161363. lajstromszámú szabadalom • Ízesítő és/vagy antiszeptikus és/vagy oxidációgátló hatású szerek és eljárás azok előállítására

161363 3 4 így antiszeptikus szerekkel vagy antibioti­kumokkal. Az ismert számos antiszeptikum és antibiotikum közül csak kevés adható élelmiszerekhez, élelmezési cikkekhez és ha­sonló termékekhez. Nem ismeretes azonban olyan antiszeptikum vagy antibiotikum, almely az említett élelmezési termékekhez adva a termék aromatizálását is biztosítja vagy a termék organoleptikus tulajdonságait is javítja, Hasonlóképpen, az említett ismert fizikai kezelésekkel sem érhetők el ilyen jel­legű változások. Ezek az összegzett hatások csak bizonyos füst-komponensekkel biztosít­hatók, az eddigiekben azonban nem volt is­meretes eljárás e füstkamponensek előállí­tására. Antioxidáns hatásúak azok a vegyületek, amelyek gyökfogó tulajdonságokkal rendel­keznek, vagy amelyek az aktiválási energiát képesek befolyásolni, s így az autooxidációs láncfolyamatot bizonyos lépésnél megállít­ják. Ismert antioxidánsokra példaként a nordihidroguarinsavat, a butil-hidroxiani­zolb, butil4ndroxitoluolt, galluszsavat, stb. említjük cmeg. E szerek közül egyik sem ké­pes élelmiszereket aromatizálni vagy élelmi­szerek ízét vagy szagát javítani, s egyik szer sem rendelkezik antiszeptikus tulajdonsá­gokkal. E komplex tulajdonságokkal csak a pácfüst egyes vegyületei rendelkeznek; az eddigiekben azonban nem volt ismeretes el­járás e vegyületek elkülönítésére a füstből. A találmány tárgya eljárás olyan szerek előállítására, amelyek élelmiszerekhez, élel­mezési cikkekhez és hasonló termékekhez adva — egyidejűleg aromatizáló, antiszep­tikus és antioxidáns hatást fejtenek ki. A találmány szerinti eljárás segítségével — a szóbanforgó szer várható alkalmazásá­tól függően — megtehetjük azt is, hogy az említett tulajdonságok közül egyiket vagy másikat jobban kihangsúlyozzuk. A talál­mány szerinti szer nem tartalmaz ballaszt­anyagokat és teljesen mentes a fafüstökben jelenlevő rákkeltő hatású többgyűrűs szén­hidrogénektől. Vizsgálatokkal igazoltuk, hogy a találmány szerinti szer semmiféle mutagen toxikus hatást nem fejt ki. Ezen túlmenően azt találtuk, hogy a találmány szerinti szert állatok takarmányához keverve időegységre vonatkoztatva nagyobb súlygya­rapodás érhető el, mint az ismert adalék­anyagokat tartalmazó takarmányokkal. A ta­lálmány szerinti szer javítja a prémes álla­tok szőrméjének minőségét és csökkenti a hajlamot rosszindulatú daganatokra, A szó­banforgó szer az élelmiszerek ízét és szagát élénkíti és nyomnyi mennyiségben is sziner­getikus íz- és/vagy szagjavítóként hat. A szinergetikus hatás következtében az élelmi­szerek előnyös és/vagy jellegzetes íze vagy szaga erősebb lesz. A találmány szerinti szer — élelmiszerekhez, élelmezési cikkekhez vagy hasonló termékekhez adva — megaka­dályozza és/vagy visszaszorítja a mikroorga­nizmusok növekedését és/vagy csökkenti a mikroorganizmusok számát, csökkenti fejlő­dési képességüket és/vagy gyöngíti ellen­állóképességüket az ismert fizikai vagy kémiai mikrobasztatikus vagy mikrobicid szerekkel szemben. Éppen ezért a talál­mány szerinti szerek előnyösen alkalmaz­hatók baktérium tenyészetek növelésének és termelésének szabályozására és szelektív bakteriális fermentáción alapuló technoló­giai folyamatok szabályozására és irányítá­sára. A találmány szerinti szer alkalmas továbbá nagyenergiájú sugárforrások, így ionizáló sugárzás, ultraibolya sugarak, mikrohullámú sugárzás, radioaktív csapadék káros hatásainak megelőzésére és az említett tényezők által előidézett változások eltávolí­tására. A találmány szerinti szert alkalmaz­hatjuk továbbá gyógyászati célokra, köze­lebbről terápiás és profilaktikus célokra, így daganatok és sugárbetegség stb. gyógyításá­ra. Mindezeket a célokat úgy is elérhetjük, hogy a találmány szerinti szert valamely ön­magában ismert szerrel alkotott kombináció­ban alkalmazzuk. A találmány szerinti szert úgy állíthatjuk elő, hogy valamely cellulóz- és/vagy lignin­tartalmú anyagot, előnyösen lombhullató és/ vagy örökzöld fák vagy tőzeg fatartalmú anyagát 4—30-szoros, előnyösen 6—15-szö­rös levegőfelesleg jelenlétében 400—1200 C°, előnyösen 600—1000 C° hőmérsékleten szá­raz desztillációnak vetjük alá. A desztilláció során kapott füstöt mesterséges termikus, gravitációs vagy elektrosztatikus térben vagy adiabatikus expanzió segítségével! konden­záljuk. A szóbanforgó (módszereket célsze­rűen kombináljuk egymással: így például együtt alkalmazzuk a gravitációs és termi­kus kondenzációt vagy a gravitációs és elekt­rosztatikus kondenzációt, A kondenzációs módszerek kombinálása azért előnyös, mivel így a termék nagyobb hozammal állítható elő és az atmoszférikus levegőt sem szeny­nyezzük bizonyos füstkomponensekkel. A kapott kondenzált terméket ezután frakcio­náljuk. A frakcionálásnál például a konden­zátum-komponensek szelektív elektrolitikus disszociációs képességét használjuk fel, azaz azt használjuk ki, hogy a kondenzátum kom­ponensei különböző disszociációs állandókkal rendelkeznek. Kihasználhatjuk továbbá, hogy bizonyos kondenzátum-komponensek a közeg pH-értékétől függően sókat képezhet­nek, felhasználhatjuk disszociálatlan füst­komponensek szelektív oldhatóságát, és/vagy frakcionálás céljából a sószerű vegyületeket vízzel nem elegyedő szerves oldószerekben felszabadíthatjuk. A kondenzátumból izolált frakciók közül 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom