161457. lajstromszámú szabadalom • Eljárás az aromás gyűrűben helyettesített aralifás aminoketonok előállítására

3 161457 . 4 A találmány szerint előállítható vegyületek farma­kológiailag hatásosak és így gyógyszerként kerülhetnek alkal­mazásra. Hatás-spektrumuk az antiflogisztikus (gyulladás­gátló), analgetikus (fájdalomcsillapító), antipiretikus (láz­csökkentő), broncholitikus hatásokat, valamint a szívre illetve vérkeringésre gyakorolt hatást foglalja magában. Különösen a szívre illetve vérkegjngésre gyakorolt hatás mellett erős gyulladásgátló hatás is megfigyelhető, pl. az oly vegyületeknél, amelyek R, helyén acilamino-csoportot tartal­maznak. Erős gyulladásgátló hatásúak az oly vegyületek is, amelyekben az R, acilcsoport valamely telítetlen savból származik, valamint azok, amelyekben az Y csoport hidroxil­csoporttal van helyettesítve. Ugyancsak határozott gyulladás­gátló hatás mutatkozik az oly vegyületeknél, amelyekben a^ R6 és R 7 helyettesítők egyike pl. hidroxilcsoport, különösen amennyiben ez a para-helyzetben áll. Más vegyületek bronholitikus is szívre illetve vérkerin­gésre ható tulajdonságúak és fellett - ha rendszerint csekélyebb mértékben - gyulladásgátló hatásuk is van. Az ilyen vegyületek példáiként többek között az R, helyén aciloxi-csoportot tartalmazó vegyületek említhetők. Az új vegyületek a találmány értelmében olymódon állíthatók elő, hogy a) valamely (II) általános képletű vegyületet egy (III) általá­nos képletű vegyülettel - e képletekben Ar, Y és R,, R,, Rj, R4, R 5 , és R 6 és R 7 jelentése a fentivel egyező -reagáltatunk formaldehid vagy valamely formaldehidet szolgáltató anyag jelenlétében, vagy b) valamely (IV) általános képletű vegyületet vagy egy ennek megfelelő (V) általános képletű Mannich-bázist - ahol Ar és Rj, R5, R, és R 4 jelentése a fentivel egyelő, R, és R, pedig rövidszénláncú alkilcsoportokat vagy a két jel együtt egy gyűrűvé záródó alkilénláncot képvisel, — egy (III) általános képletű vegyülettel - ahol R5, R 6 , R 7 és Y jelentése a fentivel egyező - reagáltatunk, vagy c) valamely (VI) általános képletű vegyületet egy (VII) általános képletű vegyülettel - e képletekben Ar, X, Y és R,, R3, R 3 , R 4 , R 6 és R, jelentése a fentivel egyező, Z és W pedig egymástól különböző jelentésűek és/vagy halo­génatomot, vagy egy -NHR, csoportot jelenthetnek — reagáltatunk valamely bázisos szer jelenlétében, vagy d) valamely (VIII) általános képletű vegyületben - ahol Ar, X, Y és R,, Rj, R3, R„, R 5 , R 6 és R, jelentése a fentivel egyező - a C-C kettőskötést redukáljuk, vagy e) valamely (I) általános képletű vegyületben, ahol R, nitrocsoportot képvisel, Ar, X, Y és R,, R,, R4, R 5 , R« és R, pedig a fenti jelentésűek, legalábbis az R, helyén | álló nitrocsoportot aminocsoporttá redukáljuk, majd ezt acilezzük, vagy pedig f) valamely oly (I) általános képletű vegyületben, ahol R, hidroxil-, hidroxialkil-, amino- vagy monoalkilamino-cso­portot képvisel, Ar, X, Y és R,, R3, R 4 , R 5 ,R 6 és R 7 pedig a fenti jelentésűek, legalábbis az R. csoportot aclezzük, és adott esetben a fenti eljárásmódok bármelyike szerint kapott vegyületben egy vagy több oxocsoportot hidroxil­csoporttá redukálunk és/vagy adott esetben további hidroxil­illetve aminocsoportokat acilezünk. A találmány szerinti eljárással előállított vegyületek ismert módszerekkel alakíthatók sókká. Sóképző anionként az ilyen célra ismeretes és gyógyászati célokra alkalmas savgyökök jönnek tekintetbe. Az a) eljárás-változat rendszerint 20 C° és 150 C° közötti hőmérsékleten folytatható le. Oldószerként e reakcióhoz pl. alkoholok, dioxán, jégecet és hasonlók alkalmazhatók. A b) eljárásmód szerinti reakciót általában valamely telítetlen keton alkalmazásával, O C° 80 C° közötti hőmér­sékleten, a reakció szempontjából közömbös oldószer, pl. éter, aceton, dioxán vagy kloroform jelenlétében folytatjuk le rn^4Tüé£fékiKr' (V) általános képletű Mannich-bázis alkalmazása esetén areakcióhőmérséklet 30 C° és 120 C° között lehet, oldószerként pedig pl. víz, vizes alkohol, vagy pedig valmely kétfázisú rendszer, mint víz/benzol vagy víz/toluol jöhet tekintetbe. A c) eljárás-változat esetében a reakcióhőmérséklet 20 C° és 140 & között lehet és a reakciót oldószerben vagy szuszpendálószerben, pl. valamely alkoholban, éterben, dimetilformamidban, dimetilszulfoxidban vagy hasonlóban folytatjuk le. Bázisosi szerként pL alkálifém-alkoholátok, alkálifém-amidok, alkálifém-karbonátok, tercier aminők stb. 5 alkalmazhatók. A d) eljárásmód esetében a C=C kettőskötés redukálása valamely szokásos szerves oldószerben, katalitikus hidrogé­nezésseL platinatartalmú katalizátor, mint fémplatina, plati­naoxid, aktivszénre felvitt platina-katalizátor stb. jelen-10 létében, mérsékelten felemelt hőmérsékleten történhet. Álta­lában a 30 C° és 70 C° közötti hőmérséklettartományban . dolgozunk; különösen előnyösek a 30 C° és 50 C° közötti hőmérsékletek. A hidrogénezés a légköri nyomás és körül­belül 20 atm. közötti nyomáson folytatható le; általában 15 elegendő légköri nyomás alkalmazása. Előnyösen poláros oldószert alkalmazunk. A hidrogénezést addig folytatjuk, míg a kettőskötés telítésére szükséges hidrogénmennyiség fel­vételre nem került Az e) eljárásmód szerinti redukció pL hidrogénnel, katali-20 zátor, mint palládium, platinaoxid, Raney-nikkel stb. jelen­létében, 20-100 C° hőmérsékleten, légköri nyomáson, oldó­szerben, pl. valamely alkoholban, alkohol/víz elegyben vagy jégecetben folytatható le: történhet a redukció naszcens hidrogén - pL cink/sósav, vas/sósav - alkalmazásával is. 25 A hidroxü- és/vagy aminocsoportok acilezése a szokásos' módon, valamely megfelelő savval vagy funkcionális sav­származékkal, pL savhalogeniddel, savanhidriddel, sav­amiddal, észterrel vagy keténnel történhet. A reakció oldó­szer alkalmazásával vagy anélkül O C° és 300 C° közötti 30 hőmérsékleten folytatható le. Ha acilezó'szerként szabad savat alkalmazunk, akkor rendszerint 100 C°-nál magasabb hő­mérsékleten kell dolgozni. Oldószerként pl. alkoholok, aro­más szénhidrogének, dioxán, tetrahidrofurán, alifás éterek, dimetilszulfoxid, alifás ketonok, N-metil- pirrolidon, szulfo-35 Ián stb. alkalmazhatók. Olykor ajánlatos ennél az eljárás­módnál is bázisos szereket, mint alkálifém- vagy alkáuföld­fém-hidroxidokat, -alkoholátokat, -karbonátokat vagy -acetá­tokat, tercier aminokat, piridint adni a reakcióelegyhez. Ha acilezőszerként keténeket, észtereket vagy szabad savakat 40 alkalmazunk, akkor nincs szükség bázisos szerek hozzá­adására. A hidroxil- illetve aminocsoportok a molekulában elfog­lalt helyzetüktől függően különböző méretű reakció­képességet mutatnak. Ez lehetővé teszi egyes ilyen csoportok 45 szelektív acilezését is. Legkönnyebben az aromás amino­csoportok acileződnek. Az ilyen aminocsoportok szelektív acilezését pl. olymódon érhetjük el, hogy a vegyületet valamely, a reakció szempontjából közömbös oldószerben, pL éterben, acetonban, dimetilformamidban stb., ekvivalens 50 mennyiségű savlekötoszer, pl. piridin, trietilamin stb. vagy hasonlók hozzáadásával vagy enélkül, alacsony, pl. O C° és 20 C° közötti hőmérsékleten ekvimolekuláris mennyiségű sav­kloriddal vagy savanhidriddel reagáltatjuk. Az aromás aminocsoportok es aromás hidroxilcsoportok 55 acilezése céljából a vegyületet pl. a számított mennyiségű savkloriddal reagáltatjuk vizes alkálifémhidroxid jelenlétében O-30 C hőmérsékleten, vagy pedig egyenértékű mennyiségű savkloriddal vagy savanhidriddel, oldószerben, pl. éterben, dioxán ban vagy dimetilformamidban, savlekötoszer, pl. 60 piridin vagy trietilamin feleslegének jelenlétében, pl. 0-30 C° hőmérsékleten folytatjuk le a reakciót. Erélyesebb reakciókörülmények között a nem aromás kötésű hidroxilcsoportok is acilezhetők. Ebből a célból pl. savklorid vagy savanhidrk? feleslegét alkalmazzuk, oldó-65 szerben, pL dioxánban vagy kloroformban, savlekötoszer, pl. piridin vagy trietilamin feleslegének jelenlétében, vagy pedig piridin oldószerként való alkalmazásával vagy oldószer nélkül, magasabb, célszerűen 40 C és 140 C° közötti hőmérsékleten. Az oxocsoportok redukálása hidrogénnel, katalizátor, mint 70 palládium, platinaoxid vagy Raney-nikkel jelenlétében, 20-100 C° hőmérsékleten, 1-50 atm nyomáson, oldó­szerben, mint alkoholban, jégecetben stb. folytatható le. Kémiai redukálószerként hidridek, különösen alkáli­hidridek és komplex alkálihidridek, mint nátriumbórhidrid, 75 litium-aluminiumhidrid stb., továbbá alkoholátok, mint 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom