidroxid-oldattal, azután 2x100 ml vízzel mossuk. A vizes fázisokat metilén­kloriddal kétszer extraháljuk. Az egyesített me­tilénkloridos fázist vízmentes nátriumszulfáton szárítjuk, szűrjük és a szűrletet bepároljuk. Ma-3,3 radékként l-[p-(2-butiramido)-fenilszulfonil]-2--imino-3-izopropil-imidazolidint kapunk, amely etilacetátból történő átkristályosítás után 139— 140°-on olvad; hozam 80%. A fent leírthoz hasonló módon állíthatjuk elő 35 38,1 g l-[p-(2-amino-etil)-f enilszulf onil]-2-imino­-3-izopropil-imidazolidin-dihidrokloridból az alább megadott másik kiindulóanyaggal az alább felsorolt további hasonló vegyületeket is: 10,7 g vajsavkloriddal az l-[p-(2-butiramido­-etil)-f enilszulf onil] -2-imino-3-izopropil­-imidazolidint, op. 139—140°; hozam 77%. 12,1 g n-valeriánsavkloriddal az l-[p-(2-valer­amido-etil)-fenilszulfonil]-2-imino-3-izopropil­-imidazolidint, op. 123—124°; hozam 69%. 10,5 g ciklopropánkarbonsavkloriddal az l-[p­-(2-ciklopropánkarboxamido-etil)-fenil­szulf onil] -2-imino-3-izopropil-imidazolidint, op. 114—116°; hozam 75%. go 15,5 g o-toluilkloriddal az l-<p-[2-(2-toluamido)­-etilJ-fenilszulfonil>-2-imino-3-izopropil­-imidazolidint, op. 132—134°; hozam 58%. 17,5 g o-klórbenzoilkloriddal az l-<p-[2-(2-klór­benzamido)-etil]-fenilszulfonil>-2-imino-3-izo-55 propil-imidazolidint, op. 132—134°; hozam 66%. 10,5 g 1-metakriloilkloriddal az l-<p-[2-(l­-metakrilamido)-etil]-f enilszulf onil)-2-imino-3--izopropil-imidazolidin-monohidrátot, op. 106— 107°; hozam 52%. 60 b) A kiindulóanyagként felhasználásra kerülő l-[p-(2-amino-etil)-f enilszulf onil]-2-imino-3--izopropil-imidazolidin-dihidróklorid kétféle el­járással állítható elő: bi) 35,2 g l-[p-(2-acetamido-etil)-feríilszulfonil]-65 -2-imino-3-izopropil-imidazolidint 370 ml 2 n só-

Next

/
Oldalképek
Tartalom