161006. lajstromszámú szabadalom • Berendezés szennyviziszap aerob kezeléséhez

3 térfogattal, magas iszapkoncentráció fenntartásával nagy mennyiségű iszap kezelését teszi lehetővé. Ebben a tekintetben tehát alapvetően különbözik az említett zsebtelepektől, amelyek nem szennyvíziszap, hanem szennyvíz kezelésére 5 alkalmasak. A találimány szerint a feladatot úgy oldjuk meg, hogy a kezelendő szennyvíziszapot több, sorba kapcsolt levegőztetőreaktorból összeépí- : tett reaktorkaszkádba vezetjük be. A reaktorok- 10 hoz ülepítők vannak hozzárendelve. A szennyvíziszap, minit főáram, végigfolyik a reaktorsoron, miközben az egyes reaktorokban történő levegőztetéssel a stabilizáció megtörténik. 15 A találmány szerinti berendezés tehát a stabilizációt több lépésben, igen jó eredménnyel valósítja meg. A találmány szerinti berendezés a szennyvíziszap folyamatos aerob kezelését oly módon old- 20 ja meg, hogy azt a kívánt mértékben át is öblíti. Ezen átöblítéssel kimossuk az ülepedést és sűrítést gátló vegyületeket az iszapból, ugyanakkor olyan hőmérsékletet tudunk beállítani, amely pl. télen is biztosítja a folyamat kielégítő 25 sebességét. Az átöblítéshez célszerűen a, főtisztítórendsizerből vett tisztított szennyvíz egy részét használjuk, melyet az egyes levegőztetőreaktoron a szennyvíziszap-áramlás irányára merőlegesen áramoltatunk át. go Ennek — mint említettük — az a célja, hogy az iszapstabilizáció közben felszabaduló oldott anyagokat a rendszerből eltávolítsuk, ami által a stabilizáció meggyorsul és az iszap természetes vízteleníthetőségie lényegesen megjavul. 35 A levegőztetőreaktorok a mosó-, vagy öblítővíz szempontjából párhuzamosan vannak kapcsolva. Mivel a mosóvíz hozama lényegesen nagyobb, mint a szennyvíziszap hozama, az egyes. 40 levegőztetőreaktorokkal ülepítők vannak egybeépítve, melyek biztosít jak a fázis-szét választást. A mosóvizet azután a szennyvíztisztító főrendszer elejére vezetjük vissza. A találmány Szerinti aerob szennyvíziszap- 4g stabilizáló, ül. kezelő berendezés alapvető jellemzői a következők: : A főtisztítórendszerből származó szennyvízisziapáramlás irányában egymás mögött több levegőztetőreaktor van sorbakapcsolva, melyek "ülepítőkkel vannak ellátva, s ezen reaktorok mindegyikéhez a szennyvíziszap áramlási irányára merőleges irányban mosóvíz-átvezetést szolgáló hoizzá-, ill. elvezetőcsövek csatlakoznak, _ a levegőztetőreaktorok a mosóvíz-áramlás szempontjából párhuzamosan vannak kapcsolva, mimellett az egyes levegőztetőreaktorokban a légbevitel, ill. keverés céljára szolgáló berendezések — pl. függőleges tengelyű rotorok — vannak alkalmazva. Egy célszerű kivitelnél a mosóvíz hozzá-, ill. elvezetőcsövekbe minden egyes reaktor előtt és után elzárószerkezet van beépítve, melyek egymástól függetlenül működtethetők. gg 4 Ugyancsak célszerű — a habképződés elkerülése érdekében — olyan kivitel, ahol az egyes reaktorokon belül a mosóvízhozzávezetőcsövek a reaktorfalak mentén végigfutó csőrendszerhez csatlakoznak, mely a vízszint felett helyezkedik el és perforálással van ellátva. Igen gazdaságos a reaktor-kaszkádnak olyan kialakítása, amikor az egyes reaktorok egymás között egyformán vannak kialakítva és azonos méretűek, így egymással tetszés szerinti számban egyszerűen sorbakapcsolhatók, a,szennyvíziszapátfolyás irányában. Kísérleteink során azt találtuk, hogy a sorbakapcsolt reaktorok száma legalább négy, de legfeljebb tíz legyen, legkedvezőbb azonban a hat-hét reaktorból álló kaszkád. A találmányt a továbbiakban a berendezés egy példaképpeni kiviteli alakja kapcsán ismertetjük részletesebben ábráink segítségével, melyek közül — az 1. ábrán hat egységből álló reaktorkaszkád kapcsolási vázlata látható felülnézetben; — a 2. ábra az előző ábra vázlatos hosszmetszete; • '• • — a 3. ábrán ugyanezen berendezés keresztmetszeti vázlata látható; -— a 4. ábránk az egyik levegőztetőreaktor felülnézeti vázlata; — az 5. ábrán ugyanezen reaktor keresztmetszetét mutatjuk be. Az 1. és 2. ábrán látható vázlatnál a kezeletlen nyers 1. szennyvíziszap — mely a nem ábrázolt főtisztítórendszer élőülepítőjéből, vagy utóülepítőjéből, vagy egyszerre mindkettőből származhat — a 2 bevezetőcsövön át a 3 levegőztetőreaktorba érkezik, amely a reaktealkaszkád első tagja. A tartózkodási időnek megfelelően a szennyvíziszap innen a reaktorokat összekötő nyílásakan, ill. csöveken át sorba keresztülhalad a reaktonkaszfcád 4, 5, 6, 7 és 8 tagjain és a 9 elvezetőcsövön távozik, mint 10 mosott, aerob kezelt iszap. Ezen a helyen a berendezésbe — nem ábrázolt — mérőbukó és mérőtű aikalmazrhartó, a mosott iszap mennyiségének megállapítására. A levegőztetéshez szükséges oxigénbevitelt és a keverést a reaktoregységekbe beépített, 11 elektromotorral meghajtott függőleges tengelyű 12 levegőztető szerkezet — rotor — végzi. A levegőztetéssel egyidejűleg végzendő iszapmosás céljából a 13 vezetéken keresztül érkező mosóvizet a 3—8 reaktoregységeikbe vezetjük, éspedig az 1. ábrából láthatóan az 1 szennyvíziszap áramlási irányára merőlegesen, keresztirányban. Az egyes reaktoregységek elé, a 13 csővezeték leágazásaiba 14—19 elzáró- és szabályozószerkezetek pl. tolózárak, vannak beiktatva, melyeknek megfelelő állításával a mosóvíz mennyiségének változtatása, ül. egyes reaktorok kiiktatása tetszés szerinti sorrendben elvégezhető. A mosóvíz elvezetése a reaktorok másik oldalán futó 28 csővezetéken át történik, mely-1