161486. lajstromszámú szabadalom • Eljárás triciklikus vegyületek előállítására

9 zációja a reakció-sorozat egyik kulcsiépése. A végső szteroid-szerkezet kritikus C/D gyűrűjé­nek specifikus sztereokémiái indukciója ennél»a kondenzációnál jelentkezik. A kondenzációs ter­mékek (azaz (Illa—1) és (IIFa—1) képletű die­nol-éterek) a 3 és 6a helyzetben két aszimmetria­centrumot tartalmaznak és így két racemát vagy négy optikailag aktív antipód létezhet. A talál­mányunk szerinti kondenzációs reakció eredmé­nyeként racém (IX—1) általános képletű kiin­dulási anyagok felhasználása esetén a két lehet­séges (Illa—1) általános képletű racemát közül azonban túlnyomórészt csak az egyik keletke­zik. Racém szteroid-végtermék szintézise esetén mindkét racemát felhasználható. Amennyiben optikailag aktív (IX'—2) és (IX'—3) képletű ki­indulási anyagot alkalmazunk, főként egyetlen (IH'a—1) képletű optikai antipód keletkezik. (IX'—3) általános képletű vegyületek felhaszná­lása esetén a reakció specifikussága nagyobb, mint (IX'—2) általános képletű vegyületek ese­tében és a nyers reakciótermék átkristályosítása útján a kívánt optikai antipódot nagy tisztaság­ban kapjuk. A H-lépésnek a reakciósorozatba történő beiktatását a fenti tényező is indokolja. Azt találtuk, hogy 6-R-sztereokonfigurációjú (IX'—2) vagy (IX'—3) általános képletű vegyü­letekből kiindulva a kívánt, 6aS(6a/?)-sztereo­konfigurációjú (IIFa—1) általános képletű opti­kailag aktív antipódot kapjuk. A találmányunk szerinti szintézis során a kívánt 13 ß-sztereo­konfigurációjú szteroidok előállításához (IIFa— 1) általános képletű antipódból indulhatunk ki, melyet valamely (IX'—2) vagy (IX'—3) általá­nos képletű antipódból készíthetünk; ez utóbbi antipódokat valamely racém (IX—1) képletű ra­cém amin rezolválásával állíthatjuk elő. A talál­mányunk szerinti kondenzációs reakciónál be­következő egyedülálló aszimmetrikus indukció segítségével végtermékként könnyen egyetlen optikai antipódot kapunk. A (IIFa—1) általános képletű dienol éternek az egyedülálló aszimmet­rikus indukció mellett történő egyidejű képző­dése a szintézis különös előnye. A (Illa—1) általános képletű ketodiéneket (mely képletben R1 és m jelentése fent meg­adott) könnyen a megfelelő (Illa—3) általános képletű 1 /í-alkoholokká valamint észtereikké és étereikké, továbbá (Illa—4) általános képle­tű, a 7a-helyzetben alifás szénhidrogén-csoport­tal helyettesített 7/?-hidroxi-származékaikká, észtereikké és étereikké alakíthatjuk (mely kép­letben R1 , R 7 és m jelentése a fent megadott). A (Illa—3) és (Illa—4) általános képletű vegyü­letek a (Illa—2) általános képletű vegyületek alváltozatai. A (Illa—1) általános képletű vegyületeknek a (Illa—3) általános képletű vegyületekké történő redukcióját oly módon végezzük el, hogy a ke­tont alkohollá redukáljuk, majd kívánt esetben észterezzük vagy éterezzük. A redukálószereket és a reakciókörülménye­ket oly módon kell megválasztanunk, hogy csak a*7-keto-csoport redukálódjék, míg a ciano-cso­port az oldallánchan ne szenvedjen átalakulást. 10 A redukciót fémhidridekkel végezhetjük el. Elő­nyösen alkálifémbórhidrideket (pl. nátriumbór­hidridet), alkoxi-csoporttal helyettesített alkáli­fémbórhidrideket (pl. trimetoxi-nátriumbórhid-5 ridet) vagy alkoxi-csoporttal helyettesített komplex fémhidrideket (pl. Utium-alumínium­-tri-tercier-butoxihidridet) alkalmazhatunk. A reakciót bármely megfelelő reakcióközeg­ben elvégezhetjük. E célra étereket (pl. dieül-10 étert vagy tetrahidrofuránt), vizet, kisszénatom­számú alkanolokat (pl. metanolt), N,N-di-(kis­szénatomszámú)-alkil-(kisszénatomszámú)-alka­noilamidokat (pl. N,N-dimetilformamidot) vagy aromás aminokat (pl. piridint) alkalmazhatunk. 1$ Bizonyos esetekben a reakció-komponensek ol­dódásának elősegítésére további oldószerként szénhidrogének (pl. benzol) alkalmazása szüksé­ges. A többi reakciókörülmény nem döntő jelen-20 tőségű tényező, azonban a redukciót előnyösen alacsonyabb hőmérsékleten (azaz szobahőmér­séklet alatt végezhetjük el. Általában kb. 0 C° és szobahőmérséklet közötti hőmérsékleten dol­gozhatunk. 25 A szabad alkoholt a reakcióelegyből savas ke­zelés után nyerhetjük ki. Az alkoholt önmagá­ban ismerj módon észterezhetjük pl. oly módon, hogy báziskatalizátor jelenlétében karbonsavha­logeniddel vagy karbonsavanhidridekkel reagál-30 tatjuk. E célra szervetlen bázisokat (pl. nátrium­hidroxidot vagy káliumhidroxidot) és szerves bázisokat (pl. nátriumalkoholátot) vagy amino­kat (pl. tercier aminokat, különösen piridint vagy pikolint) alkalmazhatunk. 35 Az alkoholt önmagában ismert módon olefin­nel (pl. izobutilénnel) vagy 2,3-dihidro-piránnal savkatalizátor jelenlétében étezerhetjük. Savka­talizátorként előnyösen ásványi savakat, szerves szulfonsavakat és Lewis-savakat alkalmazha-4» tunk. A (Illa—1) általános képletű keto-diéneknek a (Illa—4) általános képletű vegyületekké tör­ténő átalakítását oly módon végezhetjük el, hogy a keto-diént valamely szerves magnézium-45 halogeniddel (pl. metilmagnéziumkloriddal vagy vinilmagnéziumkloriddal) vagy alifás-alkálifém vegyülettel (pl. metillítiummal, nátriumacetilid­del, káliumacetiliddel stb.) reagáltatjuk. Megjegyezzük, hogy amennyiben e lépés so-50 rán a molekulába alkenil- vagy alkinil-csoportot viszünk be, úgy e telítetlen csoportok a későbbi hidrogénezési lépések során a megfelelő alkil­csoportokká redukálódnak. Ismeretes, hogy a szerves magnéziumhaloge-55 nidek és alifás alkálifémvegyületek nitril-cso­portokra könnyen addicionálódnak. A (Illa—1) általános képletű vegyületek oldallánca nitril­csoportot tartalmaz. Azt találtuk, hogy az addí­ció meglepő módon szelektíven a 7-keto-csopor-60 ton játszódik le, amennyiben a reakciót gondo­san betartott körülmények között végezzük el. A reakciót éter es közegben (pl. etiléterben vagy tetrahidrofuránban) végezhetjük el. Alki­nil-alkálifémvegyületek esetében különösen elő-65 nyösen folyékony ammóniában dolgozhatunk. A 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom