161176. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 4-fenilkinazolin-2(1H)-tion származékok előállítására

161176 8 ható IX általános képletű vegyületek előállítá­sára. A XII általános képletű vegyületek vagy már ismertek, vagy önmagában ismert módon állít­hatók elő. Egyik előnyös előállítási módszer sze- 5 rint XIV általános képletű vegyületeket — eb­ben a képletben R' és n' a fenti jelentésűek — ismert módon tozilezünk, alkilezünk és detozile­zünk. Azok a XII általános képletű vegyületek, 10 amelyek képletében R\ olyan elágazó szénláncú alkilcsoportot jelent, amelyben az elágazás az aminonitrogénatomhoz kötött szénatomnál van, például izopropilcsoportot, célszerűen egy XIV általános képletű vegyületnek alkalmas alkilha- 15 logeniddel való reagáltatásával állíthatók elő. Az a) eljárásban kiindulási anyagként alkal­mazott VII általános képletű vegyületek vagy már ismertek, vagy ugyancsak ismert eljárások­kal analóg módon készíthetők. Általában az elő- 20 állítás a megfelelő IV általános képletű o-amino­benzofenonnak ammóniával való reagáltatásá­ból áll, amikor is célszerűen zárt reakcióedény­ben víz kizárásával magasabb hőmérsékleten és fokozott nyomáson dolgozunk. A reakcióhőmér- 25 séklet előnyösen 100—200 C°, célszerűen 110— 150 C°. Katalizátorként egy Lewis-savat, például cinkkloridot használhatunk. A reakciót előnyö­sen oldószerként ammóniában és adott esetben egy további alkalmas oldószerben, például di- 30 oxánban, végezzük, és a terméket a szokásos mó­don kinyerjük. Egy további ismert eljárás egy megfelelően szubsztituált antranilonitril tozile­zése, alkilezése és detozilezése. Az így kapott 2-aminobenzonitrilt azután egy fenilgrignard-ve- 35 gyülettel vagy egy fenillitium-vegyülettel rea­gáltatjuk, mire a VII általános képletű vegyüle­tet önmagában ismert módon megkapjuk. Az utóbb leírt eljárás azonban nem nagyon ajánlható olyan vegyületek előállítására, ame- 40 lyek képletében R nitrocsoportot jelent. A y) eljárásban kiindulási anyagokként hasz­nált VIII általános képletű vegyületekhez úgy juthatunk, hogy a megfelelő 1-szubsztituálatlan kinazolinonokat használjuk fel ismert módon áz 45 alkálisók előállítására, például nátriumhidriddel vagy egy alkálialkoxiddal, például nátriumme­toxiddal, nátriumetoxiddal, káliummetoxiddal vagy káliumetoxiddal kezelve. A reakciót cél­szerűen szobahőmérsékleten iners szerves oldó- 50 szerben, például dimetilacetamidban, dietilaceta­midban, dimetilformamidban, dimetilszulfoxid­ban vagy dioxánban hajtjuk végre. Célszerűen ugyanezt az oldószert használjuk fel a Illa álta­lános képletű vegyületek ezt követő előállítása 55 során. Az 1-helyzetben szubsztituálatlan kinazolino­nok vagy már ismertek, vagy ismert eljárások­kal állíthatók elő (például a 20 865/65 számú ja­pán szabadalmi leírás szerint). Az ilyen kinazo- 60 linonok a megfelelően szubsztituált 2-aminoben­zofenonokból is előállíthatók a ß) eljárás sze­rint. A találmány szerinti eljárással készült termé­kekhez hasonló szerkezetű pirimidintionok o- 65 aminonitrilekből és tioamidokból állíthatók elő (Chem. Abstr. 69, P90765p). Fiziológiai hatásuk nem ismeretes. A 3097/67 számú japán szaba­dalmi leírás a közbülső termékként hasznosít­ható 2(lH)-kinazolinonoknak 2-amino-benzofe­nonokból karbamiddal való előállítását közli. A 3 385 856 számú amerikai szabadalmi leírás N-aril-szubsztituált kinazolinok előállítását is­merteti. Az I általános képletű vegyületek kitűnnek ér­tékes farmakológiai hatásaikkal. A Vegyületek­nek különösen gyulladásgátló hatása figyelemre­méltó, ami kitűnik például olyan patkányokon végzett kísérletekből, amelyeken karragénnel ödémát idéztek elő, úgyhogy gyulladásgátló sze­rekként alkalmazhatók. Azok az I általános képletű vegyületek, ame­lyek képletében R dialkilaminocsoportot jelent, savaddíciós sóik alakjában állíthatók elő és kü­löníthetők el. Ilyen savaddíciós sók például a hidrokloridok, fumarátok, maleátok, formiátok, acetátok, szulfonátok és maionátok. A savaddí­ciós sók a megfelelő szabad bázisokból ismert módon "állíthatók elő, és viszont. Az I általános képletű vegyületek napi adag­ja 20—1000 mg. Ezt naponta több (2—4) 5—500 mg-os adagban vagy retard alakban adhatjuk be. A találmány szerinti eljárással előállított új vegyületek' gyógyszerként önmagukban vagy orális vagy parenterális alkalmazásra szánt meg­felelő gyógyszeralakokban használhatók fel. Al­kalmas gyógyszeralakok előállítására a ható­anyagokat szerves vagy szervetlen, farmakoló­giailag közömbös segédanyagokkal készítjük ki. Azok az I általános képletű vegyületek, ame­lyek képletében R dialkilaminocsoportot jelent, a szabad bázisokkal azonos hatású fiziológiailag elviselhető, nem toxikus savaddíciós sóik alak­jában is alkalmazhatók. Segédanyagokként felhasználhatók például tablettákhoz és drazsékhoz: tejcukor, keményítő, talkum, sztearinsav stb. szirupokhoz: szacharóz-, invertcukor-, glukózoldatok stb. injekciós készítményekhez: víz, alkoholok, glicerin, növényi olajok és hasonlók. Ezenkívül a készítmények alkalmas tartósító- és stabilizálószereket, nedvesítőanyagokat, oldás­közvetítőket, édesítő-, színező- és ízesítőanyago­kat tartalmazhatnak. Előnyösek azok az I általános képletű vegyü­letek, amelyek képletében R1 etil- vagy izopro­pilcsoportot jelent, különösen hatásos az 1-izo­propil-7-metil-4-fenilkinazolin-2(lH)-tion. Az la általános képletű vegyületek azonkívül értékes közbülső termékek a III általános kép­letű vegyületek előállítására; ez utóbbiak is far­makológiailag hatásos anyagok. A következő példák szemléltetik a találmány szerinti eljárás végrehajtását. A hőmérsékleti adatokat Celsius-fokokban adjuk meg. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom