161036. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fenoxiecetsav-észterek előállítására

161036 -(4-klórf enoxi-izobutiroxi)-10,l l-cühidro-5H-dibenzo[a,d]-cikloheptén; kitermelés: 14,7 g, az elméletinek 70,4%-a; olvadáspont: 93—94 °C. 2. példa: ll-[2-(4-klórfenoxi)-propioniloxi]-6,ll-dihidro-dibenzo-[b,e] tiepin Az 1. példával analóg módon 6,9 g (0,03 mól) ll-hidroxi-6,ll-dihidro-dibenzo[b,e]tiepint 9,4 g (0,043 mól) 2-(4-klórfenoxi)-propionilkloriddal 5,7 ml (0,067 mól) piridin jelenlétében, 130 ml 10 benzolban reagáltatunk. A reakcióelegyet 2 órán át szobahőmérsékleten keverjük, leszívatjuk a csapadékról és vákuumban szárazra pároljuk. A bepárlási maradékot kevés ligroinnal eldörzsöljük, leszívatjuk és végül ciklohexánból átkristályosítjuk. 9,6 g ll-[2-(4-klórfenoxi)<-propioniloxi] -6,11-dihidro-dibenzo [b,e] tiepint kaptunk, ami az elméletinek 78%-a, és amelynek olvadáspontja 105 °C. Az 1 és 2 példákkal analóg módon szintetizáltuk az alábbi táblázatban összefoglalt további anyagokat: I. táblázat Kémiai megnevezés Forrpont °C Hgmm Op. °c Kitermelés % 1 l-(4-klórf enoxi-izobutiroxi)-6,l 1-dihidro-dibenz [b,e] oxepin 5-(4-klórfenoxi-izobutiroxi)-5H-dibenzo[a,d]cikloheptén 9-(4-klórfenoxi-izobutiroxi)-fluorén 1 l-(4-klórf enoxi-izobutiroxi)-6,11-dihidro-dibenzo [b,e] tiepin 9-(4-klórfenoxi-izobutiroxi)-xantén 11- [2-(4-klórf enoxi)-propioniloxi] -6,11-dihidro-dibenz [b,e] oxepin 5- [2-(4-klórf enoxi)-propioniloxi] -5H-dibenzo[a,d] cikloheptén 5-[2-(4-klórfenoxi)-propioniloxi]-10,ll-dihidro-5H-dibenzo [a,d] cikloheptén 9- [2~(4-klórf enoxi)-propioniloxi] -fluorén ll-(4-klórfenoxi-acetoxi)-6,ll-dihidro-dibenz[b,e] oxepin 5-(4-klórfenoxi-acetoxi)-5H-dibenzo[a,d]cikloheptén 5-(4-klórfenoxi-acetoxi)-10,ll-dihidro-5H-dibenzo [a,d] cikloheptén ll-(4-klórfenoxi-acetoxi)-6,ll-dihidro-dibenzo[b,e] tiepin 9-(4-klórfenoxi-acetoxi)-fluorén 5-(fenoxi-izobutiroxi)-10,ll-dihidro-5H-dibenzo[a,d] cikloheptén Az új vegyületek hiperlipidemia elleni aktivitását az alábbi kísérlet szemlélteti, míg a II. táblázatban a számok az I. táblázat vegyületeire utalnak. A hiperlipidemia előidézésére kb. 4 kg súlyú hím nyulaknak 200 mg/kg oktilfenil-polietilénglikol-étert adtunk be semleges oldatban, intravénásán. (A vegyület kereskedelmi elnevezése Triton WR 1339) A kontroll állatoknak csak oktilfenil-polietilénglikol-étert adtunk be, míg a többi állatnak a vizsgált vegyületet is naponta kétszer 20 mg'kg adagban, orálisan, 55 60 65 210—218 0,3 80 55 240—246 0,3 120 63 245—250 0,4 70 61 — '— 75 68 _ . 84 59 205—215 0,2 88 65,7 229—240 0,2 127 63 195—205 0,2 102 77 192—196 0,05 105 81,5 — — 123 80 — — 142 79,2 __ — 131 72 — __ 80,6 amorf — — 121 85 182—190 0,2 88 71,2 gyomorcső segítségével beadtuk, összehasonlítás céljából 2-(p-klórfenoxi)-2-metil-propionsav-etilésztert) kereskedelmi nevén Clofibrat és Regelan) és ismert vérkoleszterin-szint csökkentőt adtunk be szintén orálisan (p. o.) 2x20 mg/kg-os dózisban. A vizsgálat időtartama alatt élelmiszert és vizet kívánság szerint adtunk az állatoknak. A vizsgálat negyedik napján az állatok vénájából vért vettünk és a szérumban a kapott trigliceridet enzimatikusan, a koleszterint pedig kolorimetrikusan meghatároztuk. A vizsgálat eredményeit valamint az abból számított százalékos csökkenést a II. táblázat tartalmazza. 2