161158. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 1,3-dialkil-4,6-dihidro-8-fenil-pirazolo [4,3-e] 1,4 diazepin-1H-5-on-származékok előállítára

161158 A találmány szerinti vegyületek szorongás­ellenes hatékonyságát olyan kísérlettel határoz­zuk meg, melynek során félelmet és szorongást okozó helyzetbe hozott patkányok táplálékfel­vételét mérjük. Ebben a kísérletben az újonnan érkezett hím albino Holtzman-patkányokat a vizsgálat előtt legalább 3 napig a laboratóriumi környezethez szoktatjuk. A vizsgálat idején az állatok kísérleti szempontból gyanútlanok, nin­csenek táplálékhiányos állapotban és súlyuk kb. 230 gramm. A szokásos laboratóriumi környe­zethez történő szoktatás után 8 patkányból álló csoportok minden egyes tagjának a vizsgálandó vegyületből vízben oldva vagy 0,2%-os vizes methocelben szuszpendálva meghatározott ada­got adunk orális intubáció útján, majd az álla­tokat azonnal egyedi anyagcsereketrecbe he­lyezzük. A vizsgálni kívánt vegyületet hagyjuk 30 percig felszívódni. Ezután minden egyes állat számára hozzáférhetővé teszünk egy be­osztott és hitelesített csőben levő tejkészítményt. A készítmény egy rész édesített kondenzált tej­ből és két rész vízből áll. Az elfogyasztott tej mennyiségét egy és két óra eltelte után mind­egyik állatnál feljegyezzük és összehasonlítjuk a 8 kezeletlen kontroll állatból álló csoport fo­gyasztásával. Az állatokat egyúttal a szembe­tűnő viselkedési jelekre és szimptómákra nézve is megfigyeljük. A kezelt állatok normálisnál nagyobb tejfogyasztását bizonyítéknak tekint­jük, hogy a vizsgált vegyület a gátló agyi rend­szerre gyakorolt hatásánál fogva elfojtja a rág­csálóknak azon természetes hajlamát, hogy új és szorongást okozó helyzetben (így pl. az anyagcsere-ketrecben való izoláláskor) immobi­lizáltakká válnak. A vizsgált vegyületnek egy bizonyos megadott adagját akkor tekintjük ha­tásosnak, ha az állatonként átlagosan több mint 5,0 ml táplálékfelvételt eredményez a kísérlet első órájának végére. Ugyanezen idő alatt a kezeletlen kontroli-állatok 2,0—4,0 ml tejet fo­gyasztanak. A találmány szerinti vegyületek néhány jel­legzetes képviselőjének szorongás-ellenes haté­konyságát az előbbiekben megadott eljárással meghatározva a következő táblázat mutatja be. Ebben a táblázatban a vegyületeket ugyancsak az I. általános képletre történő hivatkozással azonosítjuk. A táblázat bemutatja azokat az eredményeket is, amelyeket diazepammal és klórdiazepoxiddal kaptunk, ezek mint félelmi és szorongásos (anxietásos) állapotok kezelésére szolgáló klinikailag használt szerek ismeretesek. A diazepam és a klórdiazepoxid hatékonyságá­nak bemutatása bizonyítja a szorongás-ellenes hatás meghatározására szolgáló kísérleti eljárás megalapozottságát. Szorongás-ellenes aktivitás Vegyület —CH:! —CoHr, Dózis Tejfogyasztás Vegyület mg/kg 1 óra elteltével, ml Rt R2 R3 R4 •CH3 —C2 H 5 H H 40 12,0 10 15 20 25 30 35 -CH3 -CHo H H H H -C,H, —CH, H -CH3 —C 2 H 5 —CH 3 H H -CJ13 —C2H5 Diazepam Klórdiazepoxid H —CF-i Dózis mg/kg 20 10 5 2,5 1,25 40 20 10 5 2,5 1,25 40 20 10 5 2,5 40 20 10 5 20 10 5 40 20 10 5 2,5 40 20 10 5 Tejfogyasztás li óra elteltével, ml 13,5 13,2 8,5 7,4 4,6 5,8 5,2 ' 5,9 4,8 3,8 2,6 9,1 6,9 6,0 5,6 4,8 5,2 9,1 5,0 3,5 10,4 6,8 6,5 10,7 12,1 7,4 7,1 8,0 10,7 11,4 8,1 4,7 A találmány szerinti eljárással előállított pi­razolo-diazepinon-származékokat előnyösen orá­lisan alkalmazzuk, hogy azt az előbbiekben je­leztük, de a parenterális alkalmazási mód is 40 használható. A vegyületek kombinálhatók szi­lárd vagy folyékony hordozókkal vagy hígító­szerekkel és felhasználhatók különféle mennyi­ségben gyógyszerészeti készítményekben, mint pl. tablettákban, kapszulákban, porokban és vi-45 zes vagy nem vizes szuszpenziókban és oldatok­ban. A találmányt a következő példákkal mutat­juk be. 50 1. példa 8,5 vízmentes hidrazin 150 ml metanollal ké­szült oldatához hozzáadunk 55 g 5-benzoil-l­-etil-3-metil-4-(2-ftálimidoacetamido)-pirazolt, 55 és a kapott elegyet 3 órán keresztül keverés és visszafolyatás közben forraljuk, majd a me­tanol főtömegének eltávolítása céljából az ele­gyet csökkentett nyomáson betöményítjük. A maradékhoz hozzáadunk 200 ml vizet és 40 nil 60 tömény sósavat, a savas-vizes elegyet 20 percig erőteljesen keverjük, majd szűrjük, a nem kí­vánt mellékterméknek: a kivált ftálhidrazidnak eltávolítása céljából. A szűredéket tömény vizes ammónia-oldattal meglúgosítjuk és a lúgos ele-65 gyet lehűtve szilárd csapadékként l-etil-4,6-di-3

Next

/
Oldalképek
Tartalom