161366. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés üveg felületének kezelésére

161366 9 10 üveget magas hőmérsékleten, példaképpen 600 és 950 C° közötti hőmérsékleten tartjuk, nem áll fenn annak a veszélye, hogy a sok­kal magasabb hőmérsékletű, az olvasztott fémből kialakított 37 filmréteg károsítaná az 5 üveget, ugyanakkor az üveg hőmérséklete kellően alacsony ahhoz, hogy biztosítsa a 37 filmrétegből az elgőzölögtetett ezüst lecsa­pódását az üveg felső felületére. Mivel a 37 filmréteg egyenletes rétegben helyezkedik el az üvegszalag teljes felülete fölött, az ezüst egyenletesen válik ki az üvegszalag felülete irányában és az ezüst gőzök lecsapódása is egyenletesen történik 15 az üveg felületére. Az üvegfelületre lecsa­pódott fém-részecskék behatolnak az üveg forró felületébe olyan mértékben, mely biz­tosítja, hogy a lecsapódott fémből kialakuló bevonat megfelelően szervesen kapcsolódjon 20 az üveghez, aminek következtében rendkí­vül tartós bevonatot létesítünk az üvegen. Amikor az üveg elhagyja a 30 tartószer­vet alkotó gerenda alatti szakaszt, az azon levő, fémanyagból álló bevonatot lehűtjük, éspedig a szokványos módon, az üvegszalag­nak a fürdőn való továbbmozgatása során, amíg a hőmérséklet a fürdő hideg végén kb. 600 C°-ra csökken, amikor is az üvegszalag a 21 szállítógörgők segítségével sérülés ve­szélye nélkül eltávolítható a fürdő felületé­ről és a hőkezelő kemencébe továbbítható. A hőkezelő kemencében nem oxidáló at­moszférát tartunk fenn, hogy ily módon a fémes felületi filmréteg oxidációját megaka­dályozzuk, Mivel az akadály nélküli oldalirányú szét­folyással az olvasztott fémfürdő felületén kialakított üveg forró felületén kívánjuk a felületi kezelést elvégezni, éspedig a felület közelében olvasztott fém gőzölögtetésével, igen kiváló tapadást biztosítunk a fém és az üveg között, ami azonban nem befolyásolja az előállított üveg egyébként kívánatos, az úsztatott eljárás során kialakított tulajdon­ságait. Az olvasztott fémnek az üvegfelület köze­lében való gőzölögtetéskor az egyenletes fű­tés biztosítása az üvegen az egyenletes bevo­nat kialakítását hozza létre. Egyéb fémek, melyek a találmány szerinti eljárás során al­kalmazhatók, a következők: arany, réz, ón, bizmut, cink és alumínium. Erősebben reak­tív tulajdonságú fémek, mint pl. alumínium alkalmazása esetén iners atmoszférát, példa­képpen argont használunk a 17 gáztér teljes kitöltésére, vagy pedig a 30 gerendát körül­fogó pajzson belüli gőzölögtető szakaszban. A találmány egy további kiviteli változa­tát a 4. és 5. ábra szemlélteti. Ennél a kiala­kításnál a tartószerv tűzálló (hőálló) fémből készült keskeny 39 rúd, (mely pl. wolfram­ból vagy molibdénből készül. A 39 rudat a tömör 31 végdarabok tartják, melyen ke­resztül fűtőáramot vezetünk be az 1—3. áb­rákon ismertetettel azonos módon. Az üveg­felület kezelésénél alkalmazható olvasztott anyag, így pl. olvasztott fém hosszanti alakú, mely a 40 pontban a keskeny tartószerv alsó felületéhez tapad. A tartószervet alkotó 39 rúd szélessége a 20 üvegszalagnak a fürdőn való haladási irányában példaképpen 6 mm és az olvasztott fémnek ez a széles rétege, pl. olvasztott ezüst a 40 hosszanti rudat al­kotja, melynek félhenger alakja van. Ez a rész a 39 rúd alatt helyezkedik el, amint azt az 5. ábra mutatja. A tartószervet alkotó 39 rúd elhelyezése a berendezésben olyan, hogy az ahhoz tapadó 40 hosszanti rúd érinti a kezelendő üveg 38 felső felületét. A nagy erősségű, példaképpen 2000 Am­peres váltakozó áramot a 39 rúdon vezetjük keresztül és az áram áthalad a 40 hosszanti rúdon is, melyet kb. 2000 C°-os hőmérsék­leten tart. Az üvegszalag áthaladó mennyi­sége biztosítja, hogy túlfűtés következtében az üvegfelületet nem éri károsodás, főleg azért, mivel a 40 hosszanti rúd éppen csak érinti az üveg felületét, és így az üveggel való érintkezés során csak igen kis mértékű hőveszteség keletkezik. A 40 hosszanti rúd lefelé ívelt felületéből gőzölögtetés útján ol­vasztott fémet áramoltatunk az üveg felülete irányában és az a távolság, melyet a fémgő­zök az üvegszalag 38 felső felületével való érintkezés előtt megtesznek, rendkívül rö­vid. A 40 hosszanti rúd és az üveg 38 felső felülete közötti érintkezés nem-nedvesítő jellegénél fogva az olvasztott fém felület a fürdő bevezető- és kivezető végén is lefelé van fordítva, ami azt jelenti, hogy az olvasz­tott 40 hosszanti rúd és az üveg közötti köz­térben a gőzkoncentráció gradiens merede­ken változó, aminek következtében a lerakó­dás gyorsan végbemegy és nagy koncentrá­ciójú felületi bevonat képződik az üvegen. A szemléltetett kiviteli változatnál a tar­tószerven keresztülvezetett váltakozó áramra egyenáramú komponens is szuperálható, mely a tartószervből a kezelendő üvegen ke­resztül az 1 olvasztott fémfürdőre halad. Az olvasztott fémfürdőbe besüllyesztett elektród alkalmazásával biztosítjuk ennek az egyen­áramú komponensnek a hatékonyságát. Az egyenáramú komponens jelenléte elősegíti az olvasztott fémnek a rúddal való nedvesíté­sét és egyben elősegítheti az üvegfelület vál­toztatását közvetlenül, mielőtt a 40 hosszanti rúd kivezető végén a gőzök lecsapódása 'meg­történne. Ilyen módon az üvegszalag 38 fel­ső felületén cseppképző pontok alakulnak ki, melyek a fémgőzök további lecsapódását szabályozzák. Ezzel a módszerrel jó tapadó­képességű fémes filmréteget alakítunk ki. 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom