161366. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés üveg felületének kezelésére

161366 11 12 A 6. ábrán szemléltetett kiviteli változat esetében a tartószerv lapos 41 vályúként van kiképezve, mely a tartályon keresztirány­ban helyezkedik el. A vályú a tartály 5 ol­dalai között helyezkedik el és fenékrésze közvetlenül a 20 üvegszalag felső felülete alatt van. Példaképpen a vályú feneke és az üveg felső felülete között 2 mm-es rés lehet. Az olvasztott 42 testet vékony rétegben he­lyezzük el a vályúban, ennek nagy felületé­ről a fémek gőzölögtetése közvetlenül a kej zelendő üvegfelület fölött történik. A vályú fölött tűzálló fémből vagy szénből készült 43 pajzsot helyezünk el, melyet a tartály ol­dalfalai tartanak és rögzítése a tetőszerke­zethez csatlakozó 44 merevítők útján törté­nik. A merevítők kapcsolhatók adott eset­ben a tetőszerkezethez csatlakozó gerendá­hoz is. A 43 pajzs szélesebb, mint a 41 vályú és így hosszanti rés alakú 45 csatornák van­nak a pajzs belső felülete és a vályú külső felülete között. Ezek a csatornák az olvasz­tott 42 testből kiváló gőzöket lefelé irányít­ják. A pajzsot és a vályút is elektromos úton kb. azonos hőmérsékletre fűtjük úgy, hogy a gőzök hőmérséklete a lefelé áramlás során változatlan marad mindaddig, amíg az, üveg felületére érnek, ahol lecsapódnak. Az üveg felületi kezelése az olvasztott fémfürdő forró vége közelében történhet, azonban előnyösebb a találmány szerinti el­járást a fürdő kilépő vége közelében végez­ni, ahol is az üveg hőmérséklete példaképpen kb. 700 C°. Mivel az üvegszalag folyamato­san halad a magas hőmérsékleten tartott ge­renda alatt, az üvegszalag szükségtelen föl­melegedése a szalag fölött keresztirányban nyúló nagy magas hőmérsékletű gerendából nem történik imeg, és így a találmány sze­rinti eljárás korlátozás nélkül alkalmazható az úsztatott üveg előállítási eljárással kap­csolatban mindaddig, amíg az üveg felülete kellően forró ahhoz, hogy a bevonásra alkal­mas legyen, azonban alacsonyabb az üveg hőmérséklete, mint a bevonat készítésére al­kalmazott fémé. Az olvasztott fém bevona­tokon túlmenően oxidbevonatok is létesíthe­tők az üvegfelületen a találmány szerinti el­járás alkalmazásával bizmut-, szilícium-, ti­tán-, vas- vagy antimonoxid formájában. A találmány •alkalmazható üveglapok ke­zelésére is, így pl. síklapok vagy hajlított lapok esetében, mint pl. televízió-képernyő vagy járműablakok. Ugyancsak alkalmazha­tó hengerelt üveg kezelésére, így pl. henge­relt mintázott üveg esetében vagy épület­elemként használt hengerelt üvegidomokkal kapcsolatban is. Igen nagymértékű vissza­verő tulajdonságú felület kialakítása ilyen hengerelt gyártmányok esetében gyakran igen előnyös lehet. Különböző üvegáruk kezelése, így üreges gyártmányoké, mint üreges üvegtömbök vagy szigetelők kezelése is, elvégezhető a ta­lálmány szerinti eljárással. Az öntési eljá­rással készített üreges üvegtermékek még eléggé forrók ahhoz, hogy a találmány sze­rinti elgőzölögtétéssel végzett művelethez alkalmasak legyenek. Ilyen termékek eseté­ben az alkalmazott tartószervet úgy alakít­juk ki, hogy az megfeleljen a kezelendő üre­ges termék alakjának. A találmány szerinti eljárás alkalmas az üveg tükörfelületének kialakítására is, ami­kor olvasztott anyagként ezüstöt vagy alu­míniumot használunk. Hővisszaverő tulajdonságú üveget állítha­tunk elő arany vagy réz használatával. Ugyanilyen üveg készíthető vas(II)oxid al­kalmazásával, amikor is ezt az anyagot az úsztatásos üveggyártási eljárás során a tar­tály forró végén gőzölögtetjük az üveg fe­lületére és azt beolvasztjuk a felületbe. Optikai interferenciát biztosító bevonatot kapunk fémből készült filmréteg oxidálásá­val vagy egy oxidnak az üvegfelületre való gőzölögtetésével. Ugyancsak lehetséges több­rétegű bevonat kialakítása is, hogy ily mó­don az infravörös hő szelektív visszaverését biztosítsuk. Az előállított fémbevonatnak az üvegfelü­leten való oxidálásával színezett üveget is előállíthatunk. így példaképpen kobaltból készült filmréteg oxidálható kobaltoxiddá és az üveg kék színezésű lesz, amikor a megfe­lelő hőmérséklet alkalmazásával a kobalt­oxidot beolvasztjuk az üveg felületébe. Azo­nos módon a találmány szerinti eljárás al­kalmazásával nikkel, króm vagy mangán be­vonat alakítható ki az üveg felületén és az oxidálás, majd az oxidnak az üvegbe való beolvadása után a nikkeloxid szürke, a krómoxid zöld, a mangánoxid pedig bíbor­piros színezést biztosít az üvegen. Ugyancsak a találmány szerinti eljárás al­kalmazásával elektromos vezetőképességű üveg állítható elő vékony aranybevonat lé­tesítésével az üveg felületén vagy azonos tu­lajdonságú üveg állítható elő ónoxid és an­timonoxid keverékéből készített bevonat se­gítségével. Egynél több fém vagy fémoxid használható az üvegen a kívánt bevonat elő­állításához, példaképpen fémötvözetek alkal­mazásával olvasztott anyagként, mely fém­ötvözet adott esetben ón—antimon-ötvözet lehet, de a több fémből álló bevonat kiala­kítása kettős kezelés alkalmazásával is tör­ténhet, amikor is az üvegre először az egyik fém gőzeit csapatjuk le és ezt követően tör­ténik a második fém gőzeinek lecsapatása. A találmány szerinti eljárással tehát, 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom