161466. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezések szines televízió adóberendezéshez és vevőkészülékhez
161466 6 színességvivőnek a fázisa minden aktív soridőtartam elején meghatározott; a segédvivő ezután alá van vetve diszkrét fáziseltolásoknak; például a segéd vivő fázisban 180°-kal eltoljuk egy aktív sor-időtartam alatt háromszor egymást követő sor-időtartam keretében és másrészt 180°-kal eltoljuk minden aktív sor-időtartam alatt két egymást követő aktív rész képintervallum egyike alatt. A sor aktív időtartamán értjük azt a teljes időtartamot, amely két egymást követő sorkioltási időszak között telik el. A félkép aktív tartama alatt azt az időszakot értjük, amely két egymást követő félképkioltó intervallum között van. A fent említett fáziseltoló áramkörnek az a hatása 625 soros, félképes letapogatással felbontott kép esetén, hogy a színsegédvivő fázisai között a kép szomszédos sorainak kezdetén és ennek megfelelően ugyanazon Ai (i = 1 vagy 2) színjel átvitelekor ellentétes fázisok vannak és ez a színsegédvivő láthatóságát kielégítő módon csökkenti. Egy a szín jelek zaj elleni védelmére szolgáló kapcsolási megoldásnál ún. kódoló szűrőt használnak, amelynek erősítési karakterisztikája igen nagy mértékben növekszik a színsegédvivő — az ismert megoldásoknál egyetlen nyugalmi frekvenciájának megfelelő Fc frekvencia két oldalán, és adásnál a kódoló szűrő bemenetére vezetik a modulált színsegédvivőt. Azután a színsegédvivőt világosság jellel és szinkronizáló jelekkel összegezik, hogy az adó által kisugárzandó összetett videojelet kialakítsák. Vételnél a videojelből kiemelt színsegédvivőt ún. dekódoló szűrőre vezetik, amely a kódoló szűrő által okozott amplitúdó torzítást és fázistorzítást kompenzálja és ezért olyan G(F) erősítési karakterisztikája van, amely a kódoló szűrő karakterisztikájának az inverze és maximális erősítése a segédvivő nyugalmi frekvenciájánál van. Az At és A 2 színjelek oly módon ismétlődnek, hogy egyidejűek és két elkülönített útvonalra irányítottak. Előnyös, ha ez az ismétlés és irányítás a színsegédyivő frekvencián történik és az Aj és A2 szín jeleket a megfelelő két frekvencia demodulátoron kapják, majd utókiegyenlítik őket. Megállapítottuk, hogy általánosságban előnyös, ha a kódoló szűrő karakterisztikájának minimumát eltoljuk és következésképpen a dekódoló szűrő karakterisztikájának maximumát is, a színsegédvivő nyugalmi frekvenciájához viszonyítva, azon pillanatnyi frekvencia felé, amely megfelel az R—Y szín jel algebrai maximális értékénél a két színjel közül a nagyobb értéket adó jel átvitelének — nem számítva az előkiemelési csúcsokat, amelyek nem jutnak bele az egyenletes színes felületbe. Ezen példa részletesebb vizsgálatánál, amelynél At = (R—Y)/iq és A 2 = (B—Y)/K 2 , azt lehet megállapítani, hogy ezt az eltolást az alaösonyabb vagy magasabb frekvenciák felé asze-10 rint kell végezni, hogy iq értéke negatív vagy pozitív. Ennek az intézkedésnek értelmét a következőképpen lehet magyarázni. A színcsatorna zaj elleni védelmére szolgáló kapcsolási elrendezést az „előkiemelés — kódolás" műveletek alkotják, adásnál és a vételnél az ennek megfelelő „dekódolás — utókiegyenlítés" műveletek szerepelnek; a „kódolás" kifejezés a modulált segédvivő áthaladását jelenti a „kódoló" szűrőn keresztül, míg a „dekódolás" kifejezés a segédvivő áthaladását jelenti a „dekódoló" szűrőn át. 15 Ami a hasznos jelet illeti, az előkiemelés és utókiegyenlítés kompenzálják egymást ugyanúgy, mint a kódolás és dekódolás. Azonban az átvitel közben bekerült zaj csökken annak a két „ablak"-nak a következtében, amelyeket a zaj spektrumában a dekódoló szűrő és az utókiegyenlítő szűrő képeznek. A zaj elleni védelem, amelyet kapunk, nem egyenletes á különböző színeknél (amelyeket ezek fényessége és színessége jellemez). Valójában a szűrők hiányában a zaj energia sűrűsége — statisztikusán kifejezve — egyenletes a segéd vi vő frekvenciáján. De amint a frekvencia moduláció egy jól ismert tulajdonságából következik, a zajnak ez az egyenletes energia spektruma parabolikus eloszlásúvá alakul a demodulált jelnél és a zajenergia sűrűsége a frekvencia négyzetével növekszik. Az utókiegyenlítő szűrő, amelynek az erősítése csökken a frekvencia növekedésével, ellensúlyozza a zajnak ezt a növekedését a magasabb videofrekvenciákon Mindazonáltal az itt vizsgált alkalmazásnál ez a kompenzálás nem lehet olyan hatásos, mint amilyen kívánatos volna, mert ez nagymértékben megnövelt előkiemelési arányt hozna magával és ellenhatásként a színsegédvivő útvonal sávszélességeinek megengedhetetlen bővülését eredményezné. Azonban az utókiegyenlítő szűrő hatásához hozzáadódik a dekódoló szűrő hatása, amely 45 csökkenti a zajt a színsegéd vi vő frekvenciáján és ellenhatásként a videofrekvencián is. Ami a demodulált jelre vonatkozó zajcsökkenést illeti, kimutatható, hogy az F frekvencia függvényében változó G teljesítményerősítésű, 50 tehát G (F) karakterisztikájú dekódoló szűrő hatása a színsegédhordozó pillanatnyi F{ frekvenciájánál olyan a demodulált jelre ható és g{ (f) karakterisztikájú szűrőnek a hatásához hasonlítható, amelynél g^ teljesítményerősítés az f 55 frekvencia függvényében eleget tesz az alábbi egyenletnek: 20 25 30 35 g, (f) = G(Fj +f) + G(Fr — f) 60 A dekódoló szűrő hatása ebben a tekintetben tehát szelektív F{ függvényében és következésképpen a moduláló jel értékének függvényében és eltolván a dekódoló szűrő karakteriszti-65 kajának maximumát, előnyben lehet részesí-3
