161134. lajstromszámú szabadalom • Szubsztituált tienilkarbamidokat tartalmazó gyomírtószerek és eljárás a hatóanyagok előállítására

5 sűek, és X klór- vagy brómatomot jelent — rea­gáltatunk iners szerves oldószerben, például egy aromás szénhidrogénben, mint a toluol, vagy halogénezett alifás szénhidrogénben, mint a kloroform. Ha a VII képletű vegyületből indu­lunk ki, a reakciót előnyösen szobahőmérséklet körül hajtjuk végre, ha viszont VIII képletű vegyület a kiindulási anyag, a reakciót előnyö­sen 10—90 C°-on végezzük savlekötőszer jelen­létében, amely a VI képletű amin feleslege is lehet. A VIII általános képletű vegyületek előállí­tására IX általános képletű vegyületeket COX2 IX — ebben a képletben X a fenti jelentésű — iners oldószerben, például egy aromás szénhid­rogénben, mint a toluol, és előnyösen savlekö­tőszer, például trietilamin jelenlétében III álta­lános képletű vegyületekkel reagáltatunk. A VII általános képletű vegyületek VIII álta­lános képletű vegyületeknek 80—100 C°-on, előnyösen iners oldószerben, például aromás szénhidrogénben, mint a toluol, iners atmoszfé­rában, például nitrogénben való melegítésével készíthetők. c) VI általános képletű vegyületeket X általá­nos képletű vegyületekkel reagáltatunk — eb­ben a képletben Rt és R3 a fenti jelentésűek, és Ar árucsoportot, előnyösen fenilcsoportot jelent — magasabb hőmérsékleten, például 50—100 e'­en, alkalmas oldószerben, például legfeljebb 4 szénatomot tartalmazó alkanolban, mint a me­tanol, vagy egy aromás szénhidrogénben, mint a benzol. X általános képletű vegyületek III általános képletű vegyületekből állíthatók elő, azoknak XI általános képletű vegyületek X—COOAr XI — ebben a képletben Ar és X a fenti jelenté­sűek — nagy feleslegével, alkalmas iners oldó­szerben, például egy ketonban, mint az aceton, savlekötőszer, például nátriumkarbonát jelen­létében való reagáltatásával, vagy XII általános képletű vegyületeknek Ar—OH XII — ebben a képletben Ar a fenti jelentésű — VII vagy VIII általános képletű vegyületekkel — ezekben a képletekben Rí, R3 és X a fenti jelen­tésűek — előnyösen magasabb hőmérsékleten, például 50—100 C°-on, iners oldószerben, pél­dául aromás szénhidrogénben, mint a toluol, történő reagáltatásával. d) XIII általános képletű vegyületeket O II X—C—NHR2 XIII — ebben a képletben R2 és X a fenti jelenté­sűek — III általános képletű vegyületekkel rea­gáltatunk saviekötőszer, például nátriumkarbo­nát, jelenlétében, szükség esetén magasabb hő­mérsékleten, például 150 C°-on, és előnyösen magas forráspontú iners szerves oldószer, pél­dául toluol jelenlétében. 161134 6 A következő példák szemléltetik az új szub­sztituált tienilkarbamidoknak a találmány ér­telmében való előállítását. A hőmérsékleti ada­tokat Celsius-fokokban adjuk meg. 1. példa 80 g 2-amino-3-met0xikarboniltiofént felol­dunk 200 ml száraz piridinben, és az oldatot 35 10 ml metilizocianáttal 80 C°-on 6 óra hosszat me­legítjük. Ezután fölös jéghideg 2 n sósavba önt­jük, a barna csapadékot elválasztjuk, és ben­zolból átkristályosítva 50 g l-(3-metoxikarbo­niltien-2-il)-3-metilkarbamidot kapunk. Olva-15 dáspontja 164—166 C°. Ugyanígy állíthatók elő a következő vegyüle­tek: 1 -(3-etoxikarboniltien-2-il)-3-metilkarbamid, op. 20 134—135°, l-(3-n-propoxikarboniltien-2-il(-3-metilkarba­mid, op. 138—140°, l-(3-izopropoxikarboniltien-2-il)-3-metilkarba­mid, op. 169—170°, 25 l-(3-n-butoxikarbonütien-2-il)-3-metilkarba­mid, op. 122—124°, l-(3-metoxikarbonil-4-metiltien-2-il)-3-metil­karbamid, op. 168—170°, l-(3-ciklohexiloxikarboniltien-2-il)-3-metilkar-30 bamid, op. 143—144° és l-(3-n-amiloxikarboniltien-2-il)-3-metilkarba­mid, op. Í23—125°. A következő vegyületek analóg módon állít­hatók elő, de a metilizocianátot etilizocianáttal, 35 izopropilizocianáttal, illetve n-butilizocianáttal helyettesítve: l-(3-etoxikarboniltien-2-il)-3-etilkarbamid, op. 104—106°, l-(3-metoxikarboniltien-2-ü)-3-etilkarbamid, 40 op. 155—156°, l-(3-metoxikarboniltien-2-il)-3-izopropilkarba­mid, op. 171—172° és l-(3-metoxikarboniltien-2-ü)-3-n-butilkarba­mid, op. 138,5—140°. 45 Az említett vegyületek előállítása során kiin­dulási anyagként használt 2-amino-3-metoxi­karboniltiofén Gewald szerint [Chem. Ber. 98, 3571 (1965)] állítható elő merkaptoacetaldehidet 50 dimerje alakjában piperidin jelenlétében meta­nolban 50°-on metilcianoacetáttal reagáltatva. A következő vegyületek analóg módon állít­hatók elő a megfelelő kiindulási anyagokból: 2-amino-3-etoxikarboniltiofén, op. 46—48°, 55 2-amino-3-n-propoxikarboniItiofén, fp.0,2 105—120°, 2-amino-3-izopropoxikarboniltiofén, op. 84—88°, 2-.amino-3-n-butoxikarboniltiofén, fp.0,1 122—124°, 60 2-amino-3-metoxikarbonil-4-metiltiofén, op. 111—113°, 2-amino-3-ciklohexiloxikarboniltiofén, op. 89—90° és 2-amino-3-n-amiloxikarboniltiofén, fp.0,1-0,2 65 100—125°. S

Next

/
Oldalképek
Tartalom