161223. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tetrahidro-ciklopropadibenzazepin-származékok előállítására

5 akció folyamán képződő hidrogénhalogenid akceptoraként viselkedik, ezért előnyös, ha ezt a vegyületet a IV általános képletű vegyület menynyiségéhez képest feleslegben alkalmazzuk. A VI általános képletű vegyület előnyös mennyisége általában kb. 2—4 mól/l mól IV általános képletű vegyület. Abban az esetben azonban, amikor a VI általános képletű vegyület egy rövid szénláncú alifás amin, így ammónia vagy metilamin, előnyös ha nagy felesleget alkalmazunk. A VI általános képletű vegyületet szabad bázis vagy savval alkotott só alakjában alkalmazhatjuk. Ha a vegyületet só alakjában alkalmazzuk, a reakciót előnyösen alkalikus anyag (pl. nátriumhidroxid, káliumkarbonát stb.) jelenlétében valósítjuk meg, hogy felszabadítsuk a megfelelő szabad bázist a sóból. A reakcióidő általában kb. 4—24 óra. A terméket a szokásos módon különíthetjük el, pl. megfelelő (szerves oldószerrel, így kloroformmal, etanollal stb. megvalósított extrakcióvaa. A 3. reakciólépést előnyösen valamely szerves oldószer és egy olyan bázikus anyag jelenlétében valósítjuk meg, amely megköti a reakció során képződött hidrogénhalogenidet. Szerves oldószerként alkalmazhatunk ni. benzolt, toluolt, xilolt stb. Az előnyösen alkalmazott bázikus anyag az X—Z—Y általános képletű vegyület fajtájától függ, azaz az olyan X—Z—Y általános képletű vegyületekhez, ahol Z jelentése CO-csoport, tercier amin (pl. piridin, metiipiridin, trimetilamin, trietilamin stb.) a megfelelő, míg azokhoz az X—Z—Y általános képletű vegyületekhez, amelyekben Z alkiléncsoportot képvisel, alkáliamid (pl. nátriumamid, káliumamid stb.) felel meg. A bázikus anyagot kb. ugyanolyan mennyiségben használjuk, mint a III képletű vegyületet vagy egy kis feleslegben. A reakciót előnyösen szobahőmérsékleten valósítjuk meg vagy hűtés közben, ha olyan X—Z—Y általános képletű vegyületet alkalmazunk, ahol Z CO-csoportot jelent, míg olyan X—Z—Y általános képletű vegyületek esetében, ahol Z alkiléncsoportot jelent, a reakciót viszszafolyató hűtő alkalmazása mellett forralással folytatjuk le, a reakcióidő általában néhány óra. Ennek a reakciólépésnek a termékét elkülönítés vagy tisztítás nélküi felhasználhatjuk a 2. reakciólépésben, de kívánt esetben a szokásos módszerekkel, pl. desztillációval, kromatográfiásan, átkristályosítással, stb. el is különíthetjük és megtisztíthatjuk. Az I általános képletű vegyületeket szabad bázis alakjában kapjuk, és a bázist szükség esetén a szokásos módon megfejelő a már említett addíciós sóivá alakíthatjuk. A kiindulási anyagként használt III képletű vegyület új és előállítását a csatolt rajz szerinti B) reakcióegyenlettel szemléltethetjük, ahol a képletekben R' hidrogénatomot vagy alkücsoportot jelent. Az R' alkücsoport előnyösen 1—4 szénatomos 6 alkücsoport, pl. metil-, etil-, propil-, izopropil-, butil-, izobutilcsoport stb. A III képletű vegyületet tehát úgy állítjuk elő, hogy először egy VIII általános képletű vegyü-5 letet a IX általános képletű vegyület előállítása céljából karbenoid reakciónak vetünk alá, ezután a IX általános képletű vegyületet az X általános képletű vegyületté oxidáljuk, és végül az X általános képletű vegyületet hidrolizáljuk. 10 A reakció 1. lépését valamely inerst oldószer jelenlétében valósítjuk meg. Inert oldószerként alkalmazhatunk pl. étereket (pl. etilétert, 1,2-dimetoxietánt, tetrahidrofuránt, dioxánt stb.), benzolt, toluolt, etiíacetátot, kloroformot stb. 15 A reakció-hőmérséklet kb. az alkalmazott oldószer forráspontja körül van, de kívánt esetben a forráspontnál magasabb hőmérsékletet is alkalmazhatunk. Az 1. lépés karbenoid reakciójában a VIII ál-20 talános képletű vegyületet egy halometilfém-vegyülettel vagy egy olyan reagenssel reagáltatjuk, amely metilén-fém-komplex mint közbenső reakciótermék kialakítására képes [ld. 1. Yuki Gosei Kagaku Kyokai shi 24, 519 (1966) 25 2. Yuki Gosei Kagaku Kyokai shi 24, 632 (1966) 3. J. Am. Chem. Soc. 86, 4042 (1964)], ezt a továbbiakban karbenoid reagensnek nevezzük. A karbenoid reagens a VIII általános képletű vegyület kettős kötésére egy metiléncsoportot 30 addicionál ciklopropán-gyűrű kialakítására. A karbenoid reagens, a halometüfém-vegyület pl. biszbrómmetilhigany lehet és a közbenső reakció termékként metilén-fém-komplex kialakítására képes reagens pl. a diazometán-cinkhalogenid, cinkre cementált réz-dibrómmetán, cinkre cementált réz-dijódmetán, dialkilcink-dij ódm etán, di azometán-di alkilalummium halogenid, dijódmetán-trialküalumínium, dijódmetán-dialkilkadmium, diazometán-rézhalogenid stb., ezek közül előnyösek a cinkre cementált réz-dibrómmetán és a cinkre cementált réz-dijódmetán. Az alkalmazott karbenoid reagens mennyisége kb. egy vagy több mól/l mól VIII általános 4_ képletű vegyület, előnyösen kb. 4—10 mól, különösen előnyösen kb. 5—6 mól/l mól VIII általános képletű vegyület. Az olyan IX általános képletű vegyületeket, ahol R' jelentése hidrogénatom (megfelel a XII 50 képletnek), előállíthatjuk oly módon is, hogy egy XI általános képletű vegyületet reagáltatunk a karbenoid reagenssel, ekkor a reakció lefutását a csatolt rajz szerinti C) reakcióegyenlet szemlélteti. A reakció körülményei azonosak 55 az 1. lépés körülményeivel. A B) reakció 2. lépésében a hagyományos oxidálószereket alkalmazhatjuk, példaképpen megemlítjük a permanganátokat (pl. nátrium-; kálium-, bárium- és kalciumpermanganát), a fer-60 ricianidokat (pl. a nátrium- és káliumferricianid), a higanyacetátot, a dikromátokat (pl. nátrium-és káliumdikromát), salétromsavat stb. Ezek közül előnyösen a permanganátokat, így a káliumpermanganátot, báriumpermanganátot 65 és kalciumpermanganátot alkalmazzuk. 3