161179. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szubsztituált 2(1H)-kinazolinonok előállítására

5 nálunk, a mólarány nem döntő. A reakciót iners szerves oldószer, például o-diklórbenzol, jelenlétében vagy oldószer nélkül hajthatjuk végre, amikor is a karbamátfelesleg átveszi az oldószer szerepét. A reakciót előnyösen katalitikus meny- 5 nyiségű Lewis-sav, például cinkkiorid jelenlétében végezzük, a katalizátor mennyisége 5—20% legyen a Illa általános képletű vegyületre számítva. ii) A Illa általános képletű vegyületeknek me- 10 til- vagy etilklórkarbonáttal való reagáltatását iners szerves oldószerben, például aromás szénhidrogénben, mint a benzol, toluol vagy xilol, előnyösen benzolban, célszerűen 30 és 150 C°, előnyösen 60 és 100 C° között végezzük. Oldó- 15 szerként dioxán is használható. A Illa általános képletű vegyület és az alkilklórkarbonát mólaránya ugyan nem döntő, de előnyös az alkilklórkarbonátot feleslegben alkalmazni. A reakcióidő rendszerint 1/2—10 óra, többnyire 1—4 20 óra. Adott esetben a reakció savlekötőszer, például szervetlen bázis, mint a nátrium- vagy káliumkarbonát, vagy egy tercier amin, mint egy trialkilamin vagy piridin, előnyösen trietilamin jelenlétében végezhető. 25 iii) A Illa képletű vegyületeknek l,l'-karbonildiimidazollal történő reakciója célszerűen iners szerves oldószerben, például benzolban, toluolban vagy xilolban, előnyösen benzolban, hajtható végre. Az l,l'-karbonildimüdazol és a 30 Illa általános képletű vegyület mólaránya nem döntő, de előnyös az l,l'-karbonildiimidazol feleslegében dolgozni. A kedvező reakcióhőmérséklet 20—120 C°, előnyösen 60—90 C°. b2

) A IVa általános képletű vegyületeknek 33 (1—5 szénatomos alkil)-karbamáttal történő reagáltatását előnyösen 160—200 C° között, 1/2—4 óra alatt, iners szerves oldószerben, például odiklórbenzolban, katalitikus mennyiségű Lewissav, például cinkklorid, jelenlétében hajtjuk 40 végre. Az iners szerves oldószer a karbamát feleslegével is helyettesíthető. A c) pontban megadott eljárás az Ic általános képletű vegyületek előállítására a következőképpen hajtható végre: 45 V általános képletű vegyületeket, előnyösen a nátrium- vagy káliumvegyületet iners szerves oldószerben, például dimetilacetamidban, dietilacetamidban, dimetilformamidban, dimetilszulfoxidban vagy dioxánban, VI általános képletű 50 vegyületekkel, előnyösen a jodidokkal, reagáltatunk. A reakciót 20 és 100 C° között hatjuk végre. Ez a reakció kevésbé alkalmas olyan Ic általános képletű vegyületek előállítására, amelyek képletében a 1-helyzetű gyűrűnitrogénatom el- 55 ágazó láncú alkilcsoporttal van szubsztituálva, és az elágazás a nitrogénhez kapcsolódó szénatomon van, például az izopropilcsoport vagy a szek.-butilcsoport esetében, mivel ekkor a hozam nem nagyon jó. Jobb hozam érhető el ezek- 60 nek a vegyületeknek az a) és b) pontban leírt módon történő előállításával. A d) pontban megadott eljárás az Id általános képletű vegyületek előállítására a következőképpen hajtható végre: 65 6 VII általános képletű vegyületeket alkálifémnitrát, például nátrium- vagy káliumnitrát, és tömény kénsav keverékével, előnyösen kénsavas közegben, 0 és 30 C° között, előnyösen 5 és 25 C° között kezelve átalakítunk Id általános képletű vegyületekké. Az e) pontban az le általános képletű vegyületek előállítására megadott eljárás a következőképpen hajtható végre: If általános képletű vegyületeket iners szerves oldószerben, például etanolban oldunk, és a még fémnyomokat, például vasat tartalmazó oldathoz forrási hőmérsékleten megfelelő savat, pl. sósavat csepegtetünk. Ha az If általános képletű vegyületek az 1-helyzetben 1-—5 szénatomos alkilcsoporttal vannak szubsztituálva, akkor a redukciót katalitikus hidrogénezéssel is elvégezhetjük, katalizátorként Raney-nikkelt használva, és a hidrogénezést iners szerves oldószerben, például dioxánban végezve. így le általános képletű vegyületek és 3,4-dihidroszármazékaik keverékéhez jutunk; ezekből az le általános képletű vegyületek ismert módon kiválaszthatók. Az lg általános képletű vegyületek előállítására az f) pontban megadott eljárás a következőképpen hajtható végre: Ih általános képletű vegyületeket iners szerves oldószerben 20 és 200 C°, előnyösen 50 és 150 C° között VIII általános képletű vegyületekkel reagáltatunk. Előnyös savlekötőszer például egy tercier amin, mint a trietilamin vagy egy szervetlen bázis, különösen alkálifémkarbonát, mint a nátrium- vagy káliumkarbonát. Iners szerves oldószerként dioxán, benzol vagy toluol alkalmas, de a legtöbb esetben ez az oldószer a VIII általános képletű vegyület feleslegével helyettesíthető. A reakciókörülmények az előállítandó lg általános képletű vegyülettől, különösen a benzolgyűrű szubsztituenseitől függnek. N-(mono)-alkilamino-származékok előállítására rövidebb reakcióidő is elég. Hosszabb reakcióidő és magasabb hőmérséklet szükséges a dialkilamino- és N-morfolino-származékok előállítására. Az alkalmazott eljárások rendszerint megfelelnek az aminők alkilhalogedinekkel történő alkilezésére használatos eljárásoknak, amikor is a monoalkilamino-származék előállítására az aminocsoport tozilcsoporttal való megvédése, azt követő alkilezés, majd a tozilcsoport lehasítása szintén egyik lehetősége az eljárás végrehajtásának. Az Ii általános képletű vegyületek előállítására a g) pontban megadott eljárást a következőképpen hajtjuk végre: íj általános képletű vegyületeket IX általános képletű vegyületekkel együtt iners szerves oldószerben, például metanolban, a IX általános képletű aldehiddel azonos szénatomszámú alkoholban, dioxánban vagy etilacetátban, 10 és 80 C° között, előnyösen szobahőmérsékleten 1—5 atm. nyomású hidrogénnel reagáltatunk. A reakciót hidrogénező katalizátor, előnyösen Raney-nikkel jelenlétében hajtjuk végre, de bizonyos esetekben más hidrogénező katalizátorok, például platina is használhatók. A reakció során az Ii álta-3