161424. lajstromszámú szabadalom • Vízben oldódó bevonószerek
3 161424 4 aldehid-fenol kondenzációs termékek kíséretében, továbbá adott esetben C) valamely legalább két hidroxilcsoportot tartalmazó, 50 és 2000 közötti molekulasúlyú polihidroxi-vegyület, és adott esetben D) valamely formaldehidből karbamidokkal és/vagy aminotriazinokkal képezett és adott esetben éterezett kondenzációs termék. Ezek a komponensek 150 °C hőmérsékletig menő óvatos kondenzáció útján egymással is kémiai kötésbe hozhatók, ami különösen olyan esetekben előnyös, amikor a ,,B", ,,C" és ,,D" komponens vízben csak korlátozottan vagy egyáltalán nem oldódik. A találmány szerinti kötőanyagok pigmentált vagy pigmentálatlan alakban, bármilyen szokásos felviteli eljárással alkalmazhatók. Különösen anódos leválasztás esetén mutatnak az így felvitt bevonatok az eddigi ilyen termékekét felülmúló korrózióvédelmet, sópermet vagy ipari légkörök behatásának kitett mintákon. Különös előnyként említhető, hogy ezek a bevonatok ezt a jó védőhatást előzetesen nem kezelt acélfelületeken is kifejtik. Ezáltal elhagyhatók a lakkozott fémtárgyak sorozatban történő előállítása esetén a körülményes foszfatálási és kromatálási műveletek. A ,,B" komponens stabilizálja a kötőanyagot az oxidációs hatásokkal szemben, kezdetben késlelteti a bevonat felületi száradását és ezáltal biztosítja az ilyen kötőanyagokkal készített bevonatok száradásának kedvezőbb lefolyását és a bevonat tökéletesebb átkeményedését. „A" komponensként pl. dién-polimerizátumok maleinsavval, maleinsavanhidriddel, maleinsavfélészterekkel, maleinsavmonoamiddal vagy itakonsavval képezett reakciótermékei alkalmazhatók. A találmány céljaira alkalmas dién-polimerizátumok a következő diénekből készíthetők: 1,3--butadién és/vagy 2-metilbutadién-l,3 és/vagy 2,3-dimetilbutadién-l,3 és/vagy kloroprén, adott esetben más elegypolimerizációra alkalmas monomerekkel, mint sztirollal, alfa-metilsztirollal, orto-, méta- vagy para-klórsztirollal, vinilnaftalinnal, vinilciklohexánnal, vinilciklohexénnel, vinilacetáttal, (met)akrilsavészterekkel, (met)akrilnitrillel kombinálva. Ezek molekulasúlya 200 és 20 000 között lehet; az ilyen termékek túlnyomórészt izolált kettős kötéseket tartalmaznak, amelyek adott esetben részlegesen hidrogénezhetők. A dién-homopolimerizátumok és -kopolimerizátumok előállítási módja önmagában ismeretes. „B" komponensként rezolkarbonsavak alkalmazhatók, amelyeket formaldehid fenolkarbonsavakkal, mint 2-(4-hidroxifenil)-2-(karbetoxifenil)-propánnal vagy 4,4-bisz-(4-hidroxifenil)-valeriánsavval való kondenzációja útján ismert módon állíthatunk elő, adott esetben a metilolcsoportok részleges vagy teljes éterezése után. Formaldehid fenolokkal, mint p-terc.butilfenollal vagy 2,2-bisz-(4-hidroxifenil)-propánnal, adott esetben rövid szénláncú alkoholokkal történő éterezés után nyert kondenzációs termékei is felhasználhatók a fentiekkel kombinálva. 5 ,,C" komponensként oly vegyületek alkalmazhatók, amelyek a keményítési hőmérsékleteken oly kevéssé illékonyak, hogy közreműködhetnek a keményített bevonat kialakításában. Az ilyen célra tekintetbe jövő szerves vegyületek példái -10 ként a következők említhetők: etilénglikol, propilénglikol, butilénglikol, neopentilglikol, glicerin, trimetilolpropán, pentaeritrit, a difenilolpropán-éterek epiklórhidrinnel képezett, epoxicsoportoktól mentes származékai, pl. zsírsavakkal 15 képezett részleges észterei, továbbá aminoalkoholok, pl. trietanolamin, N,N,N',N'-tetrakisz-(2--hidroxipropil)-etiléndiamin, hidroxilcsoportokat tartalmazó polimerizátumok, amelyek pl. allilalkohol vagy (met)akrilsav-monoetilénglikolészter 20 adott esetben más etilénszerűen alfa-béta-telítetlen monomerekkel [mint sztirollal, viniltoluollal, (met)akrilsavészterekkel, vinilacetáttal, (met)akrilamiddal vagy (met)akrilnitrillel] történő kopolimerizációja vagy etilénoxid előzetesen kialakí-35 tott karboxilcsoport-tartalmú polimerizátumokkal való reagáltatása útján nyerhetők. Ezen túlmenően, különleges tulajdonságokat mutató ter« mékeket kapunk, ha a polihidroxil-vegyületeket részlegesen reagáltatjuk izocianátokkal oly mó-30 don, hogy az így kapott ,,C" komponens még legalább két hidroxilcsoportot tartalmazzon. A nagyobb molekulájú ,,C" komponenseket azok elégtelen vízoldhatósága esetén az „A" és/vagy ,,B" és/vagy ,,D" komponensekkel tör-35 ténő óvatos előkondenzáció útján oly termékekké alakíthatjuk, amelyek bázisokkal való semlegesítés után vízben tisztán oldódnak. ,,D" komponensként formaldehid karbamiddal, tiokarbamiddal, melaminnal, benzoguanaminnal 40 stb. képezett, rövid szénláncú alkoholokkal részlegesen vagy teljesen éterezett kondenzációs termékeit alkalmazhatjuk. Az ilyen aminoplaszt-komponensek alkalmazásával csökkenthetjük a termék beégetési hőmérsékletét. 45 A találmány szerinti termékek semlegesítésére alkalmas bázisok az ammónia mellett primer, szekunder vagy tercier alkilaminok, pl. propilamin, izopropilamin, butilamin, amilamin, dietil-50 amin, diizopropilamin, dibutilamin, morfolin, piperidin, trimetilamin, trietilamin, továbbá alkanolaminok, pl. diizopropanolamin, dimetiletanolamin, valamint alkilénpoliaminok, pl. etiléndiamin, dietiléntriamin, trietiléntetramin stb. lehet-55 nek. A találmány szerinti kötőanyagok elektroforézissel felvitelre kerülő lakkokban történő alkalmazása esetén a semlegesítéshez alkálifémés/vagy alkáliföldfém-hidroxidok, valamint olyan 60 savakkal képezett alkálifém- és/vagy alkáliföldfém-sók alkalmazhatók, amelyek disszociációs állandója kisebb, mint a találmány szerinti műgyantáké, amennyiben az említett vegyületek ezekkel a műgyantákkal, adott esetben a vizet