161181. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gamma-ciánbutiraldehid előállítására

3 161181 4 -cíánbutiraldimin és N-terc.butil-y-ciánbutiral­dimin említhetők. A találmány értelmében hidrolizálandó y-cián­butiraldimin előállítása során e vegyület mel­lett a krotonaldehid megfelelő iminje is kelet­kezik. Ez a krotonaldimin elkülöníthető a y-cián­butiraldimintől. A krotonaldimin hidrolízise út­ján krotonaldehid és a megfelelő primeramin keletkezik. Lefolytatható azonban a y-cián­butiraldimin hidrolízise a krotonaldimin előze­tes elkülönítése nélkül is: így a hidrolízis mel­léktermékeként krotonaldehidet kapunk. A kro­tonaldehid értékes termék, amely különféle cé­lokra használható fel. Ha a y-ciánbutiraldehid akrilnitrilből és ace­taldehidből kiindulva történő előállítása során melléktermékként képződő krotonaldehid kép­ződését korlátozni kívánjuk, akkor közbenső ter­mékként előnyösen N-ciklohexil-y-ciánbutiral­dimint állítunk elő. Ez utóbbi vegyületnek az ak­rilnitrilből és N-ciklohexilacetaldiminből történő előállítása során ugyanis a megfelelő krotonal­dimin tapasztalataink szerint csak korlátozott mértékben képződik. A találmány értelmében hidrolizálandó y-cián­butiraldimin előállítása során előfordulhat, hogy a y-ciánbutiraldimin az ugyanolyan N-helyette­sítő csoporttal képezett /?-aminopropionitrillel [pl. N-ciklohexil-y-ciánbutiraldimin esetében ß­-(ciklohexilamino)-propionitrillel] van szennyez­ve. A /?-aminopropionitrilnek a jelenléte a hid­rolízis során nem zavarja az eljárást. A ß­-aminopropionitril vagy ebben az alakban nyer­hető ki a hidrolízistermékből vagy hőhatás út­ján a megfelelő aminná és akrilnitrillé bont­ható el. A y-ciánbutiraldimín hidrolízise — adott eset­ben a megfelelő krotonaldimin hidrolízisével kombinálva — igen előnyösen folytatható le va­lamely híg ásványi sav, pl. kénsav vagy sósav segítségével. A hidrolízis lefolytatására alkalmazott hő­mérséklet nincs döntő jelentőséggel az eljárás szempontjából. Előnyösen a reakcióelegy előál­lításakor fennálló hőmérsékleten folytatjuk le a hidrolízist is. A nyomásnak sincs a hidrolízis szempontjá­ból különös jelentősége; előnyösen légköri nyo­máson dolgozhatunk. A hidrolízis után a y-ciánbutiraldehid, az adott esetben jelenlevő krotonaldehid ledesztillálása után, extrahálással nyerhető ki a reakcióelegy­ből. Extrahálószerként pl. éter, benzol vagy to­luol alkalmazható. A y-ciánbutiraldehid az extrahálószer elpáro­logtatása útján nyerhető ki a kivonatból, A sa­vas hidrolízis-elegy extrakciója során az adott esetben jelenlevő /?-aminopropionitril nem ol­dódik az extrahálószerben, hanem só alakjában a vizes fázisban marad a hidrolízis során kép­ződött amin sója mellett. A /?-aminopropionitril és az említett amin pl. híg nátriumhidroxidoldat hozzáadásával szabadítható fel e sókból. E két vegyületet azután extrakció és ezt követő desz­tilláció útján különíthetjük el. A találmány szerinti eljárás gyakorlati kivi teli módjait közelebbről az alábbi példák szem léltetik; megjegyzendő azonban, hogy a talál mány köre nincsen ezekre a példákra korlá 5 tozva. A példákban alkalmazott kiindulóanya gok akrilnitril valamely acetaldiminnel val reagáltatása útján állíthatók elő a fentebb em lített szabadalmunkban leírt eljárással. 10 1. példa. 173 g N-ciklohexil-y-ciánbutiraldiminhez (tis2 taság: 87%) szobahőmérsékleten HOOmln-kén savoldatot adunk. A reakcióelegyet ezután éter 15 rel extraháljuk; ilymódon a y-ciánbutiraldehi éteres oldatát kapjuk. Az étert csökkentett nyomáson elpárologtat juk és a maradékot desztilláció útján tisztítjul Ilymódon 79,6 g y-ciánbutiraldehidet kapuni 20 amely 0,1 mm Hg-oszlop nyomáson 58—59 °C on forr. A hozam 96,5%. Az extrakció után visszamaradó vizes folya dékhoz 1200 ml n-nátriumhidroxidoldato adunk, majd benzollal extraháljuk az elegyel 25 Ilymódon ciklohexilamin benzolos oldatát kap juk. Ennek az oldatnak a desztillálása útján 8 g ciklohexilamint kapunk. 2. példa. 30 250 g elegyhez, amely 66,6 súly% N-ciklohe xil-y-ciánbutiraldimint és 31 súly% jö-(ciklc hexilamino)-propionitrilt tartalmaz, 25—30 °( hőmérsékleten 1700 ml n-kénsavoldatot adun! 35 A reakcióelegyet azután éterrel extraháljuk é így y-ciánbutiraldehid éteres oldatát kapjuk. A éter elpárologtatása és a maradék desztillálás útján 86 g y-ciánbutiraldehidet kapunk; hozar 95%. 40 Az éterrel történt extrahálás után visszama radt vizes oldat a ciklohexilamin kénsavas só ját és a ^-(ciklohexilamino)-propionitril kén savas sóját tartalmazza. Ehhez a vizes oldathoz 1800 ml n-nátrium 45 hidroxidoldatot adunk, majd benzollal extra hálunk. Ilymódon ciklohexilamin és /9-(ciklc hexilamino)-propionitril benzolos oldatát kap juk. Ebből az oldatból először a benzolt, maj< 200 mm Hg-oszlop nyomáson a ciklohexilamin 50 desztilláljuk le. 90,5 g ciklohexilamint kapun! A maradék desztillálása útján 76 g ^-(ciklohexil amino)-propionitrilt különítünk el, amely 0,0 mm Hg-oszlop nyomáson 92 °C-on forr. A kapott /?-(ciklohexilamino)-propionitrilt eg 55 145 °C hőmérsékletre melegített visszafolyat hűtővel felszerelt 150 ml-es lombikban, 270-28 °C-ra hevített fémfürdőben hevítjük. A lombikban levő terméken keresztül gyeng áramban nitrogéngázt vezetünk. Ilyen körül 60 menyek között a /?-(ciklohexilamino)-propioni1 ril ciklohexilaminra és akrilnitrilre bomlik. Eí a két vegyületet, amelyek a visszafolyató hűtc ben nem kondenzálódnak, gázalakban vezetjü el és 550 ml n-kénsavoldatban fogjuk fel őke 65 Az így kapott oldatból az akrilnitrilt desztillá 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom