161105. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ciklopropán-származékok előállítására

161105 6 nek előállítására és felhasználására kiterjed. Amennyiben kiindulási anyagként a kereskede­lemben kapható, kb. 30:70% cisz/transz izomer­aránynak megfelelő racém krizantémmonokar­bonsavból kapott savklorid-keveréket vagy sav­bromid-keveréket, alkálifémsó-keveréket, ezüst­só-keveréket, tri-(kis szénatomszámú)-alkilam­insó-keveréket vagy (V) képletű vegyület ke­veréket alkalmazunk, a végterméket izomer-ke­verék alakjában kapjuk. A találmányunk tárgyát képező eljárással előállítható észterek — mint már jeleztük — rovarirtószerként alkalmazhatók. E vegyületek sokfajta rovar, különösen Musca domestica (há­zilégy) ellen hatásosak és ismert piretrin-sziner­gistákkal [pl. piperonil-butoxid, 1, 2-metilén­dioxi-4-[2-(oktilszulfinil)-propil]-benzol, bisz-(2, 3, 3, 3-tetraklór-propil)-éter] együtt alkalmazva szinergetikus hatást fejt ki. Az (I) általános képletű észterek emlősökre és emberre kifejtett toxicitása igen alacsony. Így pl. a 4-fenoxi-2-bu­tinil-( + )-cisz/transz-2, 2-dimetil-3-(2-metilpro­penil)-ciklopropánkarbonsavészter LD50 értéke egéren 1600 mg/kg p. o. E vegyület háziléggyel szemben a piretrin-extrakttal és DDT-vel azonos nagyságrendbe tartozó hatást fejt ki. E vegyü­let fekete bablevéltetű és almamoly ellen ugyan­csak hatásos. A 4-feniltio-2-butinil-( + )-cisz/ transz-2, 2-dimetil-3-(2-metilpropenil)-ciklopro­pánkarbonsavészter egéren LD50 = 1600 mg/kg p. o. toxicitást mutat és háziléggyel szemben a piretrin-extrakttal és DDT-vel azonos nagyság­rendű aktivitást fejt ki. Az (I) általános képletű észtereket szokásos módon kikészített rovarirtószerek alakjában alkalmazhatjuk. Találmányunk továbbá inszekti­cid készítményekre vonatkozik, melyek ható­anyagként valamely (I) általános képletű vegyü­letet és megfelelő hordozóanyagot tartalmaznak. A készítmények folyékony (pl. permetoldatok vagy -szuszpenziók) vagy szilárd (pl. beporzó vagy szemcsés készítmények) halmazállapotúak lehetnek és megfelelő hordozóanyagot tartalmaz­nak. A „megfelelő hordozóanyag" kifejezésen olyan hordozóanyagokat értünk, melyek az (I) általános képletű észterekkel szemben inertek és az észtert oldják vagy diszpergálják anélkül, hogy annak hatékonyságát befolyásolnák és a környezetet (pl. terményt, talajt, gépi berende­zést stb.) tartósan károsítanák. A folyékony ké­szítményeket vízzel hígíthatjuk. A beporzással felhasználható és szemcsés készítményeket inert szilárd hordozóanyagokkal keverhetjük. Szilárd hordozóanyagként pl. talkumot, finom agyagot, kaolint, sziliciumdioxidot vagy más hasonló anyagokat alkalmazhatunk, melyek nem idézik elő az (I) általános képletű észterek bomlását. A folyékony készítmények emulgeálószereket és/ vagy célszerűen oldószereket tartalmazhatnak. Az inszekticid készítmények kívánt esetben szo­kásos adalékanyagokat (pl. nedvesítőszereket stb.), továbbá más inszekticid és/vagy szinergista anyagokat is tartalmazhatnak. Az inszekticid készítményt a rovarokkal fer­tőzött területen szokásos módszerekkel (pl. per­metezés, beporzás stb.) alkalmazhatjuk. A szi­lárd és folyékony készítmények előnyösen kb. 0,5—25 súly%, különösen előnyösen kb. 1—10% (I) általános képletű észtert tartalmazhatnak. A 5 készítmények hatóanyagtartalma és a rovarok­kal fertőzött területnek a készítménnyel történő kezelésének gyakorisága természetesen több té­nyezőtől függ (pl. a rovarok fajtájától és kifej­lettségi stádiumától, az alkalmazott készítmény-10 típustól és az alkalmazás módjától). Az inszekticid készítmények jól tárolható kon­centrátumok alakjában is előállíthatók. E kon­centrátumok pl. mintegy 10—80 súly% (I) álta^ lános képletű észtert tartalmazó nedvesíthető 15 porok vagy emulzió-koncentrátumok lehetnek. A koncentrátumokat valamely hordozóanyaggal vagy különböző hordozóanyagokkal a rovarok­kal fertőzött terület kezelésének megfelelő kon­centrációra hígíthatjuk. Emulgeált koncentrátu-20 mokat pl. oly módon állíthatunk elő, hogy vala­mely (I) általános képletű észtert megfelelő oldó­szerben oldunk és az oldathoz az oldószerben oldható emulgeálószert adunk. E célra előnyö­sen alkalmazhatunk vízzel nem-elegyedő oldó-25 szereket (pl. szénhidrogéneket, pl. toluolt vagy xilolt; klórozott szénhidrogéneket pl. perklóreti­lént; ketonokat, észtereket vagy azok elegyeit). Igen előnyösek az aromás szénhidrogének és a ketonok. Emulgeálószerként kb. 5—15 súly% 30 mennyiségben felületaktív anyagokat alkalmaz­hatunk. Előnyösen nem-ionos felületaktív anya­gokat használhatunk. Találmányunk további részleteit a példákban ismertetjük anélkül, hogy találmányunkat a pél-35 dákra korlátoznánk. A példákban szereplő „kri­zantémmonokarbonsav" a kereskedelemben kap­ható, kb. 30:70 súly% izomer-aránynak meg­felelő cisz/transz-keverék. A példákban sze­replő krizantémmonokarbónsavkloridot ebből a 40 savból állítjuk elő. 1. példa 8,9 g 4-feniltio-2-butin-l-ol és 8 ml vízmentes 45 piridin 70 ml vízmentes benzollal képezett olda­tához keverés közben 15 perc alatt nitrogén­atmoszférában 9,3 g krizantémmonokarbonsav­klorid és 10 ml benzol oldatát adjuk. A reakció­elegyet 16 órán át 20 C°-on keverjük, majd a 50 kiváló piridin-hidrokloridot leszűrjük. A szűr­letet egymásután híg sósavval, 2 n vizes nát­riumhidroxid-oldattal, híg sósavval, telített vizes nátriumhidrogénkarbonát-oldattal és konyhasó­oldattal mossuk, vízmentes nátriumszulfát felett 55 szárítjuk, szűrjük és bepároljuk. A maradékot olajszivattyú segítségével desztilláljuk. A kapott termék 9,7 g 4-feniltio-2-butinil-(±)-cisz/transz-2, 2-dimetil-3-(2-metil-propenil)-ciklopropánkar­bonsavészter. F. p. 154—164 C°/0,05—0,1 Hgmm; = 1,5526. 60 nl° 2. példa 6,7 g krizantémsavnak 250 ml etanollal képe-65 zett oldatát 2 n vizes nátriumhidroxid-oldattal 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom