161366. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés üveg felületének kezelésére
161366 9 10 üveget magas hőmérsékleten, példaképpen 600 és 950 C° közötti hőmérsékleten tartjuk, nem áll fenn annak a veszélye, hogy a sokkal magasabb hőmérsékletű, az olvasztott fémből kialakított 37 filmréteg károsítaná az 5 üveget, ugyanakkor az üveg hőmérséklete kellően alacsony ahhoz, hogy biztosítsa a 37 filmrétegből az elgőzölögtetett ezüst lecsapódását az üveg felső felületére. Mivel a 37 filmréteg egyenletes rétegben helyezkedik el az üvegszalag teljes felülete fölött, az ezüst egyenletesen válik ki az üvegszalag felülete irányában és az ezüst gőzök lecsapódása is egyenletesen történik 15 az üveg felületére. Az üvegfelületre lecsapódott fém-részecskék behatolnak az üveg forró felületébe olyan mértékben, mely biztosítja, hogy a lecsapódott fémből kialakuló bevonat megfelelően szervesen kapcsolódjon 20 az üveghez, aminek következtében rendkívül tartós bevonatot létesítünk az üvegen. Amikor az üveg elhagyja a 30 tartószervet alkotó gerenda alatti szakaszt, az azon levő, fémanyagból álló bevonatot lehűtjük, éspedig a szokványos módon, az üvegszalagnak a fürdőn való továbbmozgatása során, amíg a hőmérséklet a fürdő hideg végén kb. 600 C°-ra csökken, amikor is az üvegszalag a 21 szállítógörgők segítségével sérülés veszélye nélkül eltávolítható a fürdő felületéről és a hőkezelő kemencébe továbbítható. A hőkezelő kemencében nem oxidáló atmoszférát tartunk fenn, hogy ily módon a fémes felületi filmréteg oxidációját megakadályozzuk, Mivel az akadály nélküli oldalirányú szétfolyással az olvasztott fémfürdő felületén kialakított üveg forró felületén kívánjuk a felületi kezelést elvégezni, éspedig a felület közelében olvasztott fém gőzölögtetésével, igen kiváló tapadást biztosítunk a fém és az üveg között, ami azonban nem befolyásolja az előállított üveg egyébként kívánatos, az úsztatott eljárás során kialakított tulajdonságait. Az olvasztott fémnek az üvegfelület közelében való gőzölögtetéskor az egyenletes fűtés biztosítása az üvegen az egyenletes bevonat kialakítását hozza létre. Egyéb fémek, melyek a találmány szerinti eljárás során alkalmazhatók, a következők: arany, réz, ón, bizmut, cink és alumínium. Erősebben reaktív tulajdonságú fémek, mint pl. alumínium alkalmazása esetén iners atmoszférát, példaképpen argont használunk a 17 gáztér teljes kitöltésére, vagy pedig a 30 gerendát körülfogó pajzson belüli gőzölögtető szakaszban. A találmány egy további kiviteli változatát a 4. és 5. ábra szemlélteti. Ennél a kialakításnál a tartószerv tűzálló (hőálló) fémből készült keskeny 39 rúd, (mely pl. wolframból vagy molibdénből készül. A 39 rudat a tömör 31 végdarabok tartják, melyen keresztül fűtőáramot vezetünk be az 1—3. ábrákon ismertetettel azonos módon. Az üvegfelület kezelésénél alkalmazható olvasztott anyag, így pl. olvasztott fém hosszanti alakú, mely a 40 pontban a keskeny tartószerv alsó felületéhez tapad. A tartószervet alkotó 39 rúd szélessége a 20 üvegszalagnak a fürdőn való haladási irányában példaképpen 6 mm és az olvasztott fémnek ez a széles rétege, pl. olvasztott ezüst a 40 hosszanti rudat alkotja, melynek félhenger alakja van. Ez a rész a 39 rúd alatt helyezkedik el, amint azt az 5. ábra mutatja. A tartószervet alkotó 39 rúd elhelyezése a berendezésben olyan, hogy az ahhoz tapadó 40 hosszanti rúd érinti a kezelendő üveg 38 felső felületét. A nagy erősségű, példaképpen 2000 Amperes váltakozó áramot a 39 rúdon vezetjük keresztül és az áram áthalad a 40 hosszanti rúdon is, melyet kb. 2000 C°-os hőmérsékleten tart. Az üvegszalag áthaladó mennyisége biztosítja, hogy túlfűtés következtében az üvegfelületet nem éri károsodás, főleg azért, mivel a 40 hosszanti rúd éppen csak érinti az üveg felületét, és így az üveggel való érintkezés során csak igen kis mértékű hőveszteség keletkezik. A 40 hosszanti rúd lefelé ívelt felületéből gőzölögtetés útján olvasztott fémet áramoltatunk az üveg felülete irányában és az a távolság, melyet a fémgőzök az üvegszalag 38 felső felületével való érintkezés előtt megtesznek, rendkívül rövid. A 40 hosszanti rúd és az üveg 38 felső felülete közötti érintkezés nem-nedvesítő jellegénél fogva az olvasztott fém felület a fürdő bevezető- és kivezető végén is lefelé van fordítva, ami azt jelenti, hogy az olvasztott 40 hosszanti rúd és az üveg közötti köztérben a gőzkoncentráció gradiens meredeken változó, aminek következtében a lerakódás gyorsan végbemegy és nagy koncentrációjú felületi bevonat képződik az üvegen. A szemléltetett kiviteli változatnál a tartószerven keresztülvezetett váltakozó áramra egyenáramú komponens is szuperálható, mely a tartószervből a kezelendő üvegen keresztül az 1 olvasztott fémfürdőre halad. Az olvasztott fémfürdőbe besüllyesztett elektród alkalmazásával biztosítjuk ennek az egyenáramú komponensnek a hatékonyságát. Az egyenáramú komponens jelenléte elősegíti az olvasztott fémnek a rúddal való nedvesítését és egyben elősegítheti az üvegfelület változtatását közvetlenül, mielőtt a 40 hosszanti rúd kivezető végén a gőzök lecsapódása 'megtörténne. Ilyen módon az üvegszalag 38 felső felületén cseppképző pontok alakulnak ki, melyek a fémgőzök további lecsapódását szabályozzák. Ezzel a módszerrel jó tapadóképességű fémes filmréteget alakítunk ki. 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 5