161379. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés az előtolás digitális vezérlésére interpolátoros numerikus folytonos pálya vezérlésekben

161379 4 számára a folytonos numerikus pályavezér­lésekben, amellyel az interpolator számolási sebességét az interpolálandó görbe emelkedé­si szögének megfelelően változtatjuk. A digitális előtolásvezérlés találmány sze­rinti kapcsolási elrendezésénél ezt a feladatot úgy oldjuk meg, hogy egy interpolá tornak X tengelyre vonatkozó kimenő értékeit egy első számláló bemenetére vezetjük, míg az Y ten­gelyre vonatkozó kimenő értékeit egy máso­dik számláló bemenetére vezetjük, és az első számláló számlálófokozatainak kimenetei az első számláló minden számlálófokozatához rendelt első logikai ÉS-kapuk mindenkori első bemenetére vannak vezetve, továbbá a második számláló számlálófokozatához ren­delt második logikai ÉS-kapuk mindenkori első bemenetére vannak kapcsolva, továbbá hogy az első számlálónak „számlálási végál­lás elérve" kimenete a második ÉS-kapu ösz­szes második bemeneteivel van összekötve, míg a második számláló „számlálási végállás elérve" kimenete az első ÉS-kapu összes má­sodik bemeneteihez párhuzamosan csatlako­zik, továbbá hogy az első és második logikai ÉS-kapu kimenetei, amelyeknek első beme­netei ugyanazzal a számlálófokozattal van­nak összekötve, egy logikai VAGY-kapu egy­egy bemenetére vannak kötve, amely logikai VAGY-kapu kimenetei egy összehasonlítókör első bemeneteivel vannak összekötve, továb­bá egy tetszőleges tárolónak kimenetei, amely tárolóban összehasonlító értékek van­nak tárolva, egy-egy ÉS-kapu első bemene­tére vannak vezetve, míg ezen ÉS-kapu má­sodik bemenetére egy-egy a többi impulzus­hoz képest időben eltolt impulzus van ve­zetve, továbbá hogy az ÉS-kapuk kimenete további logikai VAGY-kapun keresztül egv­részt az összehasonlító második bemenetei­vel, és párhuzamosan egy további — har­madik — logikai ÉS-kapu első bemeneteivel vannak összekötve, míg a harmadik logikai ÉS-kapu második be'menetei az összehason­lító kör kimenetével vannak összekötve, amely párhuzamosan az első és második számláló törlő bemeneteivel van összekap­csolva és hogy a harmadik logikai ÉS-kapu kimenetei — összehasonlító értéket tároló — tároló bemeneteire csatlakoznak, míg az egyes tárolófokozatok kimenetei egy harma­dik számláló előre beállító bemeneteivel van­nak összekötve és ezen harmadik számláló számláló-bemenetére számoló-felhívó impul­zusok vannak vezetve és kimenetéről a meg­változtatott számláló-felhívó impulzusok az interpolátorra jutnak. A találmány szerinti megoldás további ki­alakításait és részleteit a leírásban a későb­biekben ismertetjük. A találmány szerinti megoldás előnye, hogy a konstans előtolási sebesség vezérlése a numerikus vezérlés digitális részében tör­ténik és nincs szükség járulékos eszközökre a helyzetszabályozó körök dinamikus túlsza­bályozásának megszüntetésére. A találmány szerinti megoldást kiviteli példa kapcsán a rajz alapján ismertetjük részletesebben. A rajz a találmány szerinti előtolásvezérlés tömbvázlatát mutatja. Ha az interpolator azonos időközökben konstans /.\ s útnövekményeket bocsát ki, akkor az eredő előtolás sebessége abban az esetben maximális, ha az előtolási mozgás az egyik tengely irányában történik és akkor minimális, ha az előtolási mozgás iránya a tengelyirányokkal 45°-os szöget zár be. Ha az interpolációs sebességet ezzel ellentétes értelemben és az interpolálandó görbe emel­kedési szögétől függően változtatjuk, akkor az eredő előtolási sebesség konstans értéken marad. Az interpolációs sebesség változását az emelkedési szögnek megfelelően digitáli­san előre megadjuk. Azáltal, hogy a sebesség változását digitálisan előre megadjuk, bizo­nyos lépcsőzés adódik, azaz a görbe folytonos függvényét, amelyet az alábbi kifejezés ha­tároz meg: _Ax / Ax + A y \ A y ' \}' A x2 + A y2 / egy lépcsőgörbével közelítjük meg, amelynek lépcsőzését (lépcsőszámát) a megengedhető hiba határozza meg. Ezen lépcsőgörbéből közvetlenül kaphatjuk meg azokat az TT ~ értékeket, amelyeken az interpolációs sebes­ség változtatása szükséges. Ezeket a változ­tatási pontokat 1-től n-ig terjedő összehason­lító értékekként tetszőleges tárolóban tárol­juk. Az interpolator által kibocsátott X-tengely irányú A x útnövekményeket egy első Zl számlálóra, az X tengely menti mozgás A y útnövekményeit egy második Z2 számlálóra vezetjük, és ott számláljuk azokat. A két A x számláló tartalmai a A hányadost képvise­lik, azaz az interpolációs görbe emelkedési A x szögének tangensét. A A ,, hányados nevező­jét mindenkor a Zl vagy Z2 számláló értéke képviseli, attól függően, hogy melyik ér el előbb egy előre meghatározott értéket, amely ebben a példában a számláló végértéke. Ha most a két Zl és Z2 számláló közül az egyik megtelt, vagyis végállását elérte — tételez­zük fel, hogy az adott esetben a Z2 számláló telt meg —, akkor a Z2 számláló E2 kimene­tén egy jel jelenik meg és ez az UVI ÉS-kapu második bemeneteire jut, míg az első beme­netek a Zl számláló egyes számláló fokoza­taival vannak összekötve. Az UVI ÉS-kapu azon kimenetein jelenik meg jel, amelyek bemeneteihez a Zl számláló foglalt számláló­id 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom