161006. lajstromszámú szabadalom • Berendezés szennyviziszap aerob kezeléséhez
5 161006 6 nek az egyes reaktorokból jövő leágazásaiba 22—27 elzárósizerkeziatek vámnak beiktatva, a 14—19 elzáró- és SEabályozószerfaezetekhez hasonló rendeltetéssel. Az 1. ábrán, levő vázlaton igen jól szemléltethető, hogy a levegőztető re- 5 aktorok a szennyvíziszap szempontjából sorba, míg a mosóvíz szempontjából párhuzamosan vannak kapcsolva, továbbá, hogy a szennyvíziszap áramlásának irányára a mosóvíz áramlási iránya merőleges, azaz keresztirányú. ,« Az egyes levegőztetőreaktorok kialakítását a 3—5. ábrán szemlélhetjük. A 3. ábrán, bemutatjuk, hoigy a levegőztetőreaktorban a mosóvíz és az iszap elválasztására, a medencében kiépített 21 ülepítő szolgál, mely a reaktortérrel lg alul összeköttetésben áll. A 21 ülepítőből a víz a 28 csővezetékibe jut. A 4. és 5. ábrán látható, hogy a mosóvíz, amely a 13 csővezetékiből a 14 elzárószerkezeten át érkezik, a 3 reaktor medencéjének mind a „ négy oldalán végighúzódó 20 csővezetékbe jut, mely a medence vízszintje felett helyezkedik el, és amely perforált csőből van kialakítva. így a mosóvíz a perforáción keresztüllővén ve jut a medencébe, ami megakadályozza esetleges . hab keletkezését. A mosóvíz a berendezés hőpuffer-kaipacitását is szolgálja, melyre különösen télen van szükség. A mosóvíz és iszap elválasztására szolgáló 21 ülepítő a 31 választófal alsó éle alatti részen ,^0 áll összeköttetésben a reaktortérrel. A mosóvíz a 21 ülepítőben elhelyezett, s a vízszint szabályozására alkalmas állítható magasságú 29 vályún, valamint a 30 mérőbukón keresztüljutva, a 22 elzárószerkezeten át a 28 csővezeték- g be kerül, amely az összegyűjtött mosóvizet pl, a főtisztítórandszer elé vezeti vissza. A rnosóvízmennyiség mérése a 30 mérőbukó és 32 mé~ rőitű segítségével történik. A szennyvíziszap a 33 nyíláson át jut tovább a következő 4 reaktorba. Az ismertetett találmány szerinti berendezésben a nyers szennyvíziszap érkezése időszakos, éspedig általában naponta egyszer-kétszer 1/2—1 órás időtartam .alatt történik. Ezen időszakra a mosóvíz bevezetésének iés elvezetésének zárószerkezeteit lezárjuk. Előbbiek elzárása mellőzhető abban az esetben, ha a mosóvízszállító szivattyú üzemét leállítjuk. Ebben az esetben az egyes reaktorokból a nyers szennyvíziszap által kiszorított iszap a kezeltiszap-kivezetés irányában halad. A nyers szennyvíziszap beáramlásiániak befejezésekor a mosóvízáramlást az elzárószarkezetek megnyitása révén, ill. a szállítószivattyú indításával megindítjuk,. Ha bármely reaktorban az iszapkon- 65 centrácdó növelése szükséges, úgy a szóbanforgó reaktor iszap vízelvezető, tolózárjának megnyitásával a folyadékáram az ülepítőn keresztül ebbe az irányba is terelhető. 60 2 rajz, 5 A kiadásért felel: a Közgazdasági 7307803. Zrínyi (T) Nyomda, Budape: A mosott .szennyvíziszap — fölös eleveniszap — a találmány szerinti berendezésben történt kezelés után gyorsan elveszti víztartalmának nagy részét, így könnyen szikkasztható, víztelenlthető. Kísérleteink során úgy találtuk, hogy egyegy levegőztető-reaktoregység célszerűen 70 m? víztérfogattal rendelkezik. A minimálisan négy egységből álló berendezést tekinthetjük a 'kapacitástartomány alsó határának, mely 70 m3 -es egységekkel 280 m3 térfogatot jelent. Maximálisan 10 egységet lépítünk össze, mely esetben a 150 m3 -es egységek használatával 1500 m J iszapkezelő-térfogatt keletkezik. Ez képezi a, tarláimány szerinti aerob iszapkezelő berendezés gazdaságossági tartományának felső határát. Az iszapkezelés annál hatásosabb ugyan, minél több egységből állítjuk össze a reaktorkaszkádot, azonban úgy találtuk, hogy 7 db egységen túl a haibásfoknövekedés gyakorlatilag már nem várható. A találmány szerinti reaktor-kaszkád alkalmazását az aerob iszapkezelés elsőrendű reakciósebesség szerinti lezajlása indokolja. Törekedni kell a reaktorok maximális kihasználására, tehát az elérhető legnagyobb iszapkonoentrációt kell azokban fenntartani. Amint láthattuk, az előzőekben leírt módon ezt a találmány szerinti berendezéssel könnyűszerrel lehet biztosítani. Szabadalmi igénypontok: 1. Berendezés szennyvíztisztító rendszerekből származó — biológiai úton lebontható — házivagy szerves ipari szennyeződést tartalmazó szennyvíziszap aerob stabilizálásához, ül. keze^léséhez, azzal jellemezve, 'hogy több levegőztető reaktor (3—8) van, amelyek a szennyvíziszap áramlása szempontjából soros a mosóvíz áramlására nézve pedig párhuzamos, kapcsolásúak a reaktorok (3—8) mindegyike ülepítővel (21) van ellátva, és az egyes reaktorokban (3—8) önmagukban ismert légbeviteli és keverőberendezés van, az egyes reaktorokon belül a reaktorfalak mentén futó csőrendszer csatlakozó, a szennyvíziszap mosásiára szolgáló mosóvíz hozzávezető csöve van, mely a szektorokban levő vízszint felett helyezkedik el és perforálással van ellátva és minden egyes szektor előtt és után elzárószerkezetek (14, 19, 22, 27) vannak, melyek egymástól függetlenül is üzemeltethetők, a reaktor ülepítőiben pedig a, szint szabályozására szolgáló vályúk {29) vannak. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az egyes reaktorok azonos kialakításúak, a szennyvíziszap áramlási irányában sorbakapcsolt reaktorok száma négy és tíz közötti, célszerűen hét. ábra és Jogi Könyvkiadó igazgatója. st V., Balassi Bálint utca 21—23. £
