161024. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alliacetát előállítására
7 141024 8 függően, hogy milyen hőmérsékleten és nyomáson .történt a folyékony részek leválasztása, a gázfázis is tairtatonaztat imég kondanzálhlató reakcáótermékekiet, így vizeit, allilaioatáitqt és ecetsavat?. A rejalktor nyomásain levő gázf ázást közvetlenül vissza lehet adni iá reakcióba, azaz az ecetsavait lés vizet elpárologtató késziülékbe. Megoldható 'az is, hogy a hőmérséklet és/vagy a nyomás megfelelő változtatásával még további folyadékrészt voniumk ki és a gázfázist csak e folyadékimennyiiség leválasztása iUitán vezetjük vissza. A gázban levő kondenzálható komponensek mennyiségét pl. az allil&űetátét csökkentetni lehet, ha a gázt a visszavezetése előtt miegfelelő oldószerrel pl. ecetsavval mossuk. A folyadókfazis feletti nyomás csökkentésekor felszabaduló gázit is miegfelelő kompómálás után vissza lehet vezetni. A propilénnek allEacetáttá vlaló átalakulásakor mellétoterniékekként keletkező szénidioxidot is vissza lehet vezetni a rendszerbe. A széndioxid miantnyisógéniek f elszaporodáisla nem kívánatos, ezért a visszavezetett gáz egy részét a mendszerlből elvesszük és ily módon a keringetett géz szénidüoxiid tartalmát 20—30% között tartjuk. Az elvlett gázt is vissza lehet adni a rendszerbe, na belőle a széndioxidot eltávolítjuk. A találmányunk szerinti eljárással gazdaságos módon jutunk egy olyan termékhez, amely lényegében lallilacetártlból áll, mlely vegyipari szintézisekhez közvetlenül is felhasználható, vagy allüacetáit tartalma egyszerűen tiszta formában kinyerheitő. A találmányunk szerinti eljárással a Ibevitt ecetsav gyakorlatilag teljesen átalakítható és Így la kondenzációnál kapott felső és alsó tfoly&diékfáziisolk gyakorlatilag ecetsiav mentesek. A felső tflazis lényegében aJülaoetáitiból és a 'benne oldott vízből áll az alsó fázis padig via, nnely oldott aüiiaoetátot tartalmaz. Tekintettel arra, hogy az alliliacatátniak vízben és a víznek allilacetátban való oHdhatósága kicsiny, desztilláiciós műveletek nélkül is lehetséges az alliiaeetát elkülönítése a reakcióteiimékekiből. 1. példa: 5 mm átaiérőjiű golyócskákból álló kovasav hordozóra, melynek 'belső felülete 100 m2 /g, félitatunk benzolban feloldott palládiuimacetilaaetonátot, a hordozót megszárítjuk, majd víziben oldott káliumacetát oldatot itatunk fel és újból megszárítjuk. Az így kapott katalizátort nyomás nélkül 150 °C-on 2 óra 'hosszat propilénnel kezeljük. E kezelés során, amint az analízissel is kimutatható, a paQládiuim-vegyület fémmé redukálódik. A kapott katalizátor literenként 3,3 g fémpalládliumot és 30 g, káliutmacatáitat tartalmaz. 5 m hosszú 215 mm ibelső áitmérojű realkitarcsövet megtöMink 2350 ml katalizátorral. A reaiktarcső Itaöpeniyébien nyomásotti vizet keringgetümfc. A katalizátort több atmoszféra túlnyomású proipilénáraanban 140 °IC-ra hevítjük. Egyidejűleg a nyomáson működő elpárologtató készüléket felfutjuk, vizet és propilént adagolunk, az elpárologtatóból kilépő giázt 120 °C-on és 5 atm. nyomáson tartjuk. A reaktorból távozó gáizkeveréket nyomáson 20 °C-ra lehűtjük és egy leválasztó edényben folyadék ós gázlfázisra választjuk szét. A gázfázist nyomástartó szelep segítségével expandáütiatjuk. A folyadékfázist egy válaiszitóedénybe vezetjük át és ott expaindálfcatjuk. A nyomáscsökkentéskar felszabaduló gázt hozzáladjiuk a fő gázáramhoz a nyomástartó iszelep után. A választóedényiben elváló alsó vizes fázist visszavezetjük a nyomáson levő elpárologtató készülékibe. Amint a folyadék és gáz körforgalom beállt, elkezdjük az oxigén adagolását a reaktorba és óránként 66 mól propilént és 7 mól oxigént vezetünk át a katalizátoron. A teljes propilén mennyiséget 5 att túlnyomáson és 120 °C-on átvezetjük az elpárologtató készüléken, ahol vízgőzzel telítődik. Az elpárologtatókból kilépő propilén és vízgőz keveréket túlhevítőben 140 °C-ra melegítjük. Ezután elkezdjük az ecetsav adagolását a túlnyomáson levő elpárologtató "készülékbe, melynek hőmérsékletét úgy állítjuk be, hogy a betáplált ecetsavnak legalább 95%-a azonnal elpárologjon és a reaktorba kerüljön. Az ecetsav adagolás elkezdése után a reaktorból távozó gázkeveréket 20 °C-ra lehűtve és a folyadékot elválasztó edénybe átvezetve kialakul a két réteg, a lényegében allilacetátból álló felső réteg és a lényegében vízből álló alsó réteg. Az alsó réteget visszavezetjük a nyomáson levő elpárologtató készülékbe. A reakciónál keletkező vízmennyiségnek megfelelő részt a vízkörforgalomból elveszünk. A felső fázisból desztillációval elkülönítjük a benne oldott vizet. Az itt elkülönített vizet egyesítjük azzal a vízmennyiséggel, melyet a körfolyamatba visszaadott alsó fázisból elvettünk. Az így elkülönített vizét desztillációval elválasztjuk a benne oldott allilacetáttól és a kapott allilacetátot a még desztillálatlan felső fázishoz adjuk. A reaktor hőmérsékletét és a beadott ecetsav mennyiségét úgy szabályozzuk, hogy a reaktor katalizátor térfogatára számítva literenként és óránként 200—200 g allilacetát képződjön, ügyelve arra, hogy a reaktoron áthaladó ecetsav 98—100%-a átalakuljon. A reaktor kb. 100 órás üzemidő után áll be a konstans körülményekre. Kísérleteink során 100 és 500 órás üzemidő közötti időszakban a következő paraméterek adódtak: A reaktor hőmérséklete 164 °C, óránkénti termelés/liter katalizátor = 217 g allilacetát, ecetsav átalakulás egy áthaladás alatt 99%, szelektivitás az átalakult propilénre számolva 94% allilacetát és 6% széndioxid, a kondenzátum káliumtartalma 0,5 ppm. alatt van. 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4
