161052. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ariloxi- és ariltio-alkánsavak, sóik és funkcionális származékaik előállítására

9 járás hatodik változata értelmében oly módon is előállíthatók, hogy valamely (VII) általános képletű nitrilt — e képletben Rí, Ra, X és Y jelentése megegyzik az (I) általános képlet alatt adott meghatározás szerintivel —• vízzel addíciós reak- 5 cióba hozunk. Ezt az eljárást oly módon folytathatjuk le, hogy a kiindulóanyagként felhasználásra kerülő (VII) általános képletű nitrilt valamely erős ásványi savban, pl. kénsavban oldjuk, mimellett 10 az oldáshoz alkalmazott savnak az amid képzé^ sere elegendő mennyiségű vizet is tartalmaznia kell; az így kapott oldatot azután 20—60 C° hőmérsékleten V2—1 óra hosszat keverjük. A reakciót kívánt esetben valamely oldószer, pl. éter 15 vagy tetrahidrofurán jelenlétében is lefolytathatjuk. A találmány szerinti reakció gyakorlati megvalósításának egy másik lehetősége abból áll, hogy a (VII) általános képletű nitrilt víztartalmú 20 éterben oldjuk és az oldatban hidrogénkloridgázt vezetünk. Az eljárás egy további lehetséges változata értelmében a (VII) általános képletű nitrilt alkalikus közegben hidrogénperoxiddal reagáltatjuk. Ezt a reakciót. vizes közegben foly- 25 tatjuk le, ügyelni kell azonban arra, hogy ez a vizes közeg valamely vízzel elegyedő szerves oldószer, pl. rövidszénláncú alkanol elegendő mennyiségét is tartalmazza, hogy a (VII) általános képletű nitril oldódását biztosítsuk. Az el- 30 járás egy további lehetséges változata értelmében a (VII) általános képletű nitril oldódását biztosítsuk. Az eljárás egy további lehetséges változata értelmében a (VII) általános képlet nitrilt valamely vízmentes rövidszénláncú alkanol- 35 ban történő oldás és hidrogénklorid-gáznak az oldatba történő bevezetése útján először a megfelelő imidoalkilészter-hidrokloriddá alakítjuk át, majd ezt 80—130 C°, előnyösen 90—100 CD hőmérsékletre való melegítés útján a megfelelő 40 (Id) általános képletű amiddá és alkilkloriddá hasítjuk. A találmány szerinti eljárás egy további lehetséges változata értelmében az (I) általános képlet körébe tartozó (le) általános képletű ariloxi-, ill. ariltioalkánsav-észterek :— e képletben Rí, R2, X és Y jelentése megegyezik az (I) általános képlet alatt adott meghatározás szerintivel, R3' pedig 1—3 szénatomos alkilcsoportot képvisel — oly módon is előállíthatók, hogy valamely (VII) általános képletű nitrilt — ahol Rí, R2, X és Y jelentése megegyezik az (I) általános képlet alatt adott meghatározás szerintivel a víz és valamely ásványi sav jelenlétében valamely rövid- 55 szénláncú alkanollal reagáltatunk. A találmány szerinti eljárás e változata többféle imódon folytatható le. Így pl. forralhatjuk a (VII) általános képletű nitrilt ekvimolekuláris 6Q mennyiségű kénsav és víz jelenlétében, valamely rövidszénláncú alkanol feleslegében, visszafolyató hűtő alkalmazásával. A végtermék elkülönítése céljából azután a reakcióelegyet vízzel hígítjuk, amikor is a vizes közegben nehezen oldódó 65 10 (le) általános képletű észter nyers termék alakjában kiválik. Az eljárás egy másik kiviteli módja esetében a (VII) általános képletű nitrilt először rövidszénláncú alkanollal hidrogénklorid jelenlétében történő reagáltatás útján imidoészter-hidrokloriddá alakítjuk át, majd ezt hidrolizáljuk az (I) általános képletű észterré. A nitrilnek az imidoészterhidrokloriddá való átalakítását előnyösen oldószerben folytatjuk le. Oldószerként pl. feleslegben vett alkanol, továbbá éter vagy kloroform alkalmazható. Eljárhatunk végül oly módon is, hogy a (VII) általános képletű nitrilre először vizet addícionáltatunk, majd az így kapott amidot ásványi sav jelenlétében alkoholízisnek vetjük alá. Ennek során a víznek a nitrilre való addícionáltatását célszerűen 80—95%-os kénsavban folytatjuk le, majd az amid így kapott kénsavas oldatához az alkanol feleslegét adjuk és az elegyet visszafolyató hűtő alkalmazásával forraljuk. A végtermék elkülönítése ebben az esetben is célszerűen a reakcióéi egy vízzel való hígítása útján történhet, amikor is a kívánt észter nyers termék alakjában kiválik a reakcióelegyből. A fenti eljárás során kiindulóanyagként felhasználásra kerülő (VII) általános képletű nitrilek szintén a találmány szerinti eljárás fentebb ismertetett első változatához hasonló módon, valamely megfelelő fenol vagy tiofenol alkálifémsójának valamely alfa-halogénalkánsav-nitrillel való reagáltatása útján állíthatók elő. A találmány szerinti eljárás egy további változata értelmében az (I) általános képlet körébe tartozó, fentebb már említett (la) általános képletnek megfelelő ariloxi-, ill. ariltioalkánsavak — ahol Rí, R2, X és Y jelentése megegyezik az (I) általános képlet alatt adott meghatározás szerintivel — valamint alkálifém- és alkáliföldfémsóik oly módon is előállíthatók, hogy valamely (VIII) általános képletű karbonsav — ahol X, Y és R2 jelentése megegyezik az (I) általános képlet alatt adott meghatározás szerintivel — bisz-alkálifém-vegyületét valamely (IX) általános képletű vegyület — ahol Rí jelentése megegyezik az (I) általános képlet alatt adott meghatározás szerintivel, A pedig halogénatomot, alkilszulfoniloxi- vagy arilszulfoniloxi-csoportot képvisel — lényegileg ekvimolekuláris mennyiségével reagáltatjuk, és adott esetben az (la) általános képletű karbonsav így kapott sójából a savat felszabadítjuk és kívánt esetben valamely más, alkálifém- vagy alkáliföldfémsóvá alakítjuk. Bisz-alkálifém-vegyületként különösen a bisz-lítium-vegyület, továbbá a bisz-nátrium-vegyület jön tekintetbe. így pl. diizopropilaminból és butil-lítiumból tetrahidrofurán és hexán elegyében, kb. —10 C° és 0 C° hőmérsékleten először á lítium-diizopropilamidot képezzük, ehhez hozzáadjuk a (VIII) általános képletű karbonsavat, majd legalább ekvimolekuláris mennyiségű hexametilfoszforsav-triamidot, végül pedig a (IX) általános képletű vegyületet adjuk az elegyhez és a reakciót szobahőmérsékleten vég-5