161550. lajstromszámú szabadalom • Eljárás étkezési gomba termesztésére
1S1S50 A találmány célja a hagyományos gombatermesztési módszerek említett hiányosságainak kiküszöbölése és olyan módszer létrehozásaV amelynek segítségével olyan helyeken is lehet étkezési gombát nagyüzemi módszerekkel termeszteni, ahol eddig az adottságok nem voltak biztosítva. A találmányi gondolat alapja az a felismerés, hogy a környezet kedvezőtlen adottságai kiküszöbölhetők azáltal, ha a termesztést fóliasátor alatt, illetve fóliazsákokban hajtjuk végre, és ezáltal a tényleges termesztés helyén lokálisan megteremtjük azokat a feltételeket, amelyek az étkezési gomba higiénikus és ugyanakkor könynyen kezelhető és terméshozam szempontjából kedvező körülményeit biztosítják. A fentieken túlmenően a találmány feladata a táptalaj forgatásának és komposztálásának újszerű intézkedéseivel, továbbá a fólia alatt a termesztés hőháztartásának javításával az étkezési gomba terméshozamának növelése, illetve a költségráfordításhoz viszonyítva az eddigieknél gazdaságosabb termesztés megvalósítása. A kitűzött célnak megfelelően a találmány szerinti eljárás étkezési gomba, főleg sampinyon termesztésére oly módon történik, hogy karbamid, ammóniumnitrát, gipszpor és kőpor adalékanyaggal kezelt lótrágyából táptalajt készítünk, amelyet kazlakba való fölhalmozás után a nitrogén eltávozásának megakadályozása érdekében műanyagból, pl. polietilénből készült fóliával takarunk be, a letakart kazlakat előnyösen háromnaponként legalább két héten keresztül egyszer átforgatjuk, majd újból kazlakba halmozzuk, ezt követően az így előkészített termőtalajt kettős falú, mesterségesen is szellőztetett fóliasátorban, célszerűen 25—30 cm vastagságú termőágyakká terítjük széjjel, a termőágyakat gombacsírával beoltjuk, az átszövetés ideje alatt a sátort óránként legalább egy légcserével szellőztetjük, és relatív páratartalmát 60—70% közötti szinten tartjuk, az átszőtt termőágyakat talaj és kőpor célszerűen 50—50%-os keverékével előnyösen 2—3 cm vastagságban letakarjuk, a letakarás után a sátort óránként legalább 3 légcserével szellőztetjük, és relatív páratartalmát 80—85% közötti szinten tartjuk, majd a termőtestek megjelenésekor a légcserét legalább óránként hatra, a relatív páratartalmat pedig legalább 90%-ra emeljük. A találmány szerinti eljárás egy másik kiviteli módjánál a táptalaj termőágyakká való szétterítése helyett fekete műanyag zsákokba, pl. polietilén fóliasátorba helyezzük, a táptalajt a gomba micéliumával átszövetjük, és a háztartásokban több héten át való szüretelés érdekében a fóliazsákokkal együtt hozzuk forgalomba. A termőágyakban való termesztés esetén a táptalaj előkészítésekor a lótrágyát 40—50 cm vastagsággal elterítjük, szétzúzzuk, fokozatosan vízzel locsoljuk, majd az adalékanyagokat fokozatosan és egyenletesen hozzákeverjük. A táptalajból függőleges oldalfalakkal bíró laza kazlakat képezünk, és a bennük lejátszódó kémiai, fizikai, illetve biológiai folyamatok kedvező körülményeinek biztosítása érdekében hőmérsékletét 65—70 °C alatti, előnyösen azonban 55 °C alatti szinten tartjuk. A táptalaj beoltását hármas kötésben, célsze-5 rűen 5x5 cm hálózatban dió nagyságú tépeteknek 2—2,5 cm mélységben való elhelyezésével végezzük. A táptalajt takaró talaj-kőpor keverékhez a talajt legalább két ásónyomnyi mélységből termeljük ki, és a kőporral való összeke-10 verés előtt — célszerűen a telepítést egy-két nappal megelőzően — előnyösen klórtartalmú fertőtlenítőszerrel, pl. nátriumhipoklorittal való fertőtlenítésnek vetjük alá. A termesztőhelyként használt fóliasátor belső 15 hőmérsékletét a gombacsírával való beoltáskor 22—25 °C-on tartjuk, ezt a hőfokot egy hét múlva kb. 20 °C-ra, a micéliumszálak összeérésekor kb. 18 °C-ra, az ágyak letakarásakor 15—16 °C-ra, a termőtestek megjelenésekor pedig 12—15 °C-ra 20 csökkentjük. A fertőzés megakadályozása érdekében a fóliasátor előtereit klórmészoldattal átitatott fűrészporral takarjuk le. Az eljárás megvalósításának célszerűen alkalmazható fóliasátor oly módon van kialakítva, 25 hogy vázszerkezeten nyugvó külső fala és belső fala van, ezek között legalább 50 mm vastagságú légréteg van, a sátor legalább 4 db szellőzőnyílással és legalább 2 db ajtóval van ellátva, a sátor falai fekete műanyag fóliából, pl. fekete po-30 lietilén fóliából készülnek, a sátor belsejében tárolóelemek, pl. polcok, világítótestek, talajhőmérők, léghőmérők, páratartalom-mérők és a légcserét biztosító szellőzőkürtőkbe beépített ventillátorok vannak elhelyezve. 35 A találmány szerinti eljárás étkezési gomba termesztésére elsősorban azért előnyös, mert lehetővé teszi étkezési gomba nagy terméshozamú, nagyüzemi és így gazdaságos termesztését olyan helyeken, ahol az eddig nem volt megvalósít-40 ható. Az eddig elvégzett kísérletek egyértelműen bizonyítják, hogy az általunk javasolt módon az étkezési gomba termesztése ugyanolyan egyszerűvé válik, mint bármilyen kertészeti növény termesztése, és ugyanakkor a műanyag fóliából 45 készült termesztősátornak nemcsak beruházási költsége olcsóbb, mint a hagyományos termesztőhelyiségeké, hanem üzemeltetése is lényegesen kevesebb anyagi ráfordítást igényel. A találmány szerinti eljárást közelebbről ki-50 viteli példa kapcsán világítjuk meg. A táptalaj alapanyagaként 100 m2 hasznos alapterületre vonatkoztatva 70 q lótrágyát alkalmaztunk, adalékanyagul pedig 0,3 q karbamidot, 2,5 q ammóniumhidrátot, 0,25 q gipszport és 1 q 55 kőport használtunk. A lótrágyát 40—50 cm vastagságban elterítve szétzúztuk és fokozatosan öntöztük. Miután kellően átnedvesedett, hozzáadagoltuk a fenti adalékokat. Ezt követően az így előkészített táptalajt 60 kazalba halmoztuk, melynek tetejét polietilén fóliával takartuk be. Tapasztalatunk szerint a fóliatakarás amellett hogy higiénikus, lényegesen jobban biztosítja a nitrogén eltávozását, mint a hagyományosan használt talajtakarás. 65 A táptalaj komposztálásánál ügyeltünk arra,
