161171. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ribonukleozid- 2' : 3' -ciklofoszfát nátriumsók előállítására

3 ben klórfoszforsav-difenilészterrel, klórfoszforsav-dietilészterrel vagy tetrafenil-pirofoszfáttal dolgoznak és szobahőmérsékleten 2 óra alatt teljes konverziót sikerül elérniük. A kiindulási anyag monofoszfátokat tri-n-oktil-, ill. tri-n-decilammónium sóik formájában használják. Az uridin- és az adenozin-2' :3'-ciklofoszfátokat készítik el és a termékeket kalcium sóik alakjában izolálják. Ugyancsak Michelsontól származik a kivitelezés és feldolgozás szempontjából egyszerű módszer, amely klórhangyasavas etilésztert használ ciklizáló szerként. (J.Chem.Soc. 1959. 3655.) E szerint a ribonukleozid-2'(3')-monofoszfátok 1 mmólos adagméretben vizes közegben 5 ekvivalens tributilamin jelenlétében kétszeres feleslegben alkalmazott klórhangyasavas etilészter hatására szobahőmérsékleten már 5—10 perc alatt kvantitative a megfelelő ciklof oszf át okká alakulnak át. Ha a ciklizálásnál a konverzió nem teljes, akkor a terméknek a kiindulási anyagtól való elkülönítése csak kromatográfiás módszerekkel valósítható meg, ami az izolálást nagymértékben bonyolítja és bizonyos határon túl a gyártási adag növelését is megakadályozza. A terméket Michelson szerint tributilammónium- vagy báriumsók alakjában különíti el a reakcióelegyből. A leírt eljárások közül alapanyagainak olcsósága, egyszerű kivitelezhetősége folytán, kétségtelenül a Michelson-féle klórhangyasav-etilészteres eljárás látszik leggazdaságosabbnak. Ennek azonban megfelelő méretre való növelése tapasztalataink szerint nem valósítható meg. A 100%os konverzió már 10 mmólos léptékben sem érhető el még a reakcióidő jelentékeny meghoszszabbítása árán sem, így a kívánt végtermék tiszta állapotban nem izolálható. A találmány célja a négy fő ribonukleozid-2':3'-ciklofoszfát nátriumsójának szintetikus előállítása nagyobb menynyiségben a technika állásához képest kedvezőbb műszaki feltételek mellett, gazdaságos módszer alkalmazásával. A találmány szerinti eljárás a (III) általános képletű ribonukleozid-2':3'-ciklofoszfát — ahol B adenin-, citozin-, guanin- vagy uracil-csoport — nátriumsójának előállítására a megfelelő (I) általános képletű ribonukleozid-2'(3')-monofoszfátokból — ahol B szubsztituens jelentése a fenti — kiindulva ciklizálás útján azzal jellemezhető, hogy 1 mól (I) általános képletű ribonukleozid-2'(3')-monofoszfát trietilaminsóját — ahol B szubsztituens jelentése a fenti — 5—10 mól trialkilamin, előnyösen trietilamin jelenlétében 2—4 mól klórhangyasav-alkil- vagy — aralkílészterrel 1—2 óra leforgása alatt ciklizálunk, a ciklizálási reakció közben a klór-hangyasav-észtert célszerűen oldószerrel hígított alakban folyamatosan adagoljuk, majd a reakcióelegyből az oldószert csökkentett nyomáson ledesztillálva a bepárlási maradékot metanolban oldjuk, az oldatot 1,5 mól nátriumjodid metanolos oldatával 35—42 C° közötti hőmérsékleten kezeljük, végül a nyersterméket aceton-felesleggel kicsapjuk és abból a nátriumjodid feleslegét acetonnal történő forralás segítségével eltávolítjuk. 1171 4 A reakció oldószereként alacsony forráspontú vízzel elegyedő poláros szerves oldószerek, főként alkoholok, ketonok és gyűrűs éter elegyének felhasználása jön számításba. A ciklizáló szert cél-5 szerűen egy gyűrűs éterrel felhígítva keverés közben folyamatosan adagoljuk ciklizálás közben a reakcióelegyhez a teljes konverzió biztosítására. Az aceton felesleggel kicsapott nyers nátrium-10 sóból visszafolyató hűtő alkalmazásával forralás közben acetonnal távolítjuk el a nátriumjodid feleslegét. A találmány szerinti eljárással kapott adenozin-, citidin-, guanozin- és uridin-2':3'-ciklofosz-15 fát-nátriumsó szilárd állapotban 0—5 C° körüli hőmérsékleten száraz helyen több hónapon át bomlás nélkül tárolható. A termékek 2 molekula kristályvizet tartalmaznak és kromatográfiás és elektroforetikus analízis alapján egységesek. 20 A találmány szerinti eljárással 100%-os konverzió mellett a hozam a kiindulási anyagként alkalmazott ribonukleozid-2'(3')-monofoszfátokra számítva 60—80% között váltakozik. A kiindulási anyagként használt ribonukleozid-2'(3')-mono-25 foszfátok mind szabad sav, mind nátriumsóik alakjában könnyen beszerezhető kereskedelmi forgalomban levő termékek. A nátríumsóknak a trietilaminsókká való átalakítása szabad savon keresztül kationcserélő gyanták alkalmazásával 30 oldható meg. A találmány szerinti eljárás előnyei a technika adott állásához képest az alábbiakban foglalhatók össze. 1. A gyártási adag nagysága tetszés szerint nö-35 vélhető, a céltermék kis laboratóriumi méretek helyett üzemi méretben állítható elő. 2. A termék közvetlenül nátriumsó alakjában izolálható, ez a korábbi eljárásoknál nem volt lehetséges, továbbá a magas tisztasági foka folytán 40 szilárd állapotban hosszú ideig tárolható. 3. Az előállítási eljárás 100%-os konverzióval biztonságosan reprodukálható és kivitelezése egyszerűsíthető, az ismert módszerek alkalmazása esetén ugyanis a nem teljes konverzió miatt 45 oszlopkromatográfiás tisztítás volt szükséges, ez elmarad, a végterméket csak elkülöníteni szükséges. A találmány szerinti eljárás részleteit az alábbi kiviteli példák közelebbről szemléltetik. 50 1. példa. Adenozin-2': 3'-ciklof oszf át nátriumsó. 36,5 g (0,1 mól) adenozin-2'(3')-monofoszfát 250 ml metilalkoholos szuszpenziójához keverés közben, szobahőmérsékleten 105 ml (0,75 mól) trietilamint csepegtetünk. A halványsárga oldatot 55 500 ml acetonnal elegyítjük, majd 30 ml (0,3 mól) klórhangyasavas etilészter 100 ml vízmentes tetrahidrof uránban készült oldatát csepegtetjük hozzá 25—30 C° között mintegy másfél óra hoszszat. Félórás további keverés után a kivált csa-60 padékot — amely a termék trietilamin sója —, nuccson szűrjük és kevés metanol :aceton (1:10) eleggyel átmossuk. A csapadékot 450 ml metilalkoholban feloldjuk, 22,5 g (0,15 mól) nátriumjodid 50 ml metanolos oldatával elegyítjük és az 65 elegyet 5 percig 40 C° körüli hőmérsékleten tart-2