161528. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szubsztituált cisz-6-fenil-1,2,3,4,4a,10b-hexahidro- 2-metil-benzo [c][1,6] naftiridinek előállítására

3 adott esetben szubsztituált fenilcsoportot hor­danak. A szerkezeti különbség következtében más a hatásuk is: gátolják a vérlemezkék agg­regációját, és így alkalmasak olyan betegségi tünetek elhárítására és gyógyítására, amelyek­ben tromboembolikus komplikációk jelentős sze­repet játszanak. A találmány szerinti eljárást például a követ­kezőképpen lehet végrehajtani: A II általános képletű amidot ciklizálás cél­jából foszforoxiklorid fölöslegével 60 °C és a reakciókeverék forráspontja közötti hőmérsék­leten melegítjük egy ideig, például 1—10 óra hosszat. Az eljárás egyik változata szerint a gyű­rűzárást foszforoxikloriddal vagy foszforpen­toxiddal végezzük iners oldószerben, például klórozott szénhidrogénben, mint amilyen a klo­roform, vagy ciklikus szénhidrogénben, mint amilyen a benzol, toluol, xilol vagy tetralin, ma­gasabb hőmérsékleten, előnyösen a reakcióke­verék forráspontján. Foszforoxiklorid vagy foszforpentoxid helyett kondenzálószerként számításba jöhetnek egyéb, a találmány szerinti, az ismert Bischler—Napie­ralski-féle módszer szerint végzett ciklizálá«ra alkalmas vegyszerek is, különösen polifoszfor­sav vagy foszforpentaklorid. A Bischler—Napie­ralski-módszerrel végrehajtott gyűrűzáró reak­ció nem változtatja meg a piperidingyűrű szub­sztituenseinek térbeli helyzetét, úgyhogy a ke­letkezett I általános képletű l,2,3,4,4a,10b-hexa­hidro-benzo[c] [l,6]naftiridin-származékok szte­rokémiája a 4a- é^ 1 Ob-helyzetekben (gyűrűkap­csoiódás) megegyezik a kiindulási vegyület szte­reokémiájával. A ciklizálási reakciók hozama 70—90%. Az Ib általános képletű vegyületekben a nit­rocsoport redukálása aminocsoporttá végrehajt­ható például vasforgáccsal sósav, például híg só­sav jelenlétében, adott esetben iners oldószerben, például kevés szénatomos alkoholban, mint az etanol, és magasabb hőmérsékleten, például a reakciókeverék forrási hőmérsékletén. Ä reduk­ciós reakciók hozama 60—80%. Az Id általános képletű vegyületek előállítá­sánál az aminocsoport acilezésére az Ic általá­nos képletű megfelelő aminoszármazékokat aci­lezőszerekkel, például karbonsavkloridokkal vagy -anhidridekkel kezeljük, adott esetben iners ol­dószerben és magasabb hőmérsékleten. Az acile­zés hozama 80—95%. Az I általános kéjletű vegyületek ismert mód­szerekkel tisztíthatók és elkülöníthetők. A sza­bad bázisokból savaddíciós sók állíthatók elő ismert módon, és az ellenkező irányú reakció is így hajtható végre. A II általános képletű vegyületek előállítha­tók példáu 1III általános képletű vegyületeknek — ebben a képletben R3 a fenti jelentésű, és a 3,4-helyzetek cisz-szubsztituáltak — IV általános képletű vegyületekkel — ebben a képletben R és R2 a fenti jelentésűek, és X klór- vagy bróm­atomot,, előnyösen klóratomot jelent — való re­agáltatásával. A reakció vizes oldatban alkáli-4 fémhidroxid jelenlétében (Schotten—Baumann­-eljárás) hajtható végre, vagy iners szerves ol­dószerekben, például egy ciklikus éterben, mint amilyen a dioxán, egy tercier szerves bázis, pél-5 dául piridin vagy trietilamin jelenlétében vé­gezhető. A II általános képletű amidokban — akárcsak a III általános képletű piperidilaminokban — a piperidingyűrű 3- és 4-helyén a szubsztituen-10 sek cisz-helyzetűek. A III általános képletű vegyületek például a következőképpen állíthatók elő: V általános képletű fenilecetsavakat — ebben a képletben R3 a fenti jelentésű — kevés szén-15 atomos alkilészterékké alakítunk, például a meg­felelő kevés szénatomos alkanol fölöslegével sav, például hidrogénklorid jelenlétében. A keletke­zett észtereket erősen bázikus kondenzálószer, például toluolban oldott nátriumetiTát jelenlé-20 tében az oxálsav kevés szénatomos dialkilész­tereivel reagáltatjuk. A kapott VI általános kép­letű vegyületeket — ebben a képletben Rí a fenti jelentésű és R6 és R 6 ' kevés szénatomos alkil­csoportot jelent — formaldehiddel, például vizes 25 formaimnál kezeljük alkáli-, például káliumkar­bonát jelenlétében. A reakciótermékeket ledesz­tillálva VII általános képletű femlakril^-óqy.le­reket kapunk — ebben a képletben R3 és R 6 a fenti jelentésűek. 30 A VII általános képletű fenilakrilsavésztere­ket metilaminnal kondenzáljuk, és a kondenzá­ciós termékeket savlekötő szer jelenlétében VIII általános képletű vegyületekkel — ebben a kép­o- létben Y klór- vagy brómatomot és R7 kevés szénatomos alkilcsoportot jelent — reagáltatjuk. Ekkor IX általános képletű vegyületeket ka­punk — ebben a képletben R3, Rg és R7 a fenti jelentésűek. A IX általános képletű vegyülete-40 ket azonban kialakíthatjuk úgy is, hogy a VII általános képletű fenilakrilsavakat X általános képletű aminosavészterekkel reagáltatjuk — eb­ben a képletben R7 a fenti jelentésű. A IX általános képletű vegyületeket erősen 45 bázikus kondenzálószerekkel, például toluolban oldott nátriumhidriddel melegítve kondenzáljuk, és a keletkezett terméket hidrolizálva és dekar­boxilezve például egy szervetlen sav vizes ol­datával, mint amilyen a 3—6 n sósav, melegítve, 50 a megfelelő XI általános képletű megfelelő pi­peridonokhoz jutunk — ebben a képletben R3 a fenti jelentésű. A XI általános képletű piperidonokat hidroxil­amin-hidrokloriddal reagáltatjuk, és a keletke-55 zett oximokat például fémkatalizátor, mint a Raney-nikkel, jelenlétében hidrogénezve vagy komplex alkálifémhidridekkel, például lítium­alumíniumhidriddel vagy fémnátriummal kevés szénatomos alkanolban redukálva előállítjuk a 60 megfelelő piperidilaminokat. Az eljárás egyik változata szerint a IX általános képletű pipe­ridonokat ammónia jelenlétében, például eta­nolos ammóniaoldatban Raney-nikkel jelenlé­tében magasabb hőmérsékleten és fokozott nyo-65 máson katalitikusan hidrogénezzük, amikor a 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom